Letűnt világok antropológiája és a megismerhetetlen különös szépsége

Tartalom

A könyv egy antropológiai kutatás eredményeit mutatja be. Az információk, amelyeket ez az elemzés felhasznál, írásos formában maradtak fent. Az iratokat a 20. század harmincas éveitől kezdődően egészen a kilencvenes évekig gyűjtötte a főszereplőnk. A legkorábbi irat 1937-ből származik, a legkésőbbi 1997-ből, az iratok száma meghaladja a 2000-et. Az iratok közül a legtöbbet ő maga írta: a legtöbb szöveg levél, feljegyzés, és csak kisebb számban gazdasági naplóbejegyzés. Más iratok is bekerültek a gyűjteménybe, ezeket is ő gyűjtötte össze, ilyenek például a felmenői anyakönyvi kivonatai, oklevelek, hivatalos szervek által kiállított iratok, azok hiteles másolatai, számlák, igazolványok - azaz mindaz, amit a 20. század papíralapú kultúrája megőrzendőnek minősített. A kutatás célja az volt, hogy a 60 évet átfogó írásos anyagon keresztül megismerje az iratok főszereplőinek világát. Kérdéseim a korra és a személy mikrovilágára egyaránt vonatkoznak. Milyen volt a világ, amelyben a főszereplőnk és társai éltek? Hogyan élte meg a hétköznapokat, hogyan szervezte az életét, hogyan hozta meg döntéseit, milyen világban élt és milyent remélt, melyek voltak örömei, fájdalmai, mi volt az, amit kimondott, és mi volt az, ami miatt csendben szenvedett? És mi volt az, amit soha nem mondott ki? Egy olyan ember életébe pillantunk be, aki nemcsak szinte a teljes 20. századot végig élte, hanem időközben az útja során nagyon sok feljegyzést készített, és minden dokumentumot gondosan félretett a jövőbeli olvasók számára.

Témakörök