Pénzügytan III.

Tartalom

MÁSODIK RÉSZ.
A KÖZJÖVEDELMEK HOVAFORDÍTÁSA.
I. KÖNYV.
A b u d g e t.
I. FEJEZET.
ÁLTALÁNOSSÁGOK A BUDGETRŐL. - A BUDGET. - A BUDGET EREDETE. 1
Mi különbség van az állam és a magánember előleges költségvetése közt ? - Az előleges költségvetés vagy budgetelőirányzat. - Azon elvről, hogy az adókat az adózók képviselői szavazzák meg. - Mily nehéz a rendes budget parlamentáris ellenőrzés nélkül.
A budget és számvitel a feudalismus idején. - A pénzügyek állása a tizenhetedik és tizennyolczadik században. - A nagy pénzügyi jelentések XV. Lajos alatt. - Az ez
időbeli pénzügyi közigazgatás bűnei. - Necker eszméje : a budgetek állandósága. - A képviseleti hatalom visszaszerzése a pénzügyek terén, az 1789. nemzetgyűlés által. -
Ugyanez elvek elismerése Angliában, Ej szak-Amerikában, Hollandban. - Bismarck és a porosz parlament összetűzése a korona és kamarák jogköre fölött, budgetkérdésekben
II. FEJEZET
A BUDGET-TÖRVÉNYHOZÁS. - A BUDGET ELŐKÉSZÍTÉSE. 29
A budget előkészítése. - A budget-óv megnyíltát jóval megelőző előirányzatokkal járó visszásságok. - Francziaország rossz gyakorlata e részben. - A pénzügyi év kezdetéről. -
Mily előnyökkel járna, ha az július 1-sej én kezdődnék? - Serre véleménye.
Egy vagy több budget kell-e ? - A Restauratiónak, LajosFülöp uralmának ós a második császárságnak gyakorlata.- A többes budgetekkel járó visszásságok. - A budgetek többes volta némely esetekben igazolt. - Francziaország és Anglia példája.
Összegezni vagy részletezni kell-e a kiadásokat és bevételeket ? - Azon rendszer hátrányai, midőn minden egyes bevétel meghatározott kiadásra szolgál. - Louis báró szavai.
A budget felosztása minisztériumok, vagy szakaszok és fejezetek szerint. - Bruttó vagy nettó legyen-e a budget? - A franczia budget s az abban foglalt különböző okmányok
és táblázatok vizsgálata. - Mily nagy hátrányokkal jár a lefolyt budgetévek későre maradó végleges megállapítása
III. FEJEZET.
A BUDGET MEGSZAVAZÁSA. 61
A budget megszavazása. - A budget tanulmányozása a kamarák által. - Anglia, Amerika ós Francziaország három különböző rendszere. - Az angol parlament bizottsági ülései. - Az amerikai congressus állandó bizottságai. - A franczia osztályok és különös bizottságok. - Az angol rendszer fölénye. - A különböző művelt népek budget-törvényhozásának ismertetése. - A porosz törvényhozás. - A hadi budget megszavazása hosszabb időre. - A porosz
budget-bizottság csekély jelentősége. - Carlyle dicsérete a porosz budgetről. - A svéd budget-törvényhozás sajátos jelleme. - A felsőház nagy jogköre ez országban. - Az osztrák budget-törvényhozás. - A belga rendszer. - A számszék nagy hatalma Belgiumban. - A budget-törvényhozás Hollandiában. - A számszéknek hasonló szerepe van mint
Belgiumban. - A budget-törvényhozás Olaszországban. - A budget megszavazása Dániában.
Az angol budget rendszere. - Az összesített budget hiánya Angliában. - Az angol alsóház jogkörének korlátozott volta budget dolgában. - A budget-törvényhozás Észak-Amerikában. - A miniszteri hatalom jelentéktelen volta. - A két kamara egyenlő jogköre. - Az éjszakamerikai kamarák örökös összetűzése.
Évenkint kell-e megszavazni a kiadásokat. - Az évenkinti megszavazás nehézsége az államadósságoknál. - Mirabeau váleménye. - E kérdés megoldása a Restauratio
kezdetén. - Ugyan ezt a kérdést lehet fölvetni a hadsereg kiadásainál.
Egész összegében, minisztériumok, vagy szakaszok vagy fejezetenkint kell-e a budgetet megszavazni ? - A különös budgetek mellett és az azok ellen szóló érvek. - Troplong és Bineau. - Royer-Collard emlékezetes érvelése a budgetek különös volta mellett. - A budget-megszavazás története Francziaországban.
A fejezetenkint való megszavazás fölénye. -- E rendszer némely hátránya. - Bírálata Thiers részéről. - A budget-fejezetek száma mindig növekszik. - A fejezetek igen különböző jelentősége.
Mennyiben követelendő a kamarák hozzájárulása a kiadások leszállításához, a legfőbb közigazgatási ágaknál, minők: az államadósság, a katonai állomány, az igazságszolgáltatás és általában minden szerves törvény által megállapított intézmény
IV. FEJEZET.
A BUDGET VÉGREHAJÁTSA - A PÓTHITELEK. 122
A kiadások pontos előirányzatával járó nehézségek. - Az átruházás, a rendkívüli hitel és póthitel. - A pénzügyi, kormányzati és parlamentáris érdek e részben.
A franczia törvényhozás fogyatkozásai az átruházások és rendkívüli hitelek dolgában. - A póthitelek gyakran fordulnak elő a Restauratio alatt, minden átruházási jog daczára. - Az átruházás eltűnik Lajos-Fülöp alatt, de a póthitelek gyarapszanak. - A budget különös voltát akarják felelőssé tenni a póthitelek gyarapodásáért. - A törvényhozás sikertelen erőfeszítései a budgeten-kívüli kiadások megakadályozására, Lajos-Fülöp és a második köztársaság alatt.
A második császárság törvényhozása. - A budget különös voltának megszüntetése és az átruházási jog visszaállítása daczára, a póthitelek továbbra is gyarapszanak. - Fould
reformja 1861-ben és annak elégtelen volta. - Visszatérnek a második köztársaság törvényhozásához. - Az 1871. és 1878-ki törvények a póthitelekről és rendkívüli hitelekről.
A budgeten-kívüli kiadások egészen megváltoztatják az eredeti budgetet. - A franczia budget-előirányzatok és végleges budgetek összehasonlítása 1840-1868-ig. - A végleges kiadások roppant szaporodása az előirányzott kiadásokkal szemben. - Nagybritanniában a végleges kiadások rendszerint kisebbek, mint a megszavazott kiadások. - Angliában a bevételi fölösleg képezi a szabályt. - Francziaországban régebben majdnem minden budget deficittel végződött. - Francziaország budgetjei 1840-1869-ig. - Javulás 1870-től.
Az angol budgetek rendes és a franczia budgetek rendetlen voltának három oka. - Angliában a budgetek előkészítése és megszavazása sokkal közelebb esik a budget-év
kezdetéhez. - Angliában a parlament csak a korona előterjesztésére szavazhat meg kiadásokat; Francziaországban a póthitelek nagy részét egyes képviselők indítványozására
s a kormány tartózkodása vagy épen ellenzése mellett szavazzák meg. - Az angol királyság és az angol gyarmatok alkotmányának ide vonatkozó része. - A póthitelek még mindig igen nagyok, a harmadik köztársaság alatt is. - A fejezetek száma, melyek szerint a szavazás történik, sokkal nagyobb Angliában mint Francziaországban. - Reform szüksége. - A megszavazott hitel megszűnése a franczia budgetben. - E megszűnés csekély jelentősége.
A póthitelek és a hitelek megszűnése az orosz budgetben.
V. FEJEZET.
A BUDGET VÉGREHAJTÁSA. - A PÉNZÜGYEK KEZELÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE. 156
A budget-törvényhozás alakulása az egyes budget-korszakok terjedelme és a kiadások igazolása dolgában. - A miniszterektől követelt számadások az 1817. márczius 23-ki törvény által. - A budget végleges megállapítását külön törvénybe foglalják. - A hátrálókok megakadályozására alkalmazott rendszabályok. - A kiadások fizetésére és elrendelésére
megszabott idő. - A lezárt és az elenyészett budget-évekre vonatkozó kiadások. - A különböző időszakok, melyekben a különböző budget-műveleteknek meg kell történniök. -
A különböző különös közigazgatási ágakat hozzácsatolják a budgethez. - E rendszabály jelentősége. - Az ezen közigazgatási ágakban mutatkozó nagy rendetlenségek a Restauratio kezdetén.
A jó pénzügyi közigazgatás általános biztosítékai. - A rejtett számvitel és költött utalvány. - A központi pénzügyi közigazgatás alakulása Francziaországban. - A régi monarchia pénzügyi kormányzatának három főbűne : bonyolultság, homályosság, drágaság. - Tömeges csalások a Restauratio kezdetén. - A pénzügyi kormányzat központosításának kedvező hatása Francziaországban. A Comptahlite générale igazgatóságának növekedő fontossága. - A pénzügyminisztérium központi kormányzata olcsóbb 1879-ben
mint 1828-ban és 1814-ben, habár teendői jóval nagyobbak.
A pénzügyek ellenőrzése Francziaországban. - A törvényhozási, közigazgatási és birói ellenőrzés. - E három ellenőrzés elégtelen volta. - A törvényhozási ellenőrzés nem terjed ki a pénzkezelőkre és nem bocsátkozik a pénzügyi kormányzat részleteibe. - A közigazgatási ellenőrzés nem nyilvános. - A birói ellenőrzés nem terjed ki az utalványozókra és csak azon okmányokat vonhatja körébe, melyeket a pénzügyi kormányzatnak felmutatni tetszik.
A számszék szerepe. - Majd törvényszék, majd tanács : ítéleteket hoz és figyelmeztetéseket ad. - A számszék jogköre sokkal korlátoltabb, mint közönségesen hiszik. - A költött utalványok kiállítóinak eljárása kibúvik bírálata alól.-Az anyagszerekre vonatkozó ellenőrzés. - Reformok, melyek a pénzügyi ellenőrzés hatályossága végett Francziaországban szükségesek.
VI. FEJEZET.
A BUDGET KÖZGAZDASÁGI SZEMPONTBÓL. - A KÜLÖNBÖZŐ OKOK, MELYEK A BUDGETEK NÖVEKVÉSÉT ELŐIDÉZIK. 204
A közkiadások folytonos növekedése a legtöbb országban. - A kiadások növekvése Francziaországban 1789-1817-ig. - Az angol budget tetemes gyarapodása 1833 -1878-ig. - Az orosz budget és a belga budget gyarapodása. - Genf kanton budgetjének tetemes növekedése 1848- 1866-ig és 1866-tól 1876-ig. - A közkiadások növekedését általános jelenségnek tekinthetjük, bárminő legyen az illető ország népfaja vagy a kormány alakja.
Az öt főok, mely a budgetek gyarapodásánál közreműködik : - 1. Az életfentartás s a munkabér drágulása. - Az államok budgetje ép oly kevéssé kerülheti ki azt az áremelkedést, mint egy család vagy magánember budgetje. - 2. Az állami tevékenység, szélesbedése, vagyis a közigazgatási ágak gyarapodása. - A közoktatási budget tetemes
gyarapodása Francziaországban 1830-1879-ig. - A polgári közigazgatás ágaira szóló közkiadások több mint hétszeres gyarapodást tüntetnek föl Angliában 1817-1877. - Oroszország ós Belgium hasonló példája. - Genf kanton, Bern kanton és az egész svájczi szövetség hasonló példája.
A budget-gyarapodás harmadik oka a legtöbb országban : az államadósságok szaporodása. - Ez az ok nem oly általános, mint a két első ; csak némely népeknél hat.
Negyedik ok : a katonai kiadások gyarapodása. - Francziaország példája 1830-1879-ig. - Anglia hasonló példája 1817-1877-ig.
Ötödik ok : az ellenőrzés ellanyhulása, a nagyobb gazdasági virulás következtében.
Az a két ok, mely a kiadások leszállítására működik közre és részben ellensúlyozhatja az első öt ok hatását: - 1. Az időhöz kötött kötvényekben felvett államadósság elenyészése, a magas kamatú államadósság átváltoztatása alacsonyabb kamatú adóssággá, az örökös adósság törlesztése. - Francziaország budget-kilátásai e részben. - Az időhöz kötött adósságok nagy súlylyal nehezednek a jelenlegi budgetekre, de jóval kevesebbel fognak nehezedni e század utolsó és a jövő század első tizedeire. - 2. Közigazgatási
egyszerűsítések és reformok. - Mily keveset lehet ez utóbbiaktól várni ? - Takarékosságra vezet-e a parlamentáris rendszer ? - Különböző nézetek e tárgyban.
A franczia budget fölosztása különböző elemeire. - A polgári és nem kényszerű kiadások kicsiny volta.
Mily nehéz két különböző osztály vagy kor budgetjét összehasonlítani ? - Mitől kell óvakodni, hogy ilyenkor igen nagy hibákba ne essünk ?
A mi nagy budgetjeink nemzeti jövedelmünk nagyobb részét veszik-e igénybe, mint a korábbi budgetek ? - Nagyon valószínű, hogy az arány nem változott. - E tény
bizonyítása az 1810., 1861. és 1874-iki örökösödési bevallások által. - Más bizonyíték : az 1842. és 1873-iki income-taxbevallások Angliában. - A nemzeti jövedelem pénzben
megbecsülve több, mint kétszer akkora lett ez idő alatt Francziaországban úgy mint Angliában.
Az állam hasonlíthatatlanúl több szolgálatot tesz az országnak ma, mint egy félszázad előtt.
A budgetek felállításánál szem előtt tartandó néhány szabály és óvó intézkedés
II. KÖNYV.
A közhitel.
I. FEJEZET.
KÖZHITEL ÁLTALÁNOS JELENSÉG. - A MAGÁNHITEL ÉS KÖZHITEL KÖZÖTT VALÓ KÜLÖNBSÉG. 266
A hitel fogalma. - A közhitel általános jelenség. - Az államnak nem lehet a hitelt mellőznie.
Különbség a magánadós és az állami adós közt. - Értékesíthető ingatlan és érczpénzből vagy ingó értékekből álló tartalék hiányában, az állam bizonyos körülmények
közt nem kerülheti ki a kölcsönöket. - Az államnak legtöbbször csekély jövedelme van és nem szállíthatja le egyszerre kiadásait úgy, mint a magánember. - Az állam jövedelmei
ruganyosak, minden szigorúan megszabott határ nélkül; e tény fontossága az állam hitele szempontjából. - Az állam az egyedüli biró saját fizetésképessége fölött és egyezségeket
kényszeríthet hitelezőire. - Az államot örökös lénynek tekintik, a mi a legkülönfélébb alakokat teszi lehetőkké a közhitelnél 266
II. FEJEZET
AZ ÁLLAMOK RÉCZTARTALÉKA ÉS INGÓ VAGYONBELI TARTALÉKA. 280
Hadikincs gyűjtése általános szokás volt az ó-korban. - Francziaországban némely király, különösen IV. Henrik, hadikincset gyűjtött. - Poroszország ércztartalókának roppant
fontossága, I. Frigyes-Vilmos és II. Frigyes alatt. - Ingó értékekből alkotott hadi kincs a modern államoknál. - Poroszország példája. - Érvek a mindkétnemű tartalékok
képzése mellett és ellen. - Az azokkal járó gazdasági és alkotmányi nehézségek. - Hasznos voltuk háború esetén.
III. FEJEZET.
A KÖZKÖLCSÖNÖK ÉS AZOK GAZDASÁGI HATÁSA. 291
A közkölcsönök jók-e vagy rosszak ? - Az e tárgyban elterjedt sophismák a XVIII. században.
Igaz-e, hogy az olyan állam, mely csak önmagának tartozik, el nem szegényedik ? - Igaz-e, hogy a közkölcsönnél az egyik kéz hitelez a másiknak ? - E nézetek megczáfolása.
A kölcsön hasznos vagy káros a szerint, a mint a kölcsönvett tökét gyümölcsözően alkalmazzák vagy elpazarolják. - A közkölcsönök mellett fölhozott érvek. - A közkölcsönök
honosították meg a modern népeknél az ingó értékeket vagy értékpapírokat. - A franczia állampapír-tulajdonosok száma különböző időkben és a kölcsön-aláírók számához viszonyítva 1852 óta.
A közkölcsönök hátrányai. - A gyakorta ismételt közkölcsönök hibás irányba terelik a nemzet tőkéjét. - A hitel nagy központosítására vezetnek, megnehezítik a helyi és
magán-vállalkozást. - Ez állítás bizonyítása. - A közkölcsönökhöz szokott tőkés roppant aggodalmas lesz, minden más befektetéssel szemben.
A közkölcönök rést ütnek az ország forgó tőkéjén. - Miért jóval kisebb e rés, mint első tekintetre hiszik. - A közkölcsönök a minimumra szállítják le a magánosok ércztartalékát. - Az európai hitel jelen alakulásában a legtöbb közkölcsönt részben a külföldön írják alá, a mi kisebbíti a hazai forgó tőkén ejtett csorbát.
A kölcsönző államok két osztályba sorozhatok; vagy olyanok, kiknek csak külföldön van hitelök, vagy olyanok, kiknek künn és benn is van hitelök. - Ez utóbbiak előbbutóbb visszavonszolják a külföldiek által eleinte aláírt kölcsönöket. - Olaszország, Francziaország és az Egyesült-Államok példája.
A külföld részvéte utolsó nagy kölcsöneinkben. - Mit értünk nemzetközi értékek alatt ? - A nemzetközi értékek nagy szerepéről Európa nagy pénzügyi műveleteiben. - E jelenség magyarázata.
Hadi sarczunk megfizetése mint példa. - Egyedül a nemzetközi értékek tették könnyűvé az öt milliárd kifizetését. - Nemzetközi értékek nagy mérvű eladása Francziaország részéről 1871-1874-ig. - A honpolgárok tulajdonában levő idegen nemzetközi értékek a csere bő és állandó forrását képezik. - Részletek hadisarczunk fizetési módozataiból.
A közkölcsönök gazdasági hatásainak összefoglalása az európai hitel jelen állapotában.
IV. FEJEZET.
AZ ADÓ ÉS A KÖZKÖLCSÖN ÖSSZEHASONLÍTÁSA. 341
A közadósságok igazolt volta. - Nincs nemzedék, mely összes hibái által annyira megkárosítaná az országot, mint a mennyivel azt takarékossága és egyéni találmányai által meggazdagítja. - A közkölcsönök hasznos volta. - Smith véleménye. - Gladstone véleménye.
Az adó és közkölcsön előnye és hátránya. - Az adó sokkal lassúbb mint a kölcsön, közvetlenül soha nem szerezhet tetemes összegeket a nagy szükségben levő államnak. -
E bajon segíthetünk rövid lejáratú kincstári jegyekkel, melyek az adók befolyását előlegezik. - Az ilyfajta kibocsátások határa.
Nagy válságok idején az állam nem szaporíthatja tetemesen az adókból eredő jövedelmét.
J. B. Say és Mac-Culloch számításai az iránt, hogy az 1793-1815-iki háború alatt kötött kölcsönöket ki lehetett volna kerülni az adók fölemelése által. - E számítások nagy túlzása.
Anglia pénzügyi intézkedéseinek története az 1688-1869-ig terjedő háborúk alatt. - Két kivétellel az adók és közkölcsönök együttvéve szolgáltak a hadiköltségekre ; az
első egyharmad vagy kétötöd, a második kétharmad vagy háromötöd arányában. - Az angol kormány e részben semmi újítást nem vitt véghez, a krimi háború alatt. -
Anglia tetemes kölcsönei e czélra ; a krimi hadjárat költségeinek több mint kétharmadát a közkölcsön szolgáltatta.
Mennyiben alapos Mac-Culloch számítása, hogy Anglia mellőzhette volna az 1793-1815-ig kötött kölcsöneinek legnagyobb részét.
Francziaország pénzügyi politikája az 1850 utáni háborúk alatt. -- Az összes hadi költségeket kölcsönökkel fedezi. - Pedig igen könnyen fedezhette volna egy részét adófölemelésekkel. - A krimi és olasz háborúk példái.
A polgárok tőkéire vetett rendkívüli adók a nagy kölcsönök kikerülésére, nemzeti válságok idején.- Carayon-Latour és Philippoteaux tervei 1870-iki csapásaink után. - E tervek gyakorlati kivihetetlensége. - Nem minden vagyon áll rendelkezésre és értékesíthető könnyen. - Lafitte nézete a kölcsön fölényéről az adóval szemben. - Mennyiben igaz
e nézet.
A közmunkák érdekében kötött kölcsönök. - Mily esetben ajánlatosak ? - Az angol kormánynak e téren tanúsított rendszeres tartózkodásából vont érvek. - Az angol központi kormány tartózkodását nem követik az angol helyhatóságok, még kevesbbé az angol gyarmatok - Az angol grófságok és városok gyakori kölcsönei. - India és az ausztráliai angol gyarmatok kölcsönei főleg vagy kizárólag közmunkákra vezethetők vissza
V. FEJEZET.
A KÖZKÖLCSÖNÖK KÜLÖNBÖZŐ MÓDJAI. 395
A közkölcsönöket három főosztályba lehet sorolni, melyek: a kényszerkölcsönök, hazafias kölcsönök és az önkéntes vagy közönséges kölcsönök.
A bevallott kényszerkölcsönök és a palástolt kényszerkölcsönök, consolidatiók. - A kényszerkölcsönök gyarlósága az önkéntes kölcsönökkel szemben. - A kényszerkölcsönök lassúsága és hatástalan volta. - A kényszerkölcsönök példái Francziaországban, Ausztriában és Spanyolországban. - A kényszerkölcsönök kudarczot vallanak majdnem mindig; alig van eset midőn ne volna előnyösebb az önkéntes kölcsön. - A közhivatalnokoktól követelt készpénzbiztosítékokkal űzött visszaélések, a kényszerkölcsön enyhébb és részleges fajának tekinthető.
A consolidatio neve alatt ismert művelet. - Az állami szállítók fizetése állampapírokkal.- A rövid lejáratú állami tartozások kényszerű consolidatiója. - E segédeszközök
elégtelen volta; tönkre teszik hosszú időre az állam hitelét.
Az úgynevezett hazafias kölcsönök ; miben különböznek a rendes önkéntes kölcsönöktől. - Az efajta kölcsönök mindig kudarczot vallottak és ártanak az illető kormányok hitelének. - Az 1831. hazafias kölcsön; az 1848-iki hazafias kölcsön.
Az önkéntes kölcsönök, melyek a kölcsönadók érdekeire és nem hazafiságára hivatkoznak, az egyedüliek, melyektől sikert várhatunk. - Az önkéntes kölcsönök különböző fajairól. - Az örökös járadék. - Mi által igyekeznek magyarázni és magyarázzák tényleg az állami adósságok örökös voltát. - Az államnak mindig megmarad az a joga, hogy
adósságát bármikor visszaváltsa, hacsak ezzel ellenkező kötelezettséget nem vállalt. - A nemes érezek értékcsökkenése és az általános jólét emelkedése érezhetetlen mérvben,
de folytonos módon enyhítik a közadósságok terhét a fejlődő országokban.
Az államkölcsönök négy faja az örökös járadékkal szemben. - Az életjáradékok bizonyos időre szóló járandóságok, időszakos húzások által törlesztendő kötvények, s a határozott időben beváltandó kincstári jegyek. - Miért tartják a különböző kölcsönöket sokszor előnyösebbeknek, mint az örökös járadékot. - A franczia állam csak olyan kölcsönöket engedélyez a departementoknak és községeknek, melyek bizonyos idő alatt visszafizetendők.
Az életjáradékos kölcsönök régebben igen gyakoriak voltak. - A tontinák. - A XIV. Lajos alatt Francziaországban alkalmazott tontinák. - A tontinák Angliában III. Vilmos
és utódai alatt. - Majdnem mindezen életjáradékos adósságok kudarezot vallanak és sokat ártanak a kincstárnak. - Némely állam az állósított adósságot helyettesíti, részben
életjáradékokkal. - E rendszer szakadatlan gyakorlata Angliában 1808 óta.- Kitűnő eredményei.- Utánzása Francziaországban 1852 óta a Caisse ele retraite de la vieillesse
által. - Ez a törlesztésnek egyik legjobb módja. - A tulajdonképeni életjáradékos adósságot azonban el kell vetni.
Az időhöz kötött járandóságok terminable annuities. - Eredetök Angliában. - Ezek képezték az angol államadósság legnagyobb részét a XVIII. században s ma is jelentékenyek. - Rendszerint mellékes kedvezmények gyanánt szerepeltek az örökös járadékoknál, - Ezeknek köszönhető, hogy az állam mindig al pari kapott kölcsön, még a legválságosabb időkben is. - Részletek szervezetükről. - Anglia 1855-ben is mellékes kedvezményekül használja őket egy nagy állósított kölcsönnél. - Lehetséges-e önállóan kibocsátani 150-200 évre szóló annuitásokat. - Az időhöz kötött annuitások a franczia államadósságban ; miben különböznek az angol terminable annuities-től.
Az időszakos húzások által törlesztendő kötvények. - E kölcsönök nagy előnyei. - Egyedül biztosítják a törlesztés rendes menetét. - A törlesztéses kötvényeket csak úgy lehet convertálni,mint az örökös járadékokat.- Bartholony terve utolsó 3 1/2 milliárdos nagy kölcsönünkre. - A törlesztéses kötvényekkel járó praemiumok vonzó ereje a tőkésekre.
- E vonzóerő oly nagy,hogy egy törlesztéses kölcsön összes évi járandósága nem nagyobb mint egy örökös járalékosság puszta kamatterhe. - Példák. - Az új 3 százalékos törlesztéses franczia kölcsön.
A meghatározott időben beváltandó kincstári jegyek. - Miben kedvezőtlenebbek mint az előbbiek. - Az amerikaiak által követett rendszer a polgárháború óta kötött kölcsönöknél.
VI. FEJEZET.
A KÖZKÖLCÖSNÖK KÜLÖNBÖZŐ MÓDJAI. 461
(Folytatás és befejezés.)
Sok állam pari-n vagyis a visszaváltási áron alól szokta kölcsöneit kibocsátani. - Az örökös járadékok különböző typusai. - Egészen a XVIII. század végéig Anglia mindig al pari vett kölcsön. - Az amerikai háborúk óta az angol államkölcsönök legnagyobb részét pari-n alól bocsátották ki. - Az előnyök, melyeket ez által elérni remélnek.
Anglia kölcsönei a XVIII. század folyamán és a XIX. század elején. - Angliának a Francziaország elleni háborúk alatt kötött kölcsönei roppant gyarapodtak az által, hogy a
3 százaléknak előnyt adtak az 5 százalék felett. - Az angol államadósság 5-600 millió frankkal kisebb lenne ma, ha Anglia e háborúk alatt 5 százalékra vesz kölcsön és nem 3
százalékra.
A közönségnek nincs ellenszenve az al pari vagy annál csak valamivel alantabb árfolyam mellett kibocsátott kölcsönök iránt. - Ez igazság bebizonyítása a Restauratio utolsó
ós Lajos Fülöp valamelyik első kölcsöne által. - A névleg alacsony kamatú és pari-n alóli árfolyam mellett kibocsátott kölcsönök mellett szóló érvek. - Ez érvek helytelen volta. -
Francziaországot csak két roppant nagy hatású körülmény mentette meg a bankróttól a XIX. század második felében : a bámulatos ipari találmányok s a nemes érezek roppant
értékcsökkenése. - A kölcsönök kibocsátásánál mindig szem előtt kell tartani azok visszafizetését és esetleges conversióját alacsonyabb kamatkölcsönökre.
Mi által lehet igazolni a pari-n alól kibocsátott törlesztéses kötvényeket ?
A sorsolási kölcsönök. - A moralisták és legisták érvei ellenök. - Miben különböznek a kölcsönök a lotteriától. - A sorsolási Kölcsönök erkölcsös ós hasznos volta bizonyos
korlátok között és bizonyos föltételek mellett. - Mikor ártalmatlanok e kölcsönök,mikor ártalmasok? - Az e kölcsönöknél követendő szabályok. - A sorsolási nyeremények és a
kölcsön összes járandóságának helyes aránya. - A sorsolási kölcsönöket csak szerény összegeknél lehet használni és nem több milliárdra menő kölcsönöknél. 461

Témakörök