kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Dacia Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Kolozsvár |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 274 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 16 cm x 12 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotóval. |
Cseke Péter: Előszó | 5 |
Az én vándorlásom | 35 |
Édesanyám | 37 |
Mint a száraz katáng szára | 39 |
A nap közepében | 41 |
Tornyot raktam | 42 |
Nehéz szántás | 43 |
Ül felettem a búbánat | 45 |
Disznóölésre | 46 |
Nem az vagyok, aki voltam | 48 |
Ekém szarvát nem hagyom | 50 |
Új rend előtt | 51 |
Mért fensz fogat? | 54 |
Titok-kereső | 55 |
Paraszt-oltás | 56 |
Parasztok, hej! | 59 |
Mert kifelé nem volt útja | 61 |
Ne hagyj, falum | 64 |
Hollómadár | 65 |
Nagyidőben | 66 |
Mikor oszlik a köd széjjel? | 67 |
Nekem kincs volt a szent gyümölcs | 69 |
Égő szívvel tűzben futunk | 71 |
Tiszta vizek sodra | 72 |
Halál marka lendül | 73 |
Törd a jármot! | 74 |
Magam ellen | 76 |
Valahonnan valahova | 78 |
Gondolkodik a rengeteg | 80 |
Magyarózdon | 82 |
Lépj a nyomomba, néma fejszés | 82 |
Ez vagyok én | 83 |
Szakadj ki a ködök alól | 84 |
Nyugtod ne legyen! | 88 |
Szolgálatváltozás | 89 |
Így nézhet víz a felhőkre | 91 |
Felgyújtja a lányom | 93 |
Nyomomban halkan szisszen a szépség | 95 |
Ha a fenyő maga volna | 96 |
A tó vizében nyírfaág | 97 |
Megy az őszi elmúlásba | 98 |
Jegenyefa a télben | 98 |
Köd, köd.. | 99 |
Üssetek szíven | 100 |
Télhajnali varjúörvény | 102 |
Hozzám jött ma az erdő lelke | 104 |
A bánat percei alatt | 106 |
Fenséges adósság | 107 |
Testvére minden teremtőnek | 109 |
Kilencezer méter magasan | 109 |
Mégis | 110 |
Nem tudják | 111 |
Villás-faág játékökröm | |
Sohase mondtad | 112 |
Be furcsa sors | 112 |
Forrón, örökké | 113 |
Eloldott Prométheusz | 114 |
Megtanítanálak | 114 |
Porzó szűz havon | 115 |
Tanúként | 117 |
Örökségem az ifjúságból | 118 |
Piros lobogás | 119 |
Azt add meg, kérlek | 1200 |
Idejében | 120 |
Ezüstszita | 121 |
Mindenkihez | 1221 |
Ahogy népemnek szíve | 122 |
Marad hát így | 123 |
A másik nemhez | 124 |
Öszülő hajú asszonyokhoz | 124 |
Áltatás | 125 |
A prés | 126 |
Mit tartsak meg? | 127 |
Lelépett tarlók fölött | 129 |
Nehéz kérdés | 131 |
Idill | 132 |
Mért nem ölelhetem agyon? | 133 |
A tietek s mégsem a tietek csupán | 133 |
Játszunk | 34 |
Eurüdiké | 134 |
Ennyi maradtam | 135 |
örökös vizsgán | 135 |
Ha most hallgatnék | 137 |
Megválaszolások | 138 |
VAllomás | 139 |
öreg paraszt emberi sóhaja | 139 |
Zengő méhet nem látsz elszáradt virágon | 141 |
Egy a szarvassá vált fiak közül | 141 |
Magam keresve | 142 |
A teljességben | 143 |
Ősz utóján | 144 |
Csodás havazásban | 145 |
Ne kérdezz most | 146 |
Én is nagy erdő fája voltam | 147 |
Furcsa számtartó | 148 |
Ha létünk léte eltűnik | 149 |
Ózdiak | 150 |
Bezáródó útkeresztek | 151 |
Védj, mint hó búzát a rög közt | 151 |
Egy szkíta lány feltárt sírjában | 152 |
Különös szivárvány | 154 |
Csoda: az sincs | 155 |
Szédületben | 156 |
Forgóajtó közt | 158 |
Kikapcsolva | 159 |
Ők, a sugarasak | 159 |
Rigóm, aranylóm | 160 |
Befelé látó szemmel | 161 |
Őszi éjben emlék rebben | 162 |
Csillagszikrák zenéje | 164 |
Ember | 164 |
Az a vaskapcsos, szorító tudat | 166 |
Mint a hegy ormán szirti kő | 166 |
Azért | 169 |
Az alkony lángjában | 169 |
Magam kihez mérjem? | 170 |
Magam bátorító | 171 |
Kőkori szerszám | 171 |
Egy római arc | 172 |
Rendbe tettt világ | 173 |
Ne engedd át másnak | 174 |
Koszorúzzon körül | 175 |
Kiáltás halál ellen | 176 |
Ne fagyjon dér az oltókésre | 176 |
Menyecskék a magtárban | 178 |
Fond bé magaddal | 178 |
A végső dacig | 179 |
Őszi éjben | 180 |
Nyilt levéllel | 181 |
Én ezt a percet megölöm | 182 |
Jönnek új ízű mesék velem | 183 |
Ércfűvel béfutott utak | 183 |
Sebbé törten | 187 |
Kazalrakók | 189 |
Erdély | 190 |
Egyedül | 191 |
Fiúk, kiknek a mező suttogott | 192 |
Egymásba kapaszkodva | 194 |
Szennyes áradat csak | 195 |
Igazad volt | 196 |
Bölcsőhelyemen | 196 |
Csak menni | 201 |
Könyörgés könyörtelenség ellen | 203 |
Mi lett oda? | 204 |
Anyanyelvemben őrizlek téged | 204 |
Újra élem | 205 |
Gyertek | 205 |
lelkemig olvastál | 206 |
Visító csend | 207 |
Ennyi maradt | 211 |
A semmi mélye felett | 212 |
Maka vára | 2123 |
Vár az ősök pora | 214 |
Fehér fal előtt | 215 |
Visszatérő álom a múltból | 216 |
Magammal szemben | 217 |
Századok havában | 218 |
Útitársaim | 219 |
Kóhangú ügetés | 220 |
Éjszakátlan | 222 |
A felszíni vízhez | 222 |
Számvetés | 223 |
Hárman, öregek | 224 |
Mert nem elmúlni tanítom magam | 225 |
Élő olvsata | 227 |
A költészet | 227 |
Ki tudja? | 228 |
Ég és föld között | 229 |
Régi szerszámok fölött | 230 |
Parasztanyóka | 231 |
Bár nem tudják | 233 |
Hátrahagyott versek | |
Hajdanvolt magam | 235 |
Regetegben | 235 |
Középkori ének | 236 |
Néznek vádolón | 237 |
A jövendőkre emlékezzek | 237 |
De vész, az nincsen | 238 |
Rettegő remélő | 239 |
Hallgatok | 240 |
Rémálom | 241 |
Vigyázz! | 242 |
Csaholj csak | 242 |
Költó sóhaja | 243 |
A Kereszthegyen | 243 |
Leválthatatlan őrszem | 244 |
Lankadó lángú nap alatt | 245 |
Termés után | 246 |
Csikósokhoz a mén | 247 |
Te is része vagy már a fehér ösvénynek | 247 |
Nem, nem | 248 |
Oh, te! | 249 |
Ne gondoljátok | 250 |
Ütközők között | 251 |
A nyelv csak élve tündököl | 251 |
Függelék | |
Életrajzi és könyvészeti adatok | 253 |
Horváth István költéseztének válogatott könyvészete | 258 |
Szemelvények méltatásokból | 262 |