Fejezetek és alfejezetek rövid összefoglalása | 13 |
Táblázatok és ábrák jegyzéke | 16 |
Reprezentáció, randomizálás, valószerűség | 19 |
Három kritérium | 19 |
A változók négy osztálya | 21 |
Reprezentatív megfigyelések, kísérletek és irányított megfigyelések | 23 |
Megfigyelt egyedek kezelésekre és sokaságokra vonatkozó randomizálása | 28 |
Statisztikai próbák | 32 |
A különböző vizsgálati módszerek rendszere | 35 |
Reprezentáció és valószínűségi mintavétel | 37 |
Modelltől függő következtetések | 38 |
Reprezentatív megfigyelések analitikus hasznosítása | 41 |
Sokaságok és mintavételi egységek | 41 |
Komplex mintákból származó következtetések | 45 |
Tartományok és részosztályok: osztályozási szempontok | 47 |
A részosztályok hatásának áttekintése | 49 |
Arányos rétegezett elemenkénti kiválasztás | 52 |
Csoportos kiválasztás | 53 |
A reprezentáció négy korlátja analitikus vizsgálatokban | 57 |
Különbségek statisztikai vizsgálatának tervezése | 61 |
A valószínűségi minták alternatívái | 61 |
Helyhez kötött vizsgálatok: városok, települések tanulmányozása | 61 |
Belső ismétlések több kísérleti hely esetén | 63 |
Belső ismétlések tervezése | 64 |
A vizsgálati helyek száma | 67 |
Összehasonlítások építőkövei, moduljai | 68 |
A modulok fontosabb tulajdonságai | 68 |
Megszorítások a modulokkal és a jelölésekkel kapcsolatban | 70 |
Példa relatív költségtényezőkre | 71 |
A négy modul: költségek, szórásnégyzetek, a torzítás forrásai | 72 |
Költségek és szórásnégyzetek | 72 |
A torzítás négy fő típusa | 75 |
Összehasonlítások tervezésének öt alapvető módszere | 77 |
Az "egyetlen dobásból" álló kísérlet | 77 |
2. terv: egy csoport, előzetes és utólagos megfigyeléssel | 80 |
3. terv: kontrollcsoportos összehasonlítás | 82 |
4. terv: kontrollcsoportos vizsgálat előzetes és utólagos megfigyeléssel | 83 |
5. terv: a "négy csoport" vizsgálat | 84 |
A torzítás 22 forrásának osztályozása | 85 |
A válaszadás időbeli görbéi | 91 |
Hatásvizsgálatok | 98 |
A zavaró változók kontrollálása | 103 |
A kontrollálás stratégiája | 103 |
A torzítás kontrollálásának négyféle lehetősége | 103 |
Kontrollálás kiválasztás, illetve elemzés segítségével | 104 |
Kiválasztással kontrollálható változók | 106 |
A kontroll változók száma és osztályai | 109 |
A részosztályok szerepe az elemzésben | 110 |
Összekapcsolt egységek kiválasztása | 114 |
Összekapcsolt részosztályok | 116 |
Standardizálás: korrekció indexek súlyozásával | 118 |
A súlyozás és a kiküszöbölés segítségével való összekapcsolás összehasonlítása | 118 |
Standardizálás | 120 |
Indexek | 123 |
Az (y-y') és az (Y-Y') különbségek komponensei | 125 |
Kovariancia és maradéktag a lineáris regressziónál; kategorizált adatok elemzése | 126 |
Kovariancia-analízis | 126 |
Maradéktagok (reziduumok) | 129 |
Nem lineáris regresszió, mesterséges változók, MCA, kategorizált adatok elemzése | 131 |
Hányadosbecslés | 133 |
Minták és teljeskörű megfigyelések | 139 |
Teljeskörű megfigyelések és a kutatók | 139 |
Minták és teljeskörű felvételek összehasonlítása | 141 |
Cenzusokhoz kapcsolódó reprezentatív megfigyelések | 143 |
A mintavétel alkalmazásainak felsorolása | 143 |
Cenzusokat kiegészítő reprezentatív megfigyelések | 145 |
A cenzusok javítását célzó minták | 146 |
Cenzusok anyagából kiválasztott minták | 147 |
A cenzus mint a reprezentatív megfigyelések külső információja | 148 |
Minták, népszámlálási adatok és regiszterek együttes alkalmazása: kisterületi becslések | 149 |
Időbeli reprezentatív megfigyelések tervezése | 150 |
Terminológia és alapfogalmak | 151 |
Terminológia | 151 |
Időszakok reprezentálása | 154 |
Az időbeni adatgyűjtések alternatívái | 157 |
Periodikus minták célja és tervezése | 158 |
Becslések a megfigyelés időpontjában: részleges átfedések | 160 |
Kumulált értékek és átfedésmentes minták | 161 |
Átlagos nettó változása és az átfedéses minták | 162 |
Egyéni bruttó változások mérése panel minták segítségével | 165 |
Többcélú és kombinált periodikus vizsgálatok tervezése | 166 |
Keretek és minták többszöri használata | 167 |
Változó és mozgásban lévő sokaságok | 168 |
Az időbeli változások négy forrása | 168 |
A népesség morbilitása és változásai | 169 |
Panel hatások | 172 |
Panelek és átfedésmentes minták | 173 |
Előretekintő panelek és retrospektív vizsgálatok | 175 |
Osztott panel vizsgálatok terve | 178 |
Megfigyelések kumulálása és a mintákból származó statisztikák kombinálása | 180 |
Különböző szintű összesítések | 181 |
A kumulálás és a statisztikák kombinálásának céljai | 181 |
A különböző változások rendszerezése | 182 |
A kumulálások és a statisztikák kombinálásának típusai | 183 |
A kumulálásnál és a kombinációkban használt súlyok | 184 |
Átfedéses minták kombinálásából származó előnyök | 187 |
A statisztikai vizsgálatok tervezésének néhány sajátos problémája | 188 |
Bonyolult mintákból származó analitikus statisztikák | 189 |
A becslés lehetőségének határai | 189 |
A mintavételi hiba helyettesítésének lehetőségei bonyolult felépítésű minták esetén | 191 |
Közelítő módszerek, sejtések és analógiák | 193 |
A mintavételi hiba meghatározásának módszerei és modelljei | 196 |
A mintavételi hiba mérhetősége | 201 |
A 3.3 alfejezet moduljainak általánosítása | 20 |
Az összehasonlítások más formái | 206 |
Egyszerű mintavételi tervekhez kapcsolódó feltevések becslése esetén | 207 |
A vizsgálati tervek variációja | 211 |
Átlagos négyzetes hibák: szórásnégyzetek és torzítások | 211 |
Többcélű vizsgálatok | 213 |
Célok és motiváció | 213 |
Egymással ütköző szempontok | 215 |
A kompromisszumok és a megoldások felé vezető utak | 216 |
Példák kompromisszumokra | 217 |
Az optimális allokációról | 220 |
Súlyozott átlagok: kiválasztás, torzítás, szórásnégyzet | 222 |
Hasonló problémák egységes kerete | 222 |
Szolgáltatások (többszöri) igénybevételéből, családok (csoportok) nagyságából és várakozási időkből adódó mintavételi hatások | 222 |
Súlyozott becslések szórásnégyzete és torzítása | 224 |
Változó nagyságú megfigyelési egységek | 228 |
Cáfolhatóság a statisztikai vizsgálatok tervezésében | 232 |
Feladatok | 237 |
Irodalom | 242 |