Lészped helynevei

Előszó

Lészped a moldvai magyar falvak úgynevezett székelyes csoportjába tartozik. Bákótól (Bacau) északnyugatra, attól mintegy 18 kilométerre, a Beszterce (Bistrita) jobb partján található. Közigazgatásilag falu (sat) státuszú település, amely Girleni nevű, többségében románok által lakott községhez (comuna) tartozik. Lakói minden bizonnyal a madéfalvi székelymészárlás és az azt követő székelyüldözés elől Moldvába bujdosók leszármazottai. Vagyis olyan székelyföldi menekültek ők, akik az 1780-as években nem telepedtek föl Bukovinába, hanem továbbra is Moldovában maradtak.
Ilyen körülmények között természetesen felmerül a kérdés, hogy az 1764-es esztendőben érkező menekültek Beszterce partjaihoz vetődött családjai vajon teljesen új települést hoztak-e létre, amit azután Lészpednek neveztek el, vagy pedig korábban is megvolt már ez a helység. Ez utóbbi lehetőség mellett szól az a körülmény, hogy a Beszterce-völgyi Lészped első írásos említése tudomásunk szerint 1634-ből való (Rosetti, Radu: Despre Elasele agricole din Moldova. Revista noua: 1889.) Lispezi sauz Plepoasa néven, valamint 1752-ből is kimutatható. Nem tudjuk azonban, hogy ez a két, a madéfalvi események elsőről való említés vajon magyar, vagy román lakosságú településre vonatkozik? A néphagyomány ugyanis úgy tudja, hogy Lészped - vagy ahogyan ők mondják Lécped - első lakója egy néma ember volt, de az nem volt katolikus. Az erdő szélén állt a háza, az előtt volt egy lécpad, s innen a falu neve. A néma ember háza előtt elfolyó patakot mind a mai napig Néma patakának nevezik. Vissza