Előszó
2. család: CHRYSOMELIDAE - LEVÉLBOGARAK
A levélbogarak teste többnyire tojásdad, gömbölyű, hengeres, zömök vagy megnyúlt, gyakran erősen domború, csupasz és fénylő, sokszor fémfényű vagy...
Tovább
Előszó
2. család: CHRYSOMELIDAE - LEVÉLBOGARAK
A levélbogarak teste többnyire tojásdad, gömbölyű, hengeres, zömök vagy megnyúlt, gyakran erősen domború, csupasz és fénylő, sokszor fémfényű vagy foltokkal, rajzolattal díszített, ritkán szőrös. Fejük nem, vagy alig keskenyebb, mint az előtör háta, előreálló vagy lefelé irányul, mélyen az előtör hátába behúzott, vagy az előtör háta teljesen betakarja és a szájrészek hátrafelé állnak. Szemeik kerekdedek, oldalt állnak, olykor belső oldalukon kikanyarítottak, homlokuk széles. A felső ajak középen kissé öblös. Rágóik rövidek, vastagok, csúcsuk behasított. Az alsó állkapcsok tapogatója 4 ízből áll. A csápok 11-ízűek, csak ritkán van 10 íz, fonalasak vagy gyöngysorhoz hasonlóak, olykor fűrészesek vagy fogazottak, vagy a végük felé megvastagodottak. Az előtör hátának alakja különböző, többnyire négyszögű. A pajzsocska jól látható. A szárnyfedők a potrohot teljesen betakarják, máskor azonban rövidebbek és a farfedőt szabadon hagyják. A szárnyfedők mellfedője elöl széles, hátrafelé elkeskenyedik. A szárnyfedők felületét szabályos pontsorok díszítik, vagy pontozásuk kuszált, olykor teljesen szabálytalan. A vállbütyök a szárnyas fajok esetében jól fejlett, a röpképtelen fajokon lapos vagy hiányzik. A melltő rövid, nyúlványa a csípők között nagyon keskeny, olykor megrövidült, máskor szélesebb és hátul még kiszélesedett. Az elülső csípők ízületi vápái zártak vagy nyitottak. A mellközép rövid és keskeny, a mellvég többnyire hosszú. Lábaik rövidek, csak ritkán hosszúak és vékonyak, egyeseken az elülső lábak megnyúltak. Elülső csípőik kerekdedek vagy harántirányban megnyúltak, combjaik egyszerűek vagy duzzadtak, a combok alulsó oldalán gyakran van barázda, amelybe a lábszárak befektethetők. Lábszáraik egyenesek, egyszerűek, olykor felületükön hosszanti él vagy barázda húzódik. Lábfejeik 4-ízűek, rendszerint a 3. íz a legszélesebb, talpukat többnyire kefeszerű szőrözet fedi. A 3. íz majdnem mindig szív alakú vagy kétkaréjú, karmaik szabadon és egymáshoz közel állók vagy szétterpesztettek, tövükben gyakran van fogacska. Potrohúkon 5 szabad haslemez van, ezek közül az első és az utolsó a közbülsőknél hosszabb. Az első két, vagy utolsó két haslemez mereven összenőtt. Az utolsó hátlemezt, a farfedőt a szárnyfedők sokszor nem takarják.
A levélbogarak két ivara többnyire külső bélyegeik alapján is jól megkülönböztethető. A hímek kisebbek, keskenyebbek, az elülső és középső lábak lábfejízei a hímek esetében legtöbbször kiszélesedtek, a csápok hosszabbak és vékonyabbak, lábaik hosszabbak, olykor lábszáraik hajlottak, a haslemezek vagy legalább az utolsó szelvény alakja eltérő. A hím ivarkészüléke egyszerű cső, vége lemetszett, hegyesre kihúzott vagy lapos stb.; alakja egyes csoportok esetében igen fontos faji bélyeg. Hártyás szárnyaik (1. ábra) fehéresek, barnásak vagy vöröses színűek, erezetük sötét. Erezetük a cincérekéhez hasonló. A szegélyér töve vastag, a csúcsa felé keskenyedő, a sugárér és a középső-ér belső ága szintén erős, utóbbinak külső ága a töve felé halad, és itt az anális érrel kerül összeköttetésbe.
Vissza