Pénzügytan I-IV.

Tartalom

I. kötet
a FORDÍTÓ ELŐSZAVA VII
a SZERZŐ ELŐSZAVA X
E munka tárgya és tervezete.
A pénzügytan meghatározása. - A civilisatió fejlődésének
befolyása a közkiadásokra. - A nemzeti kiadások folytonos növekedése a legtöbb országban. - Franczia- és Angolország példái. - A kiadások ez emelkedésének főbb okai. 1
ELSŐ RÉSZ.
A. KÖZJÖVEDELMEK.
I. KÖNYV.
Az államjószágok jövedelmei.
I. FEJEZET.
KÖZJÖVEDELMI rendszerünk eredete.
A király jövedelmei a hűbéri rendszer alatt. - Államjószágok,
királyi vagy fenségjogok, hűbéri tartozások és szolgáltatások.
- Az ingatlan terhei hajdan és ma. - A földherek átalakulása adókká s az esetleges segélyek átalakulása rendes adóztatássá 13
II. FEJEZET
AZON JÖVEDELMEK FONTOSSÁGA, MELYEKET A MODERN ÁLLAM MINT
földbirtokos VAGY TŐKEPÉNZES és MINT IPAROS ÉLVEZ.
A különféle földbirtokról, melyet az állam bírhat. - Az ellentét
az államjószágok kiterjedésének szempontjából két nagy
civilisált ország: Anglia és Poroszország közt. - Az államjószágok nagy fontossága és különfélesége Poroszországban.
- Állami birtokok keletkezése a legtöbb országban 25
III. FEJEZET.
AZ ÁLLAM KÖZVAGYONA.
Az állam, a megyék és a községek közvagyonának állandó gyarapodása. - Az állam közemlékekben levő közvagyonának
leírása és megbecslése 1833-ban. - Az állambirtokok leltára
1876-ban. - A közvagyonnak, melyet a polgárok ingyen
élveznek, növekvő fontossága. - A közvagyonnak fokról
fokra nagyobbodó aránya az ország összes gazdagságához
viszonyítva . . 36
IV. FEJEZET.
az ÁLLAM MAGÁNVAGYONÁNAK KÜLÖNBÖZŐ RÉSZEI.
E vagyon alkatrészei és hozadékai. - A tulajdonképi államjószág Francziaországban. - Az elzálogosított és elcserélt
jószágok. - Az állam által kezelt mintatelepek. - A német
államok mívelés alatt levő földeket, szőlőket és réteket bírnak.
E mezőgazdasági birtok kezelése. - Az e fajta államtulajdon rossz oldalai.
Az állami erdőbirtok. - Az okok, melyek az állami erdő-
tulajdont igazolják. - Az erdők s különösen az állami erdők
fontossága Francziaországban, Poroszországban stb. - Az
erdők értékemelkedésének okai. - Az állami erdők bevételeinek elemzése Francziaországban. - A termelési költségek.
- Erdészeti rendszerünk hiányai. - Az állam erdeinek
csekély terjedelme- - Az uj ültetések elégtelensége 45
V. FEJEZET.
Az ingatlan államvagyonnak és különösen az erdőknek elidegenítése. - ugyanazon államvagyon szaporítása.
Az államjószágok elidegenitése mellett szóló érvek. - A jószágelidegenítések, melyek némely budget rendes és szabályos
bevételei közt szerepelnek. - Poroszország, az amerikai
Egyesült-Államok stb. példája. - A míveletlen állami földek
eladása vagy örökbérbe adása. - Még néhány adat az államjószágok elzálogosításához Francziaországban a régi rendszer alatt. - E szerződési nem hátrányai. - Államjószágok átengedése társulatoknak pénzkölcsönért. - A
franczia ideiglenes kormány 1848-ban, az erdők és a francia
bank. - Az osztrák állami erdők és a bécsi nemzeti bank.
Az államjószágok közvetlen eladása az állam által, mint
rendkivüli segélyforrás. - A nemzeti javak a forradalom
alatt. - Louis báró pénzművelete az erdőkkel 1814-ben. -
Az erdők, mint fizetési jegyekre lekötött zálog. -A 150,000
hektár erdő eladására vonatkozó 1817-iki törvény hatása. -
Az 1831-iki és 1835-iki erdőeladások. - Az államjószágok
eladása, válságos körülmények közt, közvetlenül hatástalan,
későbbi időkre pedig káros rendszabály. - Ujabb eladások
1850 óta. - Fould javaslata 1865-ben. - Az 1814-től 1869-ig
történt erdőeladások összege.
E műveletek kritikai vizsgálata. - A helyeslés, melyben
Lafitte és Fould részesültek. - Az első becsléseinek hiányossága. - A második számitásainak czáfolata. - Az erdők elidegenítésének hátrányai, klimatikus szempontból.
- Szükséges megkülönböztetések. - Az állam köteles uj
erdőbirtokot teremteni hegyi területek megvétele és beülte-
tése által.
A községi birtok. - A községi magánbirtok jelentősége
Francziaországban. - A községi fatermelés elmaradottsága.
- A községi javak mívelésének legjobb módja. - A községi
javakra vonatkozólag 1813-ban tervezett és megkezdett
művelet.
Állami jószágok eladása a külföldön. - A tisztán mezőgazdasági birtokoknál az eladási árak a becsléseket jelentékenyen meghaladták. - Spanyolország, Ausztria, Bajorország tapasztalatai. - Az egyházi javak eladásának művelete Olaszországban. -
Az államjószágok szaporítása vétel, utján. -- Némely
német állam, különösen Würtemberg és Baden példája. -
Ez eljárás méltánylása . . . . . 89.
VI. FEJEZET.
Az állam iparüzleti és pénzüzleti vagyona.
Az állam iparüzleti vagyonának természete. - Bányák, sóaknák
és hámorok állami kezelése Poroszországban. - Az állami
iparüzlet átalános szabálya. - Állami vasutak birtoka vagy
megszerzése.- A közmunkák angol-szász és európai szárazföldi rendszere. - Érvek az államvasutak mellett és
ellen. - A német állami és magán vasutak összehasonlítása.
- Az államok részesedése a nemzeti bankoknál. - Ingó
értékek birtoka vagy megszerzése némely államban.
A városok pénzüzleti és iparüzleti vagyonának fontossága.
- Páris városa vagyonának jövedelmei. - E vagyon gyarapodásának nagy valószinűsége.
Az államok és városok iparüzleti vagyona a jövő budgetjeiben sokkal nagyobb helyet fog elfoglalni, mint a jelenlegi
budgetekben . . . . . . . 126
II. Könyv
Az adók.
I. FEJEZET.
Átalános ismeretek az adókról.
Az adó meghatározásai. - A helytelen és hiányos meghatározások. - Az adó nem szolgálatok kicserélése ; nem biztositási dij ; és nem szolgál csupán a nemzeti tőke átalános alkalmazási és termelési költségeinek födözésére. - Az adó
egyszerűen azon szolgáltatás, melyet minden polgártól a
kormányzati költségekből ráeső rész fejében követelnek.
Előny-e vagy hátrány az adó ? - Hibás volta amaz állitásnak, hogy az adó visszatér az adózókhoz és termékenyitő
harmat gyanánt hull rájok. - Adam Smith és Mac-Culloch
ellenkező nézetei e tárgyban. - Vájjon nagyobb takarékosságra és munkásságra ösztönöz-e az adó ? - Vizsgálata
azon állitásnak, hogy az adó a legjobb tőkeelhelyezés. -
Mennyi igazság rejlik ez állitásban. - Azon esetek, melyekben az adó a nemzeti takarékosság collectiv alakját képezheti, sőt szükségkép képezi is. - Azon közhasznú munkák
nagy száma, melyeket csakis adó által lehet foganatosítani.
Lehet-e az adónak minimális vagy maximalis határt
szabni. - Azon különböző arányokról, melyekben az adó a
polgárok vagyonával állhat. - A könnyű adó: Belgium
példája. - A mérsékelt adó : Anglia példája. - A nehéz
de elviselhető adó: Francziaország példája . . . . 148
II. FEJEZET.
Átalános ismeretek az adókról (folytatás). - az arányos és
a proctressiv adó.
Az adók különös és átalános voltának elve. - A helyi adók
példái Angliában. - A különös adózás fogyatkozásai.
Adam Smith négy elve az adók tekintetében.
Az arányos és progressiv adók. - A progressiv adók
mellett szóló tekintélyek. - Az áldozat állítólagos egyenlőségére támaszkodó elv hamis volta. - A progressiv adó
elmélete érzelgős és nem észszerű elmélet. - Összehasonlitása azon szolgálatoknak, melyeket az állam a különböző
osztályoknak nyújt. - Összehasonlítása az állam és magántársulatok által nyújtott szolgálatok árainak.
A progressiv adó önkényes volta. - A korlátolt progressió. - A jövedelem növekedését érintő ravaszabb progressiv
adó. - E rendszer, következetesen alkalmazva, majdnem oly
veszélyes mint az előbbi.
A progressiv rendszer meddő volta. - A nagy vagyonok
és nagy jövedelmek kicsiny száma. - Poroszország példája
az Einkommensteuer-rel. - Az Egyesült-Államok példája.
A progressiv adó a különböző sveiczi kantonokban. .-
Mennyiben nem lehet a progressiv adó sveiczi alkalmazásából következtetést vonni. - Az adókulcs igen gyönge, a progressio rendesen igen alacsony tételnél megáll. - A progressiv adó semmivel sem hoz többet mint az arányos adó.
Oly progressiv adók példái, melyek csak alakilag progressivek. - A taxe mobiliere Francziaországban és másutt.
A kis jövedelmek teljes és a közép jövedelmek fél adómentessége jelentékenyen különbözik a progressiv-adótól. . 181
III. FEJEZET.
EGYETLEN ADÓ ÉS A TÖBBES ADÓ. - A tőkeadó és a jövedelmi adó.
Az egyetlen adó tana. - Vauban. - A physiocraták. - Az
egyetlen adó előnyei, ha elégséges volna. - Az egyetlen adó
megállapithatásának lehetősége. - Mily esetekben lenne
elégséges. - Franczia állami és községi budgetek, ha a
béke és rend egy század óta uralkodnék. - Azon segéd-
források, melyek az egyetlen adóval megférnek. - Az
egyetlen adó lehetetlensége még Belgiumban is. - Az
egyetlen adó csak egyenes adó lehetne. - A magas egyenes
adó igazságos kivetésével és behajtásával járó nehézségek.
A physiocrata adóelmélet megczáfolása. - A real property-ra, vagy az álló tőkére irányuló modern egyetlen adók
tervei. - Voltaire szellemdús és igazságos satyrája a
L'homme au querante écas beszélyében. - Nem áll, hogy
végelemzésben minden adó a földre vagy tőkére nehezül és
ezek nyereségét csorbitja. - Mi lenne a földtulajdonból, ha
minden fogyasztási adót egy egyetlen a földre vagy álló
tőkére kivetett adóval helyettesítenénk.
A tőkének és jövedelemnek, mint akár egyetlen akár
többszörös adóalapnak, összehasonlítása. - A tőkeadó állitólagos előnyei. - A tőkeadó kevesbbé egyenletes mint a
jövedelmi adó. - A tőkeadó politikai és társadalmi hátrányai. - Az adózóknak, csak igen kis részét sújtja, a nagy
többséget minden adó alól fölmenti. - Az álló tőkék értékét
sokkal nehezebb kitudni mint a jövedelem nagyságát.
Az egyetlen adó nem elégséges nagy adósságokkal megterhelt és nagy hadsereget tartó államok szükségleteinek
födözésére: a tőkére kivetett egyetlen adó több nehézséggel
járna és faggatóbb lenne mint a jövedelemre irányuló egyetlen adó 236
IV. FEJEZET.
Az egyenes és közvetett adók.
Minden adót nem elszigetelten, hanem a többi fönnálló adókkal
összefüggésben kell megbírálni. - Az egyenes és közvetett
adók közigazgatási és közgazdasági meghatározása.
Az egyenes adók előnyei és hátrányai. - Az egyenes
adók észszerűbbek. - Ha nagyon magasak, igen nehezen
szedhetők be és nagy egyenlőtlenségekre vezetnek. - Az
egyenes adókkal nehéz a munkásokat érinteni.
A egyenes adók sokkal kevesbbé ruganyosak mint a közvetett adók. - Az elsők nem nyújtanak oly állandó és folytonos jövedelmi szaporodásokat mint az utóbbiak. - Ez
állítás bebizonyítása Anglia példájával. - A közvetett adók
termékenysége sokkal gyorsabban gyarapodott ez országban
mint a jövedelmi adóé. - A jövedelmi adó mindazáltal valamennyi egyenes adó közt leghívebben követi a nemzeti
gazdagság fejlődését. - Ugyanez állítás bebizonyítása
Ausztria példájával. - Francziaország példája. - A ruganyosság hiánya s a jövedelmi szaporodás gyönge volta
nagy fogyatkozását képezik az egyenes adóknak modern
államainkban, melyeknek szükségletei folyton növekszenek.
Válságok idején a közvetett adók hanyatlanak, de kisebb
mérvben mint gondolják. - Francziaország példája 1870-
71-ből és Spanyolország példája 1872-3-ból.
Az egyenes adókat csak akkor könnyű behajtani, ha alacsonyak. - Szinte behajihatatlanokká válnak, ha igen
magasak. - Francziaország példája a forradalom idejéből
és Anglia példája a Francziaország ellen viselt háborúk korszakából.
Mily mérvben ajánlható az egyenes adók fölemelése válságok idején. - Anglia a krimi háború alatt.
Az egyenes adók állítólagos előnye: érzékenyebben érinti
az adózókat s következéskép visszatartja őket kalandos vállalatoktól. - A tapaszalás hibásnak vagy legalább is túlzottnak bizonyítja ez elvet.
A közvetett adókat lehetetlen megszűntetni másutt, mint
azon államokban, melyek a polgárok jövedelmének csak
3-4 százalékát igénylik szükségleteik födözésére.
A közvetett adók első fogyatkozása: nem arányosak az
adózók vagyonához vagy jövedelméhez. - Jól combinált
közvetett adórendszerben ez aránytalanság sokkal kisebb,
mint állítják. - Nem minden közvetett adó fejadó. - Több
közvetett adó bizonyos összefüggésben áll az adózók vagyonával. - A közvetett fogyasztási adók majdnem orvosolhatatlan hibája, hogy átalában véve a megadóztatott tárgynak
csupán mennyiségét vehetik számba és nem egyszersmind
annak minőségét.
A közvetett adók második fogyatkozása: gátolják az ipart
és föltartóztatják annak fejlődését. - Mac-Culloch ellenkező tana, fölhozott példája. - E tan megczáfolása maga
Mac-Culloch, Dávid Wells és Cliff Leslie által. - Némely ártalmatlannak hirdetett közvetett adónak, mint a
szeszadónak, roppant hátrányai. - Az Egyesült-Államok a
polgárháború előtt és után.
A közvetett adók harmadik fogyatkozása: az ipar és
kereskedelem mesterséges eloszlására vezetnek, kedveznek
a nagy iparnak, a kis és középipar rovására. - Ez állítás
bebizonyítása.
A közvetett adók negyedik fogyatkozása: kezelési költségeik aránylag magasabbak mint az egyenes adóknál. -
E különbség mindazáltal sokkal kisebb, mint átalán hiszik.
- Ennek bebizonyítása Anglia és Francziaország példájával.
A közvetett adók ötödik fogyatkozása: nagy számú hivatalnoki személyzetet igényelnek, melyet a termeléstől
elvonnak.
A közvetett adók hatodik fogyatkozása : demoralisatióra
adnak alkalmat.
A közvetett adók állítólagos előnye : kevésbbé éreztetnek és kevesbbé népszerűtlenek mint az egyenes adók ;
önkénytes adót képeznek, melyet az adózó fogyasztásának
korlátolása által könnyen elkerülhet; azon pillanatban szedetnek be, mely az adózóra nézve legkedvezőbb. - Ez állítólagos előnyök képzeletiek vagy túlzottak.
A közvetett adók valóságos előnye, hogy könnyen férnek
minden jövedelemhez, még a legkisebbekhez is, a mivé az
egyenes adók nem képesek ; s hogy jövedelmük a nemzeti
gazdagság fejlődése következtében folyton gyarapszik.
A nagy adósságokkal terhelt és nagy hadseregeket tartó
államok, nem födözhetnék kiadásaikat közvetett adók nélkül. 306
V. FEJEZET.
Az egyenes adók. - AZ EGYENES SZEMÉLYI ADÓK VAGY FEJADÓK.
Az egyenes adót majd a személyekre, majd a dolgokra (vagyonra
vagy jövedelemre) lehet kivetni.
Az egyenes személyi adó vagy fejadó. - A fejadózás igen
szokásos adó és igen különböző hatást gyakorol. - A fejadó
egyenlő lehet minden polgárra nézve és ez adó fizetése föltételül szolgálhat a szavazatjog gyakorlására. - Példák Massachussetből.
A fejadózásban meg van a hajlam arra, hogy megközelítőleg arányos jövedelmi adóvá alakuljon. - A fokozatos fejadó vagyis osztályadó rendesen az első lépcsőt képezi a jövedelmi adó hoz. - A régi olasz államok, Poroszország és a
sveiczi cantonok példái. - A Classensteaer szervezete
Poroszországban. - Többet jövedelmez, mint az Einkommensteuer, de a jövedelmi szaporodás sokkal lassúbb nála,
mint az utóbbinál. - E különbség alapja. - A fokozatos
fejadók hibái.
A személyi adózás Francziaországban. - A különböző
természet, melyet időről-időre fölvett. - A személyi adónak
különböznie kell a lakbéradótól. - Ez adó tarifáját jelentékenyen föl kellene emelni. - Ez adó megfizetése föltételül
szolgálhatna a választói jog gyakorlására, mint Massachussetben 397
VI. FEJEZET.
A vagyoni adók. - a földadó.
A földbirtok sajátságos jellege. - A földjáradék vagy a physiocraták produit netje. - Három ok arra, hogy a földbirtok
jó adótárgy.
A földadó fokozatos fejlődése. - A föld terjedelméhez
mért adó. - A földek termékenysége szerint osztályozott adó
s minden osztályra egyformán megállapított földadó. - Az
ekék, barmok vagy gyümölcsfák számához mért adó.
A nyers jövedelemre kivetett adó vagy tized. - A tizeddel járó nagy visszásságok, a kissé civilisáltabb országokban.
- Gátolja a belterjes gazdaság kifejlődését s a nagy tőkék
alkalmazását. - A tiszta jövedelemhez s nyers jövedelemhez képest annál kisebb lesz, minél előbbre halad a mezőgazdaság. - A tized behajtását kisérő anyagi nehézségek.
- Törökország példája. - A tized annál súlyosabb, minél
rosszabb a termés.
A földadó tökéletesebb alakjai. - A földadó arányban
állhat vagy e jószágok vételárával vagy a birtokos jövedelmével. - A második eljárás helyesebb mint az első. -
A földek tiszta hozadékában előforduló nagy változások.
A földadó háramlása. - Három rendszer. - Az első szerint a földadó a mezei termékeket fogyasztó közönséget terheli. - A földadó, ha csak nem igen nagy és nincs rosszúl
kivetve, átalában semmi befolyást nem gyakorol az élelmi
czikkek árára. - Kivételes esetek, melyekben a földadó
a mivelés alá vetett földterület korlátolására vezetett. -
Példák : Törökország, Anglia nehány kerülete a szegény adó
túlzásai következtében, a régibb Francziaország XIV. Lajos
után. - Második rendszer, és ez a helyes : a jól kivetett
földadó csak a földbirtokos tiszta jövedelmét érinti. - Harmadik rendszer : a régi földadó nem terheli sem a jelenlegi
földbirtokosokat, sem a mezei termékek fogyasztóit: az ily
adó ép oly hatású, mint ha a kezdetleges és az adó behozatalakor élő földbirtokos vagyonának egy részét kisajátították
volna. - E szellemes tan kifejtése és megczáfolása.
A mezei birtokot terhelő adót meg kell különböztetni a
házadótól. - A két adó háramlása rendesen nem ugyanaz.-
Az első a birtokost terheli, ki azt nem képes a fogyasztóra
áttolni. - A második, virágzó országokban átháramlani
törekszik a fogyasztóra, vagyis a házak vagy lakások bérlőjére.
Állandó vagy változó legyen-e a földadó ? - Elönyösebb
és méltányosabb, ha változó. - A felosztásos vagy a hányados rendszert kell-e elfogadnunk ? - A hányados rendszer
nagy előnyei. - Nem áll, mintha a földadó változó volta
zsibbasztólag hatna a földmivelésre, midőn e változás nem
olt nagy mérveket.
A földadó Európa legfőbb államaiban. - A földadó Francziaországban . - A földadó Olaszországban. - A földadó
Ausztriában. - A földadó Belgiumban, Hollandiában és
Poroszországban. - A földadó Angliában: A landtaxhoz
hozzá kell csatolni az hicome-tax A és B lapjait s a számos
helyi adókat. - A mezei birtok terhei valószínűleg valamivel nagyobbak Angliában mint Francziaországban.
A franczia földadó átalakulásai. - A forradalom alatt a
földek tiszta jövedelme 5 százalék lehetett. - A tized s a
hűbéri szolgáltatások eltörlése igazolja ez adókulcsot. -
A Constituante, mindent összevéve, inkább könnyítette, mint
emelte a mezei birtok terheit. - A földadó folytonos lejebb
szállítása 1821-ig. - Az ingatlan jövedelem jelentékeny növekedése. - Az adó mindig kisebb lesz a tiszta jövedelemhez
képest.-A franczia mezőgazdák által hangoztatott panaszok
okai. - Elfeledkeznek azon terhekről, melyeket a forradalom
levett vállaikról. - Nem veszik számba azon adókat, melyeket az értékpapírokban jelenkező tőkék fizetnek. - Szem
elől tévesztik a pótlékos centime-ok sajátságos természetét.
- Végül a földadó igen rosszul van elosztva. - Jobban elosztva. 50 vagy 100 millió frankkal is többet hozhatna a
mezei birtokokra és beépített telkekre irányuló földadó.
A kataszter. - A tömeges kataszter. - A részleges
kataszter. - A kataszteri eljárás kifejtése. - Az utolsó
kataszter nagy hibái. - A részleges orvoslások elégtelen
volta. - Példák a földadó roppant egyenlőtlen voltáról. -
A felosztás minden fokozata hibás. - Némely birtok jövedelmének negyedét vagy harmadát fizeti, más csak ötvened vagy épen századrészét. - Szükséges a kataszteri becsléseket időszakonkint megigazítani, hogy a földadót igazságossá
és ruganyosabbá tehessük. - Egyszerű és gyakorlati eszkö-
zök e reform kivitelére. - Példák néhány idegen országból.
A földadó megváltása némely országban. - E megváltás
hatásai Angliában. - A Moukabala Egyptomban. - Érvek
e megváltás ellen, mely nem egyéb, mint elpalástolt és
rendesen igen terhes kölcsön 419
VII. FEJEZET.
A házadó, ajtó- és ablakadó, kéményadó stb. - a házbéradó
vagy lakbéradó.
A mezei tulajdonra és épületi tulajdonra vetett adók elválasztásának szüksége. - E két adó különböző háramlása : az
épületi adó rendesen a bérlőkre háramlik és fölemeli a lakbéreket. - Az épületi adó egyenlőtlenségei Francziaországban: ez egyenlőtlenségek még nagyobbak mint a mezei
tulajdonnál előforduló egyenlőtlenségek. - Az épületi adó
csekély hozadéka a korszakos megigazítások hiányának
tulajdonítandó.
Az épületi tulajdon gyors növekedése Francziaországban
és Angliában. - Idevágó statisztikai adatok. - Az épületi
tulajdon adóját túlzás nélkül föl lehetne emelni az épületi
tulajdon értékének 15 százalékára (főtételben és pótszázalékokban együttvéve), s ez esetben 300 millió frankot hozna
az államnak és községeknek. - Az épületi tulajdon sokkal
súlyosabban van megadóztatva Olaszországban, Ausztriában
különösen Amerikában, mint Francziaországban. - A házadó fölemelése az egyetlen eszköz, melylyel oly országban,
mint Amerika, a helyi fogyasztási adókat, vagyis a kapuadót
elkerülni lehet. - Példák az egyenes és községi adók fon-
tosságára Amerikában.
Az ajtó-, ablak- és kéményadó. - Ez adók képtelen és
igazságtalan volta. - Az ablakadó Angliában. - Az ajtó- és ablakadó Francziaországban. - E majd hányados, majd
fölosztásos adó korcstermészetünek bizonyult nálunk.
Változásai: e változások befolyása az adó termékenységére.
- Az ajtó- és ablakadó tarifái. - Ez adóra vonatkozó statisztikai adatok. - Lehetetlen azt igazságosan kivetni. -
Össze kellene olvasztani vagy a házadóval vagy a házbéradóval.
A házbéradó, Francziaországban impót mobilier. -
Egyik legajánlhatóbb egyenes adó. - Válaszok az ezen adó
ellen támasztható ellenvetésekre. - Méltányos és lehetséges
ez adó kivetésénél számbavenni a családban élő kiskorú
gyermekek számát. - A házbéradóval össze lehetne kötni
némely igen egyszerű fényűzési adót. - A házbéradó egyetemes és egyenlő volta. - Helyes-e a kis jövedelmeket ez
adó alól fölmenteni ? - Lehet-e igazolni azt a progressiv
alakot, melyet ez adó némely országban fölvesz? - Igaz-e,
hogy a nagy vagyon jövedelmének aránylag kisebb részét
áldozza házbérre mint a kis és közép vagyon ? - A házbéradót túlzás nélkül lehetne a bérérték 10 százalékára emelni
s egy 15 százalékos épületi adóhoz csatolni. - Mily segítséget nyújtana ez ujitás a kapuadók eltörlésére.
A házbéradó visszásságai Francziaországban. - Minő
volt ez adó a Constituante tervezete szerint. - Változások
a forradalom alatt. - A házbéradó alaphibája az, hogy fölosztásos adó. - A fölosztás nagy egyenlőtlenségei. - Félénk
kísérletek ez adó reformálására a juliusi monarchia első idejében. - A házbéradó másik fontos hibája, hogy Francziaországban össze van kötve a személyi adóval. - Az ebből
származó nagy visszásságok: különböző példák. - A házbéradó franczia rendszere a különböző nagy városokban. -
Az államtanács egy ujabb rendelete, mely eltiltja a progressiv alakot. - Ez adót csak úgy lehet orvosolni, ha átalakítják hányados adóvá................488

II. kötet
ELSŐ RÉSZ.
A KÖZJÖVEDELMEK.
II. KÖNYV.
Az adók.
(Folytatás.)
VIII. FEJEZET.
AZ IPARI, KERESKEDELMI ÉS SZABAD FOGLALKOZÁSOKBÓL EREDŐ
KERESETEK ADÓJA. - A PÁTENSADÓ FRANCZIAORSZÁGBAN. - AZ
ÜZLETI FORGALOMRA VETETT ADÓ. - AZ INGÓ ÉRTEKEKRE VAGYIS
ÉRTÉKPAPÍROKRA VETETT ADÓ.
Helyes-e külön adót vetni az ipari, kereskedelmi és szabad foglalkozások nyereségeire ? - A szigorú igazság szerint ez
adó csak mint az általános jövedelmi adó egyik ága szerepelhet. - A licentiák jelleme Francziaországban. -
A licentiák jelleme és jelentősége Angliában.
A pátensadó egészen esetleg keletkezett Francziaországban. - Ez adó főtételének jelentékeny öregbedése
1790-től 1875-ig. - Az ipari és kereskedelmi nyereségek
megadóztatásával járó nagy nehézségek. - A pátensadó
törvényhozásának fokozatos fejlődése és növekvő bonyo-
lultsága. - A foglalkozások osztályozása különböző táblákban. -
Az adónak 1870. után keletkezett részleges reformja és általános
súlyosbodása. - A pátensek Francziaországban az 1870/71-iki háború előtt és után.
- Az 1873-iki parlamenti bizottság által ajánlott módosítások és Mathieu Bodet jelentése.
- A professionalis (hibásan fix) adó és proportionalis adó.
A négy vélelem, melyen a pátensadó kivetése alapúl. - Ez adó nagy egyenlőtlenségei. - Örvendetes hatása annak, hogy a fix vagy professionalis tétel maximumát eltörlik.
- Az üzlettársak révén szedett pótadók igazságtalan volta. - Az iparos magánlakására vetett
igazságtalan volta. - Azon törekvés, melynélfogva a pátensadót a kiskereskedés központosításának megakadályozására akarták felhasználni. E törekvés birálata.
A pátensadó háromlása. - Vajjon a kereskedők vagy fogyasztók rovására esik-e. - Micsoda különbséget kell itt tenni.
Az üzleti forgalomra vetett adó. - A velejáró nagy igazságtalanságok s majdnem legyőzhetetlen nehézségek. - Ez adót mindazáltal el lehetne fogadni némely esetekben, mint a pátensadók kivetésének egyik kisegítő eszközét.
Az ingó értékekre vagyis értékpapirokra vetett adó. - Azon téves nézetekről, melyeket a közönség az értékpapirokra vetett adók valóságos terhe iránt táplál. - Az ingó értékekre vetett adó járulékos adó, mely a részvénytársaságok által már fizetett különböző adókhoz csatlakozik. Fel kell-e az adó alól menteni az állampapirokat? a jelzálogi követeléseket? - Ez adó háromlásáról. - Megnehezíti új társulatok keletkezését és a régiek kiterjesztését. - Az ingó értékekre vetett adók növekvő termékenysége.
IX. FEJEZET.
A fényűzési adók.
A fényűzési adók általános jelleme. - Két hibájok van. Rendesen nem igen termékenyek és majdnem mindig zaklatással járnak. - A fényűzés megadóztatása a legnevetségesebb adókra vezetett a múltban.
Némely fényűzési adók mindazáltal jogosak és gyakorlatiak. - A assessed taxes Angliában. - A hajporra vetett adó. - A czímerekre vetett adó. Ez adó hozadékának
fejlődése. - A tekeasztalokra vetett adó. - A társaskörökre vetett adó. - A játékkártyára vetett adó. - A vadászati engedélyek Francziaországban és Angliában. -
A kutyaadó. - A lovakra és kocsikra vetett adó. Ez adó
jogosultsága Francziaországban és Angliában. - A férficselédekre vetett adó. - A zongorára vetett adó. - Az
arany és ezüst fémjelzése. - A fényűzési jellegű adók
Francziaországban mintegy 35 millió frankot jövedelmeznek 50
X. FEJEZET.
AZ ÁLTALÁNOS JÖVEDELMI VAGY TŐKEADÓ.
Milyen jelleműnek kell a jövedelmi adónak lennie. Ez adó
pótlékos és kárpótlásos adó, a közvetett adó igazságtalanságainak kiegyenlítésére. - Ez adót hozzá lehet csatolni
a többi létező egyenes adókhoz. - Az az ellenvetés, mintha
ez adó kétszeres megadóztatást képviselne, nem bir jelentőséggel.
A jövedelmi adó kivetésének három módja : az adózó
bevallása, a hivatalból történő megadóztatás, a törvényes
vélelem. - Az általános jövedelmi adónál soha nem lehet
teljesen elkerülni az önkényt és zaklatást.
Az adóköteles tárgy megállapításának nehézsége.
Az igazság azt kívánja, hogy a múlékony és személyes
foglalkozásból eredő jövedelmet kisebb kulcs terhelje, mint
az állandó s a szerzett vagyonból mintegy önként keletkező jövedelmet.
Az általános jövedelmi adó termékenységének föltételei.
- A különböző természetű okok, melyek a kis jövedelmek teljes adómentességét javalják. - Az általános jövedelmi adó szükségkép termékenyebb oly országban, hol a
jövedelem kevés kézben központosul, mint oly országban
hol a vagyon nagyon meg van oszolva. - Érdekes ellentét, melyet e részben Anglia és Francziaország nyújt. -
Noha Anglia és Francziaország nemzeti jövedelme körülbelül egyenlő, a jövedelmi adó mégis felével kevesebbet
fog hozni Francziaországban, mint Angliában.
A jövedelmi adó története Angliában. A különösen kedvező körülmények, melyek ez adóra nézve Angliában fen-
forognak. - Az első kísérlet Pitt alatt 1798-ban. - Ez
adó kulcsának tetemes fölemelése, az azzal járó nagy csalások.
Az Income Tax eltörlése 1802-ben, és visszaállítása
1803-ban. - Az öt czédula fölállítása, melyek az income
taxet öt egymással csak igen laza összefüggésben álló adóra
osztják fel. - Az income tax forrásánál érinti a jövedelmet, s ha nem is kerüli ki teljesen, a lehető minimumra
szállítja le a zaklatást. - 1806-tól tíz százalékra emelik
az income tax kulcsát és csak igen kevés adóleszállítást
engednek mellette. - Ezen income tax nagy termékenysége. Közel 400 millió frankot hoz 1813-ban. - Ez adó
roppant népszerűtlensége. El is törlik 1815-ben.
Harmadik kísérlet az income taxszel Angliában. -
Robert Peel állítja vissza ez adót 1842-ben ideiglenes ado
czímén. - A jövedelmi adó a pénzügyi reform egyik legfőbb eszköze lesz. - Ez adót mindig megtámadták és
és csak ideiglenesnek tekintették. - Gladstone emlékezetes szavai e tárgyban.
Ez adó kulcsának folytonos változása 1842-től 1876-ig.
- 6-6 maximumra emelkedik a krimi háború alatt, és
száll le 1874-ben. - Ez adó hozadékának változása.
A kis jövedelmek teljes adómentessége, - A közepes
jövedelmeknek adott részleges adómentesség. - A jövedelmi adó a jelen pillanatban rendkívül könnyű Angliában. - A nagy könnyűség, melylyel ez adót az előre nem
látott kiadások fedezésére lehet felhasználni. - Az income
tax a hézagtöltő és mindenes szerepét játsza az angol budgetben.
Az income tax kivetése és beszedése. - Az öt czédulát mind megannyi különböző adónak lehet tekinteni, azzal
a kis kivétellel, hogy a kis és közepes jövedelmek teljes
vagy részleges adómentességet igényelhetnek.- A D. czédulánál előforduló sajátságos eljárás. - A biztosítékok, melyeket a törvény a kereskedőknek üzleti titkaik megőrzése
tekintetében nyújt.
Az income tax fogyatkozása. Ugyanazon adónak veti
alá az állandó s szerzett vagyonból mintegy önként keletkező jövedelmet, mint a személyes tevékenységből eredő
mulandó keresetet. - Az income taxnél előforduló tetemes csalások. Az egy D. czédulánál az eltitkolás az
adóköteles érték egy harmadára tehető. - Az income tax
eltörlésére irányuló izgatás Angliában.
Ez adó kétségtelen előnyei. - 0.82 százalékos kulcs
mellett 100 millió frankot jövedelmez. Nagy nemzeti szükség idején könnyen hozhatna 5-600 millió frankot 5 vagy
6 százalékos kulcs mellett.
Az income tax reformjának elveiről. - Felével kisebb
kulcsot kellene alkalmazni a B. D. és E. mint az A. és
C. czédulákra.
Az income tax alá tartozó érték növekedése. - A 2500
franknál kisebb jövedelmeknek adott teljes adómentesség
daczára az adóköteles érték 13 milliárd frankra emelkedett. - Az income tax jövedelme megduplázódik minden
30 esztendőben.
A jövedelmi adó Poroszországban. - Csatlakozik a
többi fennálló egyenes adókhoz. - Két önálló része van.
Az Einkommensteuer a 3750 franknál magasabb jövedelmekre és a Classensteuer a kisebb jövedelmekre. - Az
adózókat osztályokba, sorozzák még az Einkommensteuernél is. - A hivatalból történő megadóztatás. - Ez adó
kivetésével és beszedésével járó nehézségek.
Az általános jövedelmi adó Ausztriában. - Az általános adó megoszlása különböző részleges jövedelmekre a
jövedelem különböző ágai szerint.
Az ingó vagyonra vetett adó Olaszországban. - Ez adó rendkívül magas kulcsa.
A jövedelmi adó behozatalára tett kísérletek a forradalom idejében 1848-ban Francziaországban. - Goudchaux
tervezete. - Ama parlamenti bizottság tervezete, melynek
Parieu volt előadója. - Passi tervezete. - A közigazgatási és törvénykezési közegekből álló bizottságok jobbak
mint a választott bizottságok.
A különböző népek kísérleteiből levonható tanulságok.
- A kis jövedelmet egészen fel kell menteni az adó alól.
- Az adó kulcsának igen kicsinynek, 2 vagy 3 százaléknak kell lennie rendes körülmények között; s csak 5 vagy
6 százalékra emelkedhetik válságos időkben. - Az általános jövedelmi adó szerencsés társadalmi befolyása.
Az általános tőkeadó az észak-amerikai Unió különböző államaiban. - Az ezen adó kivetésével járó végtelen
bonyodalmak.
Azon enyhítések, melyeket a svájczi cantonok nagy
része az általános jövedelmi vagy tőkeadónál alkalmaz 70
XI. FEJEZET.
A TULAJDON átszállására és átruházására vetett adó. -
illeték és bélyeg.
A tulajdon átszállására és átruházására vetett adók eredete.
- Milyen elv igazolja ez adókat. - Az illeték és bélyeg
közös és eltérő jellemvonásai. - A lajstromozási illetékek
nagy társadalmi haszna. - A droit de contróle, droit
d'insinuation, és más adók a régi monarchia idejében. -
Ez adók igazságtalan volta. - Malesherbes és a Cour des
aides felszólalása.
Az illeték felosztása két részre. A tulajdon változására és az okmányokra vetett adók. - A fix adók és a
proportionalis adók. - A háborúk vagy válságok idején
az illetékekhez csatolt ideiglenes pótadók igazságtalan volta.
- Az illetékkezelő hivatalok ellen emelhető vádak. - Az
ezen tárgyra vonatkozó adó végtelen bonyolultsága. - Az
adókulcs a legtöbbnél roppant magas.
Az örökségre vetett adó. - Minő tekintetekre támaszkodik. - Az oldalrokon vagy nem rokon személyek
közötti örökösödésre vetett adók tarifájának fölemelését
semmi elv nem igazolja. - Azon rokonsági fokozat megállapítása, melynél az ab intestat öröklés megállapodik.
- E részben óvakodni kell minden önkénytől. - Minő
veszélyek keletkezhetnek abból, ha több rokonsági fokozatot zárunk ki az ab intestat öröklésből. - Az egyenes ági
öröklésre vetett mérsékelt adó jogosultsága.
A kincstár soha ne követeljen oly adót, melyet az
adózó évi jövedelméből nem fizethet. - Az örökösödési adó
lefizetésére 2-3 évi haladékot kellene engedni. - Az angol törvény igazolása, mely az örökösödési adót az örökös
életkora, a living interest szerint szabja meg. - Helyes
volna az örökségi adót leszállítani oly hagyatékra nézve,
mely három év alatt többször képezi öröklés tárgyát. -
Azon örökségi adók igazságtalan volta, melyeket jelenleg
a főtulajdonosnak és haszonélvezőnek kell fizetni. - Az
oldalas rokonok és nem rokon személyek közötti örökösödés esetén fizetett adók nagyon magasak. - Az 5 százalékos tételt soha nem szabadna meghaladni. - Az élők
közötti ajándékozásra vetett adó.
A különböző természetű hagyatékokra vetett adók hozadéka. - A kis hagyatéknak nyújtott adómentesseg bizo-
nyos országokban. - Az örökségi adók Angliában.
Az ingók és ingatlanok átruházására vetett adók. Ez
adók roppant magas volta Francziaországban. - Az ily
magas adók közgazdasági hátrányai. Nagyon ártanak a föld-
mívelésnek. - Az ingatlanok átszállására vetett adónak
minden mellékköltségeivel együtt nem szabadna meghaladnia a vételár 1 százalékát. - Anglia példája. - Az
ingók és ingatlanok átszállására vetett adók hozadéka
Francziaországban. - Miért nem volt semmi eredménye
ez adók kis mérvű leszállításának Olaszországban? - Az
illeték hozadékának gyors növekvése Francziaországban.
A bélyeg. - Eredete és igazolása. - A bélyeg elharapódzása a kereskedelmi élet minden ágában. A timbre de
dimenzión és a timbre propor ti önnel. - A nyugtákra vetett 10 centimeos bélyeg. - A bélyegadó hozadékának
folytonos emelkedése. - Ez emelkedés négy oka.
A bélyegadók nagy részének igazságtalan volta. -
A bélyegadók s az illetékadók elnyelik a kis örökségeket.
- A bírósági eladásokból vett példák. - Az e részben
tervezett reformok. Azok elégtelen volta.- A bélyegadó csak
ágy igazolható, s csak úgy nem okoz nagy közgazdasági
károkat, ha tarifája igen mérsékelt.
Az illeték- és bélyegadó törvényhozásában szükséges
reformok. - Az áldozatok, melyeket e reformok a kincstártól követelnek 151
XII. FEJEZET.
A LEVELEZÉSRE ÉS szállításra vetett adó.
Mely okok következtében lett a posta állami monopoliummá.
- A kezelési költségek árán teljesítse - az állam a szolgálatot, vagy szabad abból jövedelmet is húznia? - A tiszta
jövedelem, melyet az állam a posta kezelési költségeihez
képest ez alapon nyer, roppant nagy. - A posta mindenekelőtt társadalmi szolgáltatás. Csak igen mellékesen
lehet kincstári jövedelem.
A posta eredete Francziaországban. - A párisi egyetem
futárai. - XI. Lajos király. - A posta hozadéka a régi
monarchia alatt.- Az 1676-iki tarifa. - A forradalom esztelen tarifája. - Az elvek, melyeken a pósta tarifája
1848-ig nyugodott. - Az adó emelkedése súly és távolság szerint. - Ez elv ellenkezik a logicával és igazsággal.
A pósta-tarifa változásai Francziaországban.
A pósta fejlődése Angliában. - Rowland Hill hírneves reformja. - Az egy pennys (10 centimeos) egyenlő
tarifa 1840-től. - E reform gazdasági és társadalmi hatása. - A levelek száma tizenháromszor nagyobb 1874-ben
mint 1839-ben. - Ugyanazon reform hatása a kincstárra.
-Tizennégy év szükséges ahoz, hogy a nyers hozadék elérje
az eredeti magasságot. - Huszonöt év, hogy a tiszta jövedelem ugyanolyan legyen, mint a minő volt 1839-ben.
- Az angol póstareform tehát nem emelte közvetlenül a
kincstár jövedelmét, hanem hatalmasan előmozdította a
kereskedelmi és szellemi fejlődést 1840. óta.
Az öt főok, mely minden tarifaváltozástól függetlenül
a pósta jövedelmét minden civilizált országban öregbíti.
- A kezelési költségek taglalása Angliában. - A szállítás
csak igen kis részét képezi a postai költségeknek.
A postai reform Francziaországban 1848-ban. - Tiz év
alatt megduplázódik a levelek száma. - Nyolcz év alatt
elérik az eredeti hozadékot. - Az adó fölemelésének hatása 1871 óta. - A levelek száma kisebb 1874-ben, mint
1863-ban. - Az egyszerű és a rendes jövedelmi szaporodás 3-4 év múlva ugyanannyival emelte volna a kincstár
jövedelmét, mint az adónak egy ötödrészszel való felemelése. - A belföldi póstabért le kellene szállítani 15 centimera. - A póstabér felére való leszállításának eredménye Ausztriában. Négy év múlva meghaladták az eredeti
jövedelmet.
A póstajövedelem különböző ágai Francziaországban
- A pénz, újságok és minták póstabérének tarifája igen
magas. A nagy társadalmi és gazdasági előnyök, melyeket
ez adók tetemes leszállítása nyújtana. - A német postarendszertől kölcsönözhető javítások. - A kezelési költségek aránya a nyers jövedelemhez Francziaországban.
A nemzetközi pósta. - A franczia közigazgatás két
régi elve e tárgyban. - Mily nagy tévedésen alapultak
azok. - A berni póstareform. - E reform a bureaucraticus
ijesztgetések ellenére semmi kárt nem okozott a franczia
kincstárnak.
A távírda. - A távírda bevételei és kiadásai Francziaországban. - A tiszta jövedelem mindeddig jelentéktelen.
- Egyelőre még nem is bir adójellegével. - Fejlődésének nélkülözhetetlen feltételei.
A szállításra vetett adó. - Egyedüli igazolása beszedésének könnyséűge. - Ez adó mintegy 100 millió frankot jövedelmez évenkint Francziaországban. - Ez adó
roppant nagysága, igaztalan és veszélyes volta. - A személyszállításra vetett igen csekély adót el lehet fogadni.
- A jószágok szállítására vetett bármely kicsiny adót
vissza kell utasítani 201
XIII. FEJEZET.
A határvám.
A határvám eredete és indoka. - A pénzügyi és védelmi
vámok..- A védrendszer vázlatos rajza. - Hogyan teremtett a védrendszer egy csomó, a közérdekkel ellenkező
magánérdeket. - Az iparnak adott védelem. - A mezőgazdaságnak adott védelem. A mozgó skála. - A védrendszer szellentyűi: a drawbacks és az admission temporaire hogyan törtek végre rést a védrendszeren.
A határvámok fölosztásáról. - A kiviteli vámok. -
Csak akkor igazoltak, ha valamely országnak kétségtelen
monopoliuma van egy vagy más közhasználatú természeti
jószágnak, mint pl. a guanónak vagy nitratnak, előállításában. - Elvben a kiviteli vámok elvetendők. - Brazília
példája a kávéra, Olaszország példája a kénre és Nagybritannia példája a kőszénre nézve. - Az átmeneti vámok.
- Föltétlenül rosszak.
A behozatali vámok a határvámok legfontosabb részét
képezik. - Mely esetben pénzügyiek és mely esetben vé-
delmiek. - A védelmi vámok nemcsak a fogyasztót ál-
dozzák föl a termelőnek, hanem a finomabb czikkek termelőit is a legközönségesebb czikkek termelőinek.
A hajózási vámok. - A tengerészeinek adott védelem.
Az általános tarifa és a szerződéses tarifa. - A föltétlen tilalmak és behozatali vámok. - Az értékvámok és
a specificus vámok. - A túlzó védelmi rendszer esetleg
s a forradalom és az első császárság háborúi következtében honosodott meg Francziaországban. - A korlátolt
census mellett választott kamarák fent ártották vagy súlyosbították a tarifát a béke ideje alatt. - A különböző kormányok harcza a kamarák ellen a védelmi vám enyhítése
érdekében. - A drágaság enthusiastái. - Sainte-Beuve
javaslata. - A második császárság vámintézkedései. -
A vámreform Nagybritanniában.
Az öt főok, mely a vámok termékenységére befolyást
gyakorol : - 1. a megvámolt czikkek száma és jelentősége, - 2. a vám nagysága, - 3. az ország geographicus
helyzete, - 4. a népesség szokása és izlése, - 5. a pénzügyi közigazgatás szervezete. - Anglia és Francziaország
vámjövedelme. - Miért hoz a vám sokkal többet az első
országban, mint a másodikban ?
A vámjövedelem nem mindig tiszta jövedelem. Gyakran le kell belőle vonni a kiviteli jutalmakat és restitutiókat. - A vámok nyers hozadéka és tiszta hozadéka
Francziaországban a restauratio, Lajos Fülöp uralma és a
második császárság alatt, a reform előtt és után.
Az egyedül ajánlható vámok azok, a melyek az exoticus
termékekre, az úgynevezett gyarmatárukra : ezukorra, kávéra, cacaora stb. nehezednek.
A vámjövedelem taglalása Francziaországban. - A behozatali vámok jövedelmének több mint negyedrésze csak
hat czikkből ered. - A külföldi gyártott czikkekre vetett
behozatali vámok nem adnak és nem is adhatnak nagy
jövedelmet. - El kell őket törölni úgy mint az ősanyagokra vetett minden vámot s a mezőgazdasági termékekre
vetett vámok nagy részét. - Az igy megtisztított és egy-
szerűsített vámrendszer még mindig 150 millió frankot hozhatna. - A statistikai illetékekkel járó ezerféle visszásságok. - A vámjövedelem Angliában. Miért csökkent húsz
év óta ?
A vám kezelési költsége. - A vám kezelési költségeinek
aránylagos csökkenése Francziaországban 1860 óta. -
A vámközegek számának apadása ugyanazon idő óta. Hatezer embert adtak vissza a magánéletnek és a termékeny
foglalkozásoknak. - A vámjövedelem beszedési módja. -
Az azzal járó faggatások és alakszerűségek. - A határszélek lakosait megfosztják polgári és ipari szabadságuk
egy tetemes részétől.
A kiegyenlítő vámok. - Soha nem szabad vámokat
behozni azon ürügy alatt, hogy kiegyenlítsük az országban
lévő általános adók, minők a földadó, jövedelmi adó, iparadó, szállítási adó, örökségi adó stb. terheit. - Az állítólagos kiegyenlítő adókkal járó számtalan bajok. - A kiegyenlítő vámokat csak egy meghatározott termékre irányuló speciális belföldi adó fönnállása igazolhatja.
Lehetséges-e a vámok teljes eltörlése ? - Egy Francziaország, Belgium, Hollandia, Svájcz és Olaszország közötti
vámszövetség előnyei. - E nagy terv akadályai 244
XIV. FEJEZET.
A BELSŐ FOGYASZTÁSI ADÓK.
A fogyasztási adók jelleme. - Igaz-e, hogy mindnyájan fejadók ? - Meg lehet-e adóztatni minden az országban termelt jószágot, vagy azoknak csak egy részét.
Az országban termelt minden jószág megadóztatását
megkisérlették Spanyolországban az alcavala és a holla
által. E rendszer roppant visszásságai. - Hasonló kísérletet tettek Amerikában a polgárháború alatt. Adót vetettek minden gyártott czikkre. - Ez amerikai adók eredetisége és eligazodhatatlan volta. - E rendszer hatásai David
Wells szerint.
A megadóztatott czikkek nagy száma Angliában a múlt
század végén és a jelennek kezdetén. - Az adó alá vetett czikkek gyártása jelentékenyen szenved ily pénzügyi
rendszer alatt. - Az angol közigazgatás vallomása azon
akadályok tekintetében, melyeket a gyártott czikkek adója
azok ipari haladásának támaszt.
A papirosra, üvegre, tükrökre, szappanra, téglára, bőrre,
gyertyára, gyufára stb.-re vetett adó. - A sok tárgyat felölelő fogyasztási adórendszer fogyatkozásai. - Az accise
reformja Angliában. - Azon adórendszer előnyei, mely
csak igen kevés számú és általánosan fogyasztott czikket
sújt adóval.
Azon okokról, melyek következtében egyik vagy másik
czikket kell inkább megadóztatni.
A belső fogyasztási adók kivetésének négy módja : -
1. a gyárosok zárlata,- 2. az átalány,- 3. a bizonyos czikkek
előállítására szolgáló talaj specziális adója, - 4. a gyártás
és forgalombahozás monopoliuma. - E különböző módok
hátrányai és előnyei. - A gyárosok vagy kereskedők bizonyos osztályát sújtó különös adók.
A legfőbb fogyasztási adók. - A sóadó. - A sóadó
fogyatkozásai nagyok, de a politikai szenvedély és előítélet
gyakran túlozza őket. - A régi gabelle Francziaországban.
Ez adó roppant magas volta, megoszlásának egyenlőtlensége, a beszedés igazságtalansága, s a megtorlás rendkívüli szigora. - A sóadó fogyatkozásai a XVIII. században
Francziaországban. - A különböző időben fogyasztott sómennyiségek. Az adó leszállításának csekély befolyása a
fogyasztásra. - A sóadó megakadályozza e czikk alkalmazását a mezőgazdaságban és marha tenyésztésben. Ez ennek az adónak egyetlen komoly hibája. - A sóadó Angliában. - Sokkal magasabb volt, mint Francziaországban.
Nagy volt mellette a csempészet. - A sófogyasztás tetemes növekvése az adó teljes megszüntetése következtében.
- A sóadó a többi európai országokban. - Ez adó előnyeinek és hátrányainak összefoglalása.
Az italadó. - Felét szolgáltatja az angol budgetnek, egy
ötödét a franczia budgetnek. - Miért termékenyebb
és miért szedhető könnyebben ez adó északon mint délen.
- Az italadó, noha súlyosabb, kevésbbé faggató Angliában,
mint Francziaországban.- Az italadó rendszere Francziaországban. - Az ezen adó méltányos kivetésével járó nagy
nehézségek. - Változásai. - A bor- és csigeradó, a forgalmi-, kiskereskedelmi és belépti adó. - Az ezen adó
szedésével járó formalitás. - A forgalmi adó aránylag
mérsékelt. - A kiskereskedelmi adó roppant nagy.- A társas és egyéni átalány. - A kiskereskedelmi adó eltörlése és
helyettesítése a 10 ezernél több lelket számláló városokban 1875 óta. - Az alkohol-, pálinka- és liqueuradó. -
Az egyetlen fogyasztási adó. - A mezőgazdasági szeszfőzők. Megadóztatásuk lehetetlensége. - A söradó.
Az italadók nagy igazságtalansága Francziaországban.
- A termelő tulajdonos nem fizet semmit a maga fogyasztása után. - A gazdag adózó a vidéken s a kis városokban csak a mérsékelt forgalmi adót fizeti. - A munkás,
ki kicsiben kénytelen szükségletét beszerezni, sokkal magasabb adót fizet. - Az italadó Francziaországban fordított progressiv adó. - Ez adók fokozása a háborúk óta.
- Az alkoholadó roppant növekvése 1850 óta. - Mily
okok következtében gyarapodott némileg e czikk fogyasztása, noha adója négyszer akkorra lett 25 év alatt. - Az
alkoholadó nagy viszszásságai sok iparággal szemben. -
Az italok termelése Francziaországban, az ez alapon szedett adók különböző időkben. - A kiskereskedelmi adó
igazságtalanságát bizonyító számok. - Az 1875-iki törvény
részleges enyhítése a 10 ezernél több lelket számláló városokban.
A czukoradó. - Ez egyike a legkevésbbé ártalmas
fogyasztási adóknak.- Miért törölték el az angolok a czukoradót, és miért lehet ez adót fentartani Francziaországban. - Azon okok, melyek következtében majdnem mindenütt adó alá került a czukor. - A czukoradó fogyatkozása Francziaországban. - Hogyan vezetett e könnyen
Leszedhető adó végtelen vitákra. - A belföldi és gyarmati
czukor. - A czukorgyárosok és czukorfinomítók.- A typusok rendszere. - A drawbacks és admission temporaire.
- A közvetett kiviteli jutalmak. - A czukorfinomítók
zárlata. - A czukoradó hozadéka Francziaországban különböző időkben. - A czukoradó változása és végleges
eltörlése Angliában.
A dohányadó. - Miért tekinthető a dohány kitűnő adótárgynak. - A dohányadót lehet legkönnyebben igazolni
valamennyi fogyasztási adó között. - A dohányadó változásai Francziaországban.- A zónák rendszere. -E rendszer fogyatkozásai. - A gyártás és forgalombahozás monopoliuma. - Miért lehet ez adót minden fogyatkozása
daczára fentartani ? - A dohány fogyasztása Francziaországban és ez adó hozadéka a különböző időkben. -
A dohányadó Angliában és a legfőbb európai országokban.
- A dohány átlagos fogyasztása fejenkint a különböző
országokban.
A legfőbb fogyasztási adók előnyeinek és hátrányainak
összefoglalása . 326
XV. FEJEZET.
A HELYI ADÓK.
A helyi adózás jelentősége a jó pénzügyi kezelés szempontjából. - Az egyenes helyi adók. - Jó-e, ha az egyenes
helyi adók az egyenes nemzeti adókhoz csatlakoznak. -
A franczia, angol és amerikai rendszer. - A helyi adók
különös voltának előnye és hátránya. - A départementok
pótcentime-ja Francziaországban.
A községi háztartás sokkal bonyolultabb, mint a tartományi háztartás. - A községi jövedelmek tetemes nagysága és különböző eredete Francziaországban. - A helyi
adók jelentősége Angliában. - A községek mezőgazdasági
és ipari vagyona. - A természetben való szolgáltatások.
E rendszer előnyei és hátrányai.
A kapuadók. - A községi kapuadók eredete és fejlődése. - A kapuadónak alávetett czikkek. - Némely kapuadók védelmi jellege. - Az e tárgyra vonatkozó törvényhozásról. - A kapuadók hozadéka Francziaországban
1823-tól 1875-ig. - A kezelési költségek arányának tetemes csökkenése. - A kapuadó megoszlása a népesség különböző osztályai között. - A borra vetett kapuadó. -
A bor fogyasztása Parisban, és a kapuadó alá vetett többi
községekben.
A kapuadó tetemes fogyatkozásai. - Hogyan lehetne
ez adót eltörölni. - A kapuadók nyers hozadékának és
a föld- és telekadónak összehasonlítása Francziaország legfőbb 20 városában 1875-ben.
A kapuadók eltörlése Belgiumban. - E reform általános jellege és eredménye.
A jó községi adórendszer nagy akadálya a községi kiadások roppant fejlődése. - A bőkezűség és könnyelműség minden országban föltalálható a községi háztartásban.
- A községi kiadások tetemes növekvése Francziaország-
ban, Angliában, Belgiumban, Olaszországban, Észak-Amerikában.
Páris városának budgetje. - Kiadásainak négyféle osztálya.
Minő okok következtében hihető, hogy a községi kiadások kisebbek lesznek a jövőben, mint a milyenek voltak a múltban.
Mennyiben szükséges, hogy az állam tevékenyen el-
lenőrizze a községek gazdálkodását 424
XVI. FEJEZET.
AZ ADÓK LESZÁLLÍTÁSA. - A MAGAS TARIFÁK ÉS ALACSONY tarifák
HATÁSA. - A JÖVEDELMI SZAPORODÁS. - AZ ÁLTALÁNOS ADÓÁTTOLÁS.
- AZ ADÓTEHER SÚLYA A NÉPESSÉG KÜLÖNBÖZŐ OSZTÁLYAIBAN, -
BEFEJEZÉSE A KÖZJÖVEDELMEKRŐL SZÓLLÓ RÉSZNEK.
Az adó leszállítás legjobb módja. - Egy-két czikkre kell
összpontosítani az adóleszállítást és nem szabad azt sok
czikkre elforgácsolni. - Az adóleszállítás hatása nem mutatkozik mindig közvetlenül. Olykor csak közvetve érezhető. - Példák a párisi kapuadó változásaiból s a belga
kapuadók eltörléséből. - Csak a tapasztalás is tapogatózás mutathatja meg : minő kulcs mellett hoz valamely
fogyasztási adó legtöbbet a kincstárnak. - A különböző
szempontok, melyeket az adóleszállításnál tekintetbe kell
venni.
Az adóleszállítás kettős hatása a fogyasztás s a kincstári jövedelem gyarapodására szembeötlő példákkal. -
A czukoradó és változásai Angliában. - A czukor fogyasztása roppant fejlődésnek indult, de a kincstár még is veszített, mert az alacsony adó mellett nem volt annyi jövedelme, mint a magasabb adó mellett. - Hogyan kárpótolhatja a kincstár közvetlen veszteségét közvetve az
általános jólét gyarapodása.
Adóleszállításhoz észszerűen csak bevételi fölöslegek
mellett lehet fogni. - A közvetett adók állandó jövedelmi
szaporodása természetes tüneményt képeznek minden jól
kormányzott népnél. - A jövedelmi szaporodás okai. -
Anglia pénzügyi története 1840 óta bámulatos példáit adja
a jövedelmi szaporodásnak. - 1849-1875-ig 440 millió
frankkal szaporodtak az angol állam jövedelmei, noha az
ugyanazon idő alatt eltörlött adók 710 millió frankot képviselnek. - A jövedelmi szaporodás a pénzügyi kormányzat javításának legjobb és legcsalhatatlanabb eszköze. -
A jövedelmi szaporodás Francziaországban. - Mire lehetne
azt a jövőben fordítani.
Az adók visszatolása az egész társadalomra. - A társadalom plasticus lény, mely önmagától és mintegy öntudatlanul orvosolja a legtöbb adó kezdetleges egyenetlenségét. - Minő túlzott következtetést vonnak ebből.
Az adó terhe a franczia társadalom különböző részein.
- A mezei lakosok s különösen a birtokukon élő gazdák
látszanak a legkedvezőbb helyzetnek örvendeni. - Ezek
után jő a tőkések osztálya, mely, úgy látszik, szintén nem
viseli az adóból őt jogosan megillető rész terheit.
Befejezés : A béke fentartása egy negyed századon át,
a jövedelmi szaporodás, az egyenes adók reformja lehetővé fogják tenni, hogy lassanként eltöröljük a termelést
gátló adókat egészen, a fogyasztási adókat nagy részben
- Az állam és községek ipari vagyonának fejlődése nagy
segítségül lesz arra, hogy egy távolabb jövőben eltörölhessünk minden oly adót, mely az élelmi czikkeket sújtja. 480

III. kötet
MÁSODIK RÉSZ.
A KÖZJÖVEDELMEK HOVAFORDÍTÁSA
I. KÖNYV.
A budget.
I. FEJEZET.
ÁLTALÁNOSSÁGOK A BUDGETRŐL. - a budget. - a budget eredete.
Mi különbség van az állam és a magánember előleges költségvetése közt ? - Az előleges költségvetés vagy budgetelőirányzat. - Azon elvről, hogy az adókat az adózók képviselői szavazzák meg. - Mily nehéz a rendes budget
parlamentáris ellenőrzés nélkül.
A budget és számvitel a feudalismus idején. - A pénzügyek állása a tizenhetedik és tizennyolczadik században. -
A nagy pénzügyi jelentések XV. Lajos alatt. - Az ez
időbeli pénzügyi közigazgatás bűnei. - Necker eszméje :
a budgetek állandósága. - A képviseleti hatalom visszaszerzése a pénzügyek terén, az 1789. nemzetgyűlés által. -
Ugyanez elvek elismerése Angliában, Észak-Amerikában,
Hollandban. - Bismarck és a porosz parlament összetűzése a korona és kamarák jogköre fölött, budgetkérdésekben...
II. FEJEZET.
A BUDGET-TÖRVÉNYHOZÁS. - A BUDGET ELŐKÉSZÍTÉSE.
A budget előkészítése- - A budget-év megnyíltát jóval megelőző előirányzatokkal járó visszásságok. - Francziaország
rossz gyakorlata e részben. - A pénzügyi év kezdetéről. -
Mily előnyökkel járna, ha az július 1-sején kezdődnék? -
Serre véleménye.
Egy vagy több budget kell-e? - A Restauratiónak, Lajos
Fülöp uralmának és a második császárságnak gyakorlata.-
A többes budgetekkel járó visszásságok. - A budgetek töb-
bes volta némely esetekben igazolt. - Francziaország és
Anglia példája.
Összegezni vagy részletezni kell-e a kiadásokat és bévé-
teleket ? - Azon rendszer hátrányai, midőn minden egyes
bevétel meghatározott kiadásra szolgál. - Louis báró
szavai.
A budget felosztása minisztériumok, vagy szakaszok és
fejezetek szerint. - Bruttó vagy nettó legyen-e a budget ? -
A franczia budget s az abban foglalt különböző okmányok
és táblázatok vizsgálata. - Mily nagy hátrányokkal jár a
lefolyt budgetévek későre maradó végleges megállapítása . . 29
III. FEJEZET.
A budget megszavazása.
A budget megszavazása. - A budget tanulmányozása a kamarák által. - Anglia, Amerika és Francziaország három
különböző rendszere. - Az angol parlament bizottsági
ülései. - Az amerikai congressus állandó bizottságai. -
A franczia osztályok és különös bizottságok. - Az angol
rendszer fölénye. - A különböző müveit népek budget-
törvényhozásának ismertetése. - A porosz törvényhozás.
- A hadi budget megszavazása hosszabb időre. - A porosz
budget-bizottság csekély jelentősége. - Carlyle dicsérete
a porosz budgetről. - A svéd budget-törvény hozás sajátos
jelleme. - A felsőház nagy jogköre ez országban. - Az osztrák budget-törvényhozás. - A belga rendszer. - A számszék nagyhatalma Belgiumban. - A budget-törvényhozás
Hollandiában. - A számszéknek hasonló szerepe van mint
Belgiumban.- - A budget-törvényhozás Olaszországban. -
A budget megszavazása Dániában.
Az angol budget rendszere. - Az összesített budget
hiánya Angliában. - Az angol alsóház jogkörének korláto-
zott volta budget dolgában. - A budget-törvényhozás Észak-Amerikában. - A miniszteri hatalom jelentéktelen volta. -
A két kamara egyenlő jogköre. - Az észak-amerikai kamarák örökös összetűzése.
Évenkint kell-e megszavazni a kiadásokat. - Az évenkinti megszavazás nehézsége az államadósságoknál. -
Mirabeau véleménye. - E kérdés megoldása a Restauratió
kezdetén. - Ugyan ezt a kérdést lehet fölvetni a hadsereg
kiadásainál.
Egész összegében, minisztériumok, vagy szakaszok vagy
fejezetenkint kell-e a budgetet megszavazni ? - A különös budgetek mellett és az azok ellen szóló érvek. -
Troplong és Bineau. - Royer-Collard emlékezetes érvelése a budgetek különös volta mellett. - A budget-megsza-
vazás törtenete Francziaországban.
A fejezetenkint való megszavazás fölénye. - E rendszer némely hátránya. - Bírálata Thiers részéről. -
A budget-fejezetek száma mindig növekszik. - A fejezetek
igen különböző jelentősége.
Mennyiben követelendő a kamarák hozzájárulása a
kiadások leszállításához, a legfőbb közigazgatási ágaknál,
minők: az államadósság, a katonai állomány, az igazságszolgáltatás és általában minden szerves törvény által meg-
állapított intézmény 61
IV. FEJEZET
A BUDGET VÉGREHAJTÁSA. - A PÓTHITELEK.
A kiadások pontos előirányzatával járó nehézségek- - Az átruházás a rendkívüli hitel és póthitel. - A pénzügyi, kormányzati és parlamentáris érdek e részben.
A franczia törvényhozás fogyatkozásai az átruházások
és rendkívüli hitelek dolgában. - A póthitelek gyakran fordulnak elő a Restauratió alatt, minden átruházási jog
daczára. - Az átruházás eltűnik Lajos-Fülöp alatt, de a
póthitelek gyarapszanak. - A budget különös voltát akarják
felelőssé tenni a póthitelek gyarapodásáért. - A törvényhozás sikertelen erőfeszítései a budgeten-kívüli kiadások
megakadályozására. Lajos-Fülöp és a második köztársaság alatt.
A második császárság törvényhozása. - A budget különös voltának megszüntetése és az átruházási jog visszaállítása daczára, a póthitelek továbbra is gyarapszanak.-Fould
reformja 1861-ben és annak elégtelen volta. - Visszatérnek a
második köztársaság törvényhozásához. - Az 1871. és 1878-ki
törvények a póthitelekről és rendkívüli hitelekről.
A budgeten-kívüli kiadások egészen megváltoztatják az
eredeti budgetet. - A franczia budget-előirányzatok és végleges budgetek összehasonlítása 1840-1868-ig. - A végleges kiadások roppant szaporodása az előirányzott kiadásokkal szemben. Nagybritanniában a végleges kiadások
rendszerint kisebbek, mint a megszavazott kiadások. -
Angliában a bevételi fölösleg képezi a szabályt. - Francziaországban régebben majdnem minden budget deficittel végződött. - Francziaország budgetjei 1840-1869-ig. - Javulás 1870-től.
Az angol budgetek rendes és a franczia budgetek rendetlen voltának három oka. - Angliában a budgetek előkészítése és megszavazása sokkal közelebb esik a budget-év
kezdetéhez. - Angliában a parlament csak a korona elő-
terjesztésére szavazhat meg kiadásokat; Francziaországban
a póthitelek nagy részét egyes képviselők indítványozására
a kormány tartózkodása vagy épen ellenzése mellett szavazzák meg. - Az angol királyság és az angol gyarmatok
alkotmányának ide vonatkozó része. - A póthitelek még
mindig igen nagyok, a harmadik köztársaság alatt is. -
A fejezetek száma, melyek szerint a szavazás történik, sokkal nagyobb Angliában mint Francziaországban. - Reform
szüksége. - A megszavazott hitel megszűnése a franczia
budgetben. - E megszűnés csekély jelentősége.
A póthitelek és a hitelek megszűnése az orosz budgetben 122
V. FEJEZET.
A BUDGET VÉGREHAJTÁSA. - A PÉNZÜGYEK KEZELÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE.
A budget-törvényhozás alakulása az egyes budget-korszakok
terjedelme és a kiadások igazolása dolgában. - A miniszterektől követelt számadások az 1817. márczius 23-ki törvény
által. - A budget végleges megállapítását külön törvénybe
foglalják. - A hátrálékok megakadályozására alkalmazott
rendszabályok. - A kiadások fizetésére és elrendelésére
megszabott idő. - A lezárt és az elenyészett budget-évekre
vonatkozó kiadások. - A különböző időszakok, melyekben
a különböző budget-műveleteknek meg kell történiök. -
A különböző különös közigazgatási ágakat hozzácsatolják a
budgethez. - E rendszabály jelentősége. - Az ezen közigazgatási ágakban mutatkozó nagy rendetlenségek a Restauratió kezdetén.
A jó pénzügyi közigazgatás általános biztosítékai. -
A rejtett számvitel és költött utalvány. - A központi pénzügyi közigazgatás alakulása Francziaországban. - A régi
monarchia pénzügyi kormányzatának három főbűne : bonyolultság, homályosság, drágaság. - Tömeges csalások a
Restauratió kezdetén. - A pénzügyi kormányzat központosításának kedvező hatása Francziaországban. A Comptabilité
générale igazgatóságának növekedő fontossága. - A pénzügyminisztérium központi kormányzata olcsóbb 1879-ben
mint 1828-ban és 1814-ben, habár teendői jóval nagyobbak.
A pénzügyek ellenőrzése Francziaországban. - A törvényhozási, közigazgatási és birói ellenőrzés. - E három
ellenőrzés elégtelen volta. - A törvényhozási ellenőrzés
nem terjed ki a pénzkezelőkre és nem bocsátkozik a pénzügyi kormányzat részleteibe. - A közigazgatási ellenőrzés
nem nyilvános. - A birói ellenőrzés nem terjed ki az utalványozókra és csak azon okmányokat vonhatja körébe,
melyeket a pénzügyi kormányzatnak felmutatni tetszik.
A számszék szerepe. - Majd törvényszék, majd tanács:
ítéleteket hoz és figyelmeztetéseket ad. - A számszék jogköre sokkal korlátoltabb, mint közönségesen hiszik. -
A költött utalványok kiállítóinak eljárása kibúvik bírálata
alól.- Az anyagszerekre vonatkozó ellenőrzés. - Reformok,
melyek a pénzügyi ellenőrzés hatályossága végett Francziaországban szükségesek 156
VI. FEJEZET.
A budget közgazdasági SZEMPONTBÓL. - a KULONBOZO OKOK, MELYEK
BUDGETEK NÖVEKVÉSÉT ELŐIDÉZIK.
A közkiadások folytonos növekedése a legtöbb országban. -
A kiadások növekvése Francziaországban 1789-1817-ig. -
Az angol budget tetemes gyarapodása 1833 - 1878-ig. - Az
orosz budget és a belga budget gyarapodása. - Genf kanton
budgetjének tetemes növekedése 1848-1866-ig és 1866-tól
1876-ig. - A közkiadások növekedését általános jelenségnek tekinthetjük, bárminő legyen az illető ország népfaja
vagy a kormány alakja.
Az öt főok, mely a budgetek gyarapodásánál közreműködik: 1. Az életfentartás s a munkabér drágulása. - Az
államok budgetje ép oly kevéssé kerülheti ki azt az áremelkedést, mint egy család vagy magánember budgetje.
2. Az állami tevékenység szélesbedése, vagyis a közigazgatási ágak gyarapodása. - A közoktatási budget tetemes
gyarapodása Francziaországban 1830-1879-ig. - A polgári
közigazgatás ágaira szóló közkiadások több mint hétszeres
gyarapodást tüntetnek föl Angliában 1817-1877. - Oroszország és Belgium hasonló példája. - Genf kanton, Bern
kanton és az egész svájczi szövetség hasonló példája.
A budget-gyarapodás harmadik oka a legtöbb országban : az államadósságok szaporodása. - Ez az ok nem oly
általános, mint a két első ; csak némely népeknél hat.
Negyedik ok: a katonai kiadások gyarapodása. - Francziaország példája 1830-1879-ig. - Anglia hasonló példája
1817-1877-ig.
Ötödik ok: az ellenőrzés ellanyhulása, a nagyobb gazdasági virulás következtében.
Az a két ok, mely a kiadások leszállítására működik
közre és részben ellensúlyozhatja az első öt ok hatását: -
1. Az időhöz kötött kötvényekben felvett államadósság el-
enyészése, a magas kamatú államadósság átváltoztatása
alacsonyabb kamatú adóssággá, az örökös adósság törlesztése.
- Francziaország budget-kilátásai e részben. - Az időhöz
kötött adósságok nagy súlylyal nehezednek a jelenlegi
budgetekre, de jóval kevesebbel fognak nehezedni e század
utolsó és a jövő század első tizedeire. - 2. Közigazgatási
egyszerűsítések és reformok. - Mily keveset lehet ez utóbbiaktól várni ? - Takarékosságra vezet-e a parlamentáris
rendszer ? - Különböző nézetek e tárgyban.
A franczia budget fölosztása különböző elemeire. -
A polgári és nem kényszerű kiadások kicsiny volta.
Mily nehéz két különböző osztály vagy kor budget jót
összehasonlítani ? - Mitől kell óvakodni, hogy ilyenkor
igen nagy hibákba ne essünk ?
A mi nagy budgetjeink nemzeti jövedelmünk nagyobb
részét veszik-e igénybe, mint a korábbi budgetek ? - Nagyon valószínű, hogy az arány nem változott. - E tény
bizonyítása az 1840., 1861. és 1874-iki örökösödési bevallá-
sok által.- Más bizonyíték : az 1842. és 1873-iki income-taxbevallások Angliában. - A nemzeti jövedelem pénzben
megbecsülve több, mint kétszer akkora lett ez idő alatt
Francziaországban úgy mint Angliában.
Az állam hasonlíthatatlanúl több szolgálatot tesz az
országnak ma, mint egy félszázad előtt.
A budgetek felállításánál szem előtt tartandó néhány
szabály és óvó intézkedés 204
II. KÖNYV.
A közhitel.
I. FEJEZET.
KÖZHIT EL ÁLTALÁNOS JELENSÉG. - a magánhitel és közhitel között
való különbség.
A hitel fogalma. - A közhitel általános jelenség. - Az államnak nem lehet a hitelt mellőznie.
Különbség a magánadós és az állami adós közt. -
Értékesíthető ingatlan és érczpénzből vagy ingó értékekből
álló tartalék hiányában, az állam bizonyos körülmények
közt nem kerülheti ki a kölcsönöket. - Az államnak legtöbbször csekély jövedelme van és nem szállíthatja le egyszerre
kiadásait úgy, mint a magánember. - Az állam jövedelmei
ruganyosak, minden szigorúan megszabott határ nélkül; e
tény fontossága az állam hitele szempontjából. - Az állam
az egyedüli biró saját fizetésképessége fölött és egyezségeket
kényszeríthet hitelezőire. - Az államot örökös lénynek
tekintik, a mi a legkülönfélébb alakokat teszi lehetőkké a
közhitelnél 266
II. FEJEZET.
AZ ÁLLAMOK ÉRCZARTALÉKA ÉS INGÓ VAGYONBELI TARTALÉKA.
Hadikincs gyűjtése általános szokás volt az ó-korban. - Francziaországban némely király, különösen IV. Henrik, hadikincset gyűjtött. - Poroszország ércz tartalékának roppant
fontossága, I. Frigyes-Vilmos és II. Frigyes alatt. - Ingó
értékekből alkotott hadi kincs a modern államoknál. - Poroszország példája. - Érvek a mindkétnemü tartalékok
képzése mellett és ellen. - Az azokkal járó gazdasági és
alkotmányi nehézségek. - Hasznos voltuk háború esetén. . 280
III. FEJEZET.
A KÖZKÖLCSÖNÖK ES AZOK GAZDASÁGI HATÁSA.
A közkölcsönök jók-e vagy rosszak ? - Az e tárgyban elterjedt
sophismák a XVIII. században.
Igaz-e, hogy az olyan állam, mely csak önmagának tartozik, el nem szegényedik ? - Igaz-e, hogy a köz kölcsönnél az
egyik kéz hitelez a másiknak ? - E nézetek megczáfolása.
A kölcsön hasznos vagy káros a szerint, a mint a kölcsönvett tőkét gyümölcsözően alkalmazzák vagy elpazarolják. -
A közkölcsönök mellett fölhozott érvek. - A közkölcsönök
honosították meg a modern népeknél az ingó értékeket vagy
értékpapírokat. - A franczia állampapír-tulajdonosok száma
különböző időkben és a kölcsön-aláirók számához viszonyítva 1852 óta.
A közkölcsönök hátrányai. - A gyakorta ismételt közkölcsönök hibás irányba terelik a nemzet tőkéjét. - A hitel
nagy központosítására vezetnek, megnehezítik a helyi és
magán-vállalkozást. - Ez állítás bizonyítása. - A közkölcsönökhöz szokott tőkés roppant aggodalmas lesz, minden
más befektetéssel szemben.
A közkölcsönök rést ötnek az ország forgó tőkéjén. -
Miért jóval kisebb e rés, mint első tekintetre hiszik. - A közkölcsönök a minimumra szállítják le a magánosok ércztartalékát. - Az európai hitel jelen alakulásában a legtöbb közkölcsönt részben a külföldön írják alá, a mi kisebbíti a hazai
forgó tőkén ejtett csorbát.
A kölcsönző államok két osztályba sorozhatok; vagy
olyanok, kiknek csak külföldön van hitelök, vagy olyanok,
kiknek künn és benn is van hitelök. - Ez utóbbiak előbbutóbb visszavonszolják a külföldiek által eleinte aláírt kölcsönöket. - Olaszország, Francziaország és az Egyesült-
Államok példája.
A külföld részvéte utolsó nagy kölcsöneinkben. - Mit
értünk nemzetközi értékek alatt ? - A nemzetközi értékek
nagy szerepéről Európa nagy pénzügyi műveleteiben. -
E jelenség magyarázata.
Hadi sarczunk megfizetése mint példa. - Egyedül a
nemzetközi értékek tették könnyűvé az öt milliárd kifizeté-
sét. - Nemzetközi értékek nagy mérvű eladása Franczia-
ország részéről 1871-1874-ig. - A honpolgárok tulajdonában levő idegen nemzetközi értékek a csere bő és állandó
forrását képezik. - Részletek hadisarczunk fizetési módozataiból.
A közkölcsönök gazdasági hatásainak összefoglalása az
európai hitel jelen állapotában 291
IV. FEJEZET.
Az adó és a közkölcsön összehasonlítása.
A közadósságok igazolt volta. - Nincs nemzedék, mely összes
hibái által annyira megkárosítaná az országot, mint a menynyivel azt takarékossága és egyéni találmányai által meggazdagítja. - A közkölcsönök hasznos volta. - Smith véleménye. - Gladstone véleménye.
Az adó és közkölcsön előnye és hátránya. - Az adó sokkai lassúbb mint a kölcsön, közvetlenül soha nem szerezhet
tetemes összegeiket a nagy szükségben levő államnak. -
E bajon segíthetünk rövid lejáratú kincstári jegyekkel, melyek az adók befolyását előlegezik. - Az ily fajta kibocsátások határa.
Nagy válságok idején az állam nem szaporíthatja tetemesen az adókból eredő jövedelmét.
J. B. Say és Mac-Culloch számításai az iránt, hogy az
1193-1815-iki háború alatt kötött kölcsönöket ki lehetett
volna kerülni az adók fölemelése által. - E számítások
nagy túlzása.
Anglia pénzügyi intézkedéseinek története az 1688-
1869-ig terjedő háborúk alatt. - Két kivétellel az adók és
közkölcsönök együttvéve szolgáltak a hadiköltségekre ; az
első egyharmad vagy kétötöd, a második kétharmad vagy
háromötöd arányában. - Az angol kormány e részben
semmi újítást nem vitt véghez, a krimi háború alatt. -
Anglia tetemes kölcsönei e czélra ; a krimi hadjárat költségeinek több mint kétharmadát a közkölcsön szolgáltatta.
Mennyiben alapos Mac-Culloch számítása, hogy Anglia
mellőzhette volna az 1793-1815-ig kötött kölcsöneinek legnagyobb részét.
Francziaország pénzügyi politikája az 1850 utáni háborúk
alatt. - Az összes hadi költségeket kölcsönökkel fedezi. -
Pedig igen könnyen fedezhette volna egy részét adóföleme-
lésekkel. - A krimi és olasz háborúk példái.
A polgárok tökéire vetett rendkívüli adók a nagy kölcsönök kikerülésére, nemzeti válságok idején.- Carayon-Latour és Philippoteaux tervei 1870-iki csapásaink után. - E tervek gyakorlati kivihetetlensége. - Nem minden vagyon áll
rendelkezésre és értékesíthető könnyen. - Lafitte nézete
a kölcsön fölényéről az adóval szemben. - Mennyiben igaz e nézet.
A közmunkák érdekében kötött kölcsönök. - Mily esetben ajánlatosak ? - Az angol kormánynak e téren tanusított rendszeres tartózkodásából vont érvek.- Az angol köz-
ponti kormány tartózkodását nem követik az angol helyhatóságok, még kevesbbé az angol gyarmatok. - Az angol
grófságok és városok gyakori kölcsönei. - India és az ausztráliai angol gyarmatok kölcsönei főleg vagy kizárólag közmunkákra vezethetők vissza
V. FEJEZET.
A KÖZKÖLCSÖNÖK KÜLÖNBÖZŐ MÓDJAI.
A közkölcsönöket három főosztályba lehet sorolni, melyek: a
kényszerkölcsönök, hazafias kölcsönök és az önkéntes vagy
közönséges kölcsönök.
A bevallott kényszerkölcsönök és a palástolt kényszerkölcsönök, consolidatiok. - A kényszerkölcsönök gyarló-
sága az önkéntes kölcsönökkel szemben. - A kényszerkölcsönök lassúsága és hatástalan volta. - A kényszerkölcsö
nök példái Francziaországban, Ausztriában és Spanyolországban. - A kényszerkölcsönök kudarczot vallanak majdnem
mindig: alig van eset midőn ne volna előnyösebb az önkén-
tes kölcsön. - A közhivatalnokoktól követelt készpénzbiztositékokkal űzött visszaélések, a kényszerkölcsön enyhébb és
részleges fajának tekinthető.
A consolidatio neve alatt ismert művelet. - Az állami
szállítók fizetése állampapirokkal.- A rövid lejáratú állami
tartozások kényszerű consolidatiója. - E segédeszközök
elégtelen volta; tönkre teszik hosszú időre az állam hitelét.
Az úgynevezett hazafias kölcsönök; miben különböznek
a rendes önkéntes kölcsönöktől. - Az efajta kölcsönök mindig kudarczot vallottak és ártanak az illető kormányok hitelének. - Az 1831. hazafias kölcsön; az 1848-iki hazafias
kölcsön.
Az önkéntes kölcsönök, melyek a kölcsönadók érdekeire
és nem hazafiságára hivatkoznak, az egyedüliek, melyektől
sikert várhatunk. - Az önkéntes kölcsönök különböző fajai-
ról. - Az örökös járadék. - Mi által igyekeznek magyarázni és magyarázzák tényleg az állami adósságok örökös
voltát. - Az államnak mindig megmarad az a joga, hogy
adósságát bármikor visszaváltsa, hacsak ezzel ellenkező kötelezettséget nem vállalt. - A nemes érezek értékcsökkenése és az általános jólét emelkedése érezhetetlen mérvben,
de folytonos módon enyhítik a közadósságok terhét a fejlődő
országokban.
Az államkölcsönök négy faja az örökös járadékkal szemben. - Az életjáradékok bizonyos időre szóló járandóságok,
időszakos húzások által törlesztendő kötvények, s a határozott időben beváltandó kincstári jegyek. - Miért tartják a
különböző kölcsönöket sokszor előnyösebbeknek, mint az
örökös járadékot. - A franczia állam csak olyan kölcsönöket engedélyez a departementoknak és községeknek, melyek
bizonyos idő alatt visszafizetendők.
Az életjáradékos kölcsönök régebben igen gyakoriak voltak. - A tontinák. - A XIV. Lajos alatt Francziaországban
alkalmazott tontinák. - A tontinák Angliában III. Vilmos
és utódai alatt. - Majdnem mindezen életjáradékos adósságok kudarczot vallanak és sokat ártanak a kincstárnak. -
Némely állam az állósított adósságot helyettesíti, részben
életjáradékokkal. - E rendszer szakadatlan gyakorlata
Angliában 1808 óta.- Kitűnő eredményei. - Utánzása Fran-
cziaországban 1852 óta a Caisse de retraite de la vieillesse
által. - Ez a törlesztésnek egyik legjobb módja. - A tulaj -
donképeni életjáradékos adósságot azonban el kell vetni.
Az időhöz kötött járandóságok terminable annuities. -
Eredetök Angliában. - Ezek képezték az angol államadósság legnagyobb részét a XVIII. században s ma is jelentékenyek. - Rendszerint mellékes kedvezmények gyanánt
szerepeltek az örökös járadékoknál. - Ezeknek köszönhető,
hogy az állam mindig dl pari kapott kölcsön, még a legválságosabb időkben is. - Részletek szervezetükről. - Anglia
1855-ben is mellékes kedvezményekül használja őket egy
nagy állósított kölcsönnél. - Lehetséges-e önállóan kibocsátani 150-200 évre szóló annuitásokat. - Az időhöz kö-
tött annuitások a franczia államadósságban ; miben különböznek az angol terminable annuities-től.
Az időszakos húzások által törlesztendő kötvények. -
E kölcsönök nagy előnyei. - Egyedül biztosítják a törlesztés rendes menetét. - A törlesztéses kötvényeket csak úgy
lehet convertálni,mint az örökös járadékokat.- Bartholony
terve utolsó 372 milliárdos nagy kölcsönünkre. - A törlesztéses kötvényekkel járó praemiumok vonzó ereje a tőkésekre.
- E vonzóerő oly nagy, hogy egy törlesztéses kölcsön összes
évi járandósága nem nagyobb mint egy örökös járadékosság
puszta kamatterhe. - Példák. - Az új 3 százalékos törlesztéses franczia kölcsön.
A meghatározott időben beváltandó kincstári jegyek. -
Miben kedvezőtlenebbek mint az előbbiek. - Az amerikaiak
által követett rendszer a polgárháború óta kötött kölcsönöknél. 395
VI. FEJEZET.
A KÖZKÖLCSÖNÖK KÜLÖNBÖZŐ MÓDJAI.
(Folytatás és befejezés.)
Sok állam pari-n vagyis a visszaváltási áron alól szokta
kölcsöneit kibocsátani. - Az örökös járadékok különböző
typusai. - Egészen a XVIII. század végéig Anglia mindig
al pari vett kölcsön. - Az amerikai háborúk óta az angol
államkölcsönök legnagyobb részét pari-n alól bocsátották ki.
- Az előnyök, melyeket ez által elérni remélnek.
Anglia kölcsönei a XVIII. század folyamán és a XIX.
század elején. - Angliának a Francziaország elleni háborúk
alatt kötött kölcsönei roppant gyarapodtak az által, hogy a
3 százaléknak előnyt adtak az 5 százalék felett. - Az angol
államadósság 5-600 millió frankkal kisebb lenne ina, ha
Anglia e háborúk alatt 5 százalékra vesz kölcsön és nem 3
százalékra.
A közönségnek nincs ellenszenve az al pari vagy annál
csak valamivel alantabb árfolyam mellett kibocsátott kölcsönök iránt. - Ez igazság bebizonyítása a Restauratio utolsó
és Lajos Fülöp valamelyik első kölcsöne által. - A névleg
alacsony kamatú és pari-n alóli árfolyam mellett kibocsátott
kölcsönök mellett szóló érvek. Ez érvek helytelen volta. -
Francziaországot csak két roppant nagy hatású körülmény
mentette meg a bankróttól a XIX. század második felében :
a bámulatos ipari találmányok s a nemes érezek roppant
értékcsökkenése. - A kölcsönök kibocsátásánál mindig
szem előtt kell tartani azok visszafizetését és esetleges conversióját alacsonyabb kamatkölcsönökre.
Mi által lehet igazolni a pari-n alól kibocsátott törlesztéses kötvényeket ?
A sorsolási kölcsönök. - A moralisták és legisták érvei
ellenök. - Miben különböznek a kölcsönök a lotteriától. -
A sorsolási kölcsönök erkölcsös és hasznos volta bizonyos
korlátok között és bizonyos föltételek mellett.- Mikor ártalmatlanok e kölcsönök,mikor ártalmasok? -Az e kölcsönöknél követendő szabályok. - A sorsolási nyeremények és a
kölcsön összes járandóságának helyes aránya. - A sorsolási
kölcsönöket csak szerény összegeknél lehet használni és nem
több milliárdra menő kölcsönöknél 461

IV. kötet
MÁSODIK RÉSZ.
A. KÖZJÖVEDELMEK HOVÁFORDÍTÁSA.
II. KÖNYV
A közhitel.
(Folytatás.)
VII. FEJEZET.
A KÖLCSÖNÖK KIBOCSÁTÁSI MÓDJA.
A kölcsönkibocsátás két legfőbb módja : a bankárok útján történő kibocsátás ajánlati tárgyalással és az állam számlájára végrehajtott nyilvános aláírás. - A bankárok útján,
ajánlati tárgyalás alapján történő kibocsátás előnyei, ha
az kellő nyilvánosság és verseny mellett hajtatik végre. -
A bankárok mint biztosítók és leszámítolok működnek.
Az állam számlájára eszközölt nyilvános aláírási módnak inkább látszólagos, mint tényleges előnyei. - Valótlan, mintha ezen mód mellett helyesebben lehetne kibo-
csátani a kölcsönöket s hamarább lehetne azokat a komoly
tőkések kezeihez juttatni. - Az egyszerű nyilvános aláírási mód correctivumai; a kis aláírások leszállíthatlansága. - Minő előnyei voltak korábban az állam által
rendezett közvetlen aláírásoknak : népszerűsítették a franczia járadékot.
A nyilvános aláírásoknál a czímleteket rendesen igen
alacsony árfolyam mellett bocsátják ki. - A nyilvános
aláírások, a mint azokat ma gyakorolják, kizárják a középtőkéseket. - Az aláírások mesterséges felduzzasztása óriási
humbuggá teszik ezen kibocsátási módot. - A nyilvános
aláírás módját igen jól lehetne az ajánlati tárgyalás módjával megegyeztetni. - Hogyan lehetne olyan eredményt
elérni, mely megóvná a kölcsönvevő és a komoly kölcsönadók érdekeit ? -
A kölcsönkötvények közvetlen és folytonos kibocsátása,
minden nyilvános aláírás nélkül egyszerű tőzsdei üzlet
útján, vagy pedig az államközegek közreműködésével. -
A 3%-os törlesztéses kötvények, az utolsó osztrák és
magyar kölcsönök. - Ez eljárás igen kitűnő középszerű
összegekre, egymást követő sorozatokra nézve, különösen
közmunkákra szánt kölcsönöknél.
Történeti adatok a kölcsönkibocsátások körül Francziaországban és Angliában. - Az ajánlati tárgyalás rendszeresen túlsúlyban volt Angliában. - Ugyanezen rendszert
követték Francziaországban, két szerencsétlen kivétellel:
a Restauratió alatt és Lajos-Fülöp idejében. - A császárság idejében az állam által közvetlenül eszközölt
nyilvános aláirási mód volt az uralkodó. - Némely újabb
aláirások mesés összegei Oroszországban és Portugáliában.
A közkölcsönök befizetéseinél engedett határidők. -
E határidők pénzügyi és közgazdasági előnyei. - Francziaországban rendesen nagyon is sok határidőt vettek föl.
Minő hibás eljárás az, midőn a kölcsön hozadékából
vonják le az első egy-két évben fizetendő kamatokat. -
A kölcsönök teljes összege nagyobb, mint azon összegek,
a melyek után elneveztetnek.
Milyen biztosítékokat kell az államnak ezen müveleteknél fölállítani. - A nyilvános és consolidált fond-ok
eredete és magyarázata. - Különös alapok szükségtelen
volta. - Nem hasznosak másutt, mint némely nagy
zavarban sinylő államokban, hol a hitelezők osztályozására vagy arra alkalmaztatnak, hogy némi rendet hozzanak az állami pénzügyek kezelésében............1
VIII. FEJEZET.
A közadósság különböző fajai.
Az államadósságok egysége. - Van-e annak valami haszna,
hogy valamely állam adósságai egészen ugyanegy nemű
legyen ? - Bizonyos változatosság, mely nem megy túlságos sokféleségbe, mindig inkább kedvez, mint árt az
állam hitelének.
A különös kölcsönök, melyeket némely államok községekkel, nagy financiális és iparvállalatokkal, vagy tőkések
és kereskedők egyes csoportjaival kötnek. - A franczia
állam által csatornaépítés érdekében kötött müveletek
1820-1840-ig. - A vasúti társulatoknak adott subventiók és kamatbiztosítások. - A közmunkák érdekében
majdnem történetesen kötött különös kölcsönök tetemes
gyarapodása 1870 óta. - A kincstár hosszú időre szóló
kötelezettségeinek roppant jelentős volta. - Hasznosak-e
vagy károsak az ily kötelezettségek a kincstárra nézve ? -
Ilyen esetekben csak megkülönböztetéssel lehet felelni. -
Előnyösek az államra nézve, midőn az állam talál olyan
tőkéseket, vagy községeket, melyek igen alacsony kamat,
mellett hajlandók előlegeket adni olyan közmunkákra, melyek úgy helyi, mint országos érdekből fontosak. - Veszélyesek és költségesek minden más esetben. - Az állam
az utolsó években igen gyakran vett fel oly közvetítők
igénybevételével kölcsönöket, kiknek kevesebb hitelük volt,
mint magának az államnak, minek következtében az állam
igen súlyos terheket vállalt magára. - A nyilvánosság
mellőzésével kötött kölcsönök rendszerint sokkal drágábban, mint a nyilvánosan kötött kölcsönök.
Az életjáradékos adósság. - A franczia életjáradékos
adósság elemei.
A lebegő adósság. - A lebegő adósság tetemes volta
rossz pénzügyekre mutat: Spanyolország, Törökország és
Egyiptom példái. - Anglia pénzügyi példája. - Az angol
lebegő adósság folytonos csökkenése e század eleje óta. -
Jelenleg 1870-ban nem megy többre 200 milliónál.
A franczia lebegő adósság különböző rendeltetése. -
Naponta kevesebb fontossággal bir abból a tekintetből,
hogy forgó tőkét szolgáltasson a kincstárnak. - Ma alig
szolgál másra, mint a budget fedezetlen hiányainak kiegyenlítésére. - Ez adósság változásai 1830 óta. - A tetemes
zavarok, melyeket e lebegő adósság nagysága 1848-ban
okozott. - A lebegő adósság összehasonlítása 1848 és
1870-ben. - A lebegő adósság nagysága 1878 végén. -
Milyen nevezetes takarításokat lehetne ez adósság kamatainál elérni 87
IX. FEJEZET.
AZ AMORTISATIÓ VAGY TÖRLESZTÉS.
A közadósság leszállításának különböző módjai. - A törlesztés mellett szóló érvek. - Igaz-e, hogy egy nemzedéknek
sincs joga a jövő nemzedékre hárítani terheinek egy
részét? - Az amortisatió mellett szóló politikai érvek
komolyabbak, mint a mellette szóló erkölcsi érvek. -
A mellette szóló pusztán pénzügyi érv : a törlesztés leszállítja az országos kamatlábat; ez állítás nem felel meg
teljesen a valóságnak.
Az amortisatió ellen szóló érvek: 1. a nemes érezek
folytonos értékcsökkenése érezhetlenül, de folytonosan
szállítja le a közadósságok terheit; 2. a nemzeti vagyonnak takarékosság és ipari haladások eszközölte folytonos
fejlődése ugyanazon eredményre vezet.
Mely esetekben helyes és mely esetekben helytelen a
törlesztés. - Midőn az országra rosszul kivetett és a termelést megbénító adók nehezednek, helyesebb ez adók
leszállítására vagy oly törlesztésre fordítani a budget bevételi fölöslegeit, mint a közadósságok czímleteinek visszaváltására.
A törlesztésnél követett eljárások. Robert Walpolet
által teremtett törlesztési alap Angliában. - Dr. Price
elmélete és az összetett kamatokon alapuló törlesztés. -
Ez elmélet szülte ábrándok. - A törlesztés működése
Angliában William Pitt-ig. - Azon szeszélyek, melyeket az összetett kamatokon alapuló törlesztés Angolországnak ezen idő alatt okozott.
A törlesztés Angliában a Francziaország ellen folytatott háborúk alatt és azontúl 1829-ig. - Folytatták a
törlesztést még oly esztendőkben is, midőn kölcsönöket
vettek föl. - 1813-ban teljesen visszafizették azon adósságot, mely 1786-ban létezett; de a helyett egy új, jóval
tetemesebb és sokkal kedvezőtlenebb adósságot teremtettek. - Kezdik észrevenni, hogy ezen törlesztési rendszer
ámítás. - Az alsó ház fontos határozata 1819-ben. -
A törlesztés eredményei 1793 -1829-ig; milyen óriási
károkat okozott a kincstárnak.
Az alsó ház bizottságának ajánlata 1828-ban. - A különböző kincstári kanczellárok véleményei az iránt, hogy
az adók leszállítása, vagy a törlesztés helyesebb-e. - A törlesztés műveletei 1828-1869-ig Angliában. - A consolidált adóssági czímletek visszavásárlásainak csekély jelentősége. - Anglia adóssága 1815-1877-ig.
A törlesztés Francziaországban. - Mi volt a consulatus alatt alapított törlesztési pénztár. - Egészen más
czélra szolgált, mint a közadósság visszaváltására. -
A közadósság leszállítására szolgáló rendszeres terv a Restauratió idejében. - A törlesztési pénztár tetemes
javadalmazása ezen időben. - 1817-1825-ig követett
eljárás. - A visszavásárolt járadékok és a kibocsátott
járadékok átlagos árfolyama. - Mennyi kárt szenvedett
a kincstár az által, hogy ugyanegy időben törlesztett és
ujabb kölcsönöket kötött. - A törlesztés rendszere
1825-1830-ig. - A törlesztési pénztárnak ingatlanokkal
való javadalmazása.
A törlesztés Lajos-Fülöp ideiében. - A törvényhotás
1830-1833-ig és 1833-1848-ig. - A törlesztés nem volt
oly erélyes Lajos-Fülöp alatt, mint a Restauratió idejében. - Minő czéltalan irka-firkákra adták magukat a
törlesztési pénztár tartalékjának ürügye alatt. - A törlesztés káros következményei ezen időben ; ez volt egyik
főoka a lebegő adósság növekvésének, mely oly nagy pénzügyi zavarba döntötte az 1848-iki köztársaságot. - A törlesztés 1859. és 1860. évek kivételével szünetel 1848-
1866-ig. - 1866-ban egy új törlesztő pénztárt állítanak
igen szellemes berendezéssel. - 1871 óta nincs többé
rendszeres törlesztés Francziaországban. - Vissza kell-e
állítani a consolidált adósság törlesztését? - Az ellenkező
értelemben szóló érvek nagy száma. - A kincstár által
fizetendő évi járandóság folytonos csökkenése, a kincstár
által egyes vasutaknak kamatbiztosítékok neve alatt szolgáltatott korábbi előlegek visszafizetése, az 5 és 4 1/2 %-os
járadékok egymást követő conversióinak lehetősége jelenleg fölöslegesekké teszik a consolidált adósság törlesztését
Francziaországban.
A törlesztésről némely más országban. - Az amerikaiak túlzásai és tévedései e részben.
A törlesztésről szóló tan eredményei 92
X. FEJEZET.
A CONVERSIÓ.
A járadéki czímletekkel folytatott üzlet. - A különböző okok,
melyek jól kormányzott és virágzó országban az államadóssági czímletek árfolyamának folytonos emelkedésére
vezetnek.
A magas kamatú adósságok conversiója alacsonyabb
kamatú adósságra azon alapszik, hogy azon adósnak, ki
egy örökös járadékkal tartozik, mindig joga van tartozását
kifizetni. - A conversió nem egyéb, mint a hitelező szabad választása tőkéjének visszafizetése, vagy kamatjainak
leszállítása között.
A közadósságok conversiójának története Angliában. -
Robert Walpolet az első, ki ezen művelethez folyamodott. - 1717-1729. 1750. és 1757. években végrehajtott
conversiók több, mint 31 millió frankkal csökkentették az
államadósság évi járadékát. - E rendszabályt rendszerint
igen jól fogadja a közönség.
Az angol közadósság conversiója a XIX. században. -
Az 5 %-os conversiója 4 %-ra 1822-ben. - A régi eredetű 4 %-os conversiója 3 1/2 %-ra 1826-ban. - Az új
eredetű 4 %-os conversiója 3 1/2 %-ra 1830-ban. - Ujabb
conversió 1834-ben. - 1844-ben a 3 1/2 %-ost 3 1/2 %-ra
convertálják 1854-ig és 3 %-ra 1854-en túl. - Az angol
államadósság évi kamatja ezen különböző conversiók által
93 millió frankkal csökkent 1822-1854-ig. - Ezen müveletek majdnem mind akként történtek, hogy magasabb
kamatú czímleteket al-pari cseréltek ki alacsonyabb kamatú
czímletekre. - Az angol közadósság névleges tőkéje csak
igen csekély összegekkel gyarapodott e különböző conversiók által. - A consolidált czímletek folytonos conversiója életjáradékos czímletekre. - Ha a Francziaország
ellen folytatott háborúk idejében kibocsátott kölcsönöket
5 %-kal vagy 4 1/2 °/o-kal bocsátják ki, a conversió még
kedvezőbb eredményekre vezetne.
Francziaországban a közadósságok conversiója több
vitára, mint gyakorlati eredményre vezetett. - A közhitel fokozatos emelkedése a Restauratió idejében. - Az
örökös járadékok conversiójának jogosultsága. - Villel
conversiójának tervezete. - E tervezet előnyei és hátrányai. - Lafitte igen szellemes, de igen bonyolult tervezete. - Soha sem szabad az adózókat a hitelezőknek
föláldozni. - Az 1825-iki facultativ conversió; eredménye :
miben rejlett hibája. - Minden facultativ conversió orvosolhatlan hibája. - Lajos-Fülöp uralkodásának gyengesége : minő óriási hibát követ el ezen kormány, midőn az
állampapírok magas árfolyamát nem használja föl az
államadósságnak 3l/a %-ra való convertálására. Audiffret
marquis conversionalis terve 1838-ban. - Egy más terve-
zet 1845-ben, - Ha értelmesen és erélylyel alkalmazzak
a conversiók rendszerét 1824-1848-ig, a franczia állam
közadósságának kamatjai ma 50 millió frankkal volnának
csekélyebbek, mint a minő tényleg. - Francziaországban
az adózót rendszeresen föláldozták az államhitelezőknek.
Az 5 %-os járalék conversiója 4 1/2 %-ra 1852-ben. -
Ezen műveletek kitűnő volta. - A 4 1/2 % és 4 %-os
facultativ conversiója soidte mellett 3 %-ra 1862-ben. -
E combinatió roppant hibája. - A rossz emlékek, melyeket az állampapirbirtokosoknál maga után hagyott.
A morgan-kölcsön conversiója szintén soulte mellett
1875-ben. - Miért volt akkor a soulte menthetőbb, mint
1862-ben. - A morgan-kölcsön conversiójával járó müveletek. - Marsellaise városa kölcsönének legközelebb történt conversiója.
Az államadósság conversiója az Egyesült-Államokban. -
Néhány év alatt a szövetség összes adósságát 6 %-ról 4 %-ra
szállították le. - Az amerikaiak által követett rendszer
helyessége ; mindazáltal nem oly jó, mint az angol rendszer.
Azon elvek, melyeket a közadósságok conversiójának
beható tanulmányozásából levonhatunk. - Mihelyt a magas kamatot hozó közadósság conversiója alacsonyabb
kamatú közadósságra lehetséges, a kormánynak nemcsak
joga, de föltétlen és kétségbevonhatatlan kötelessége e
müveleteket végrehajtani . 185
XI. FEJEZET.
AZ ÁLLAMADÓSSÁGI CZÍMLETEK MEGADÓZTATÁSA. - AZ ADÓS ÁLLAM ÉS a hitelező
MAGÁNOSOK EGYEZMÉNYEI.
Jogos-e az államadósságok megadóztatása. - Az angol consolok income-tax alá vannak vetve. - A nagy forradalom
Francziaországban megadóztatja a járadékczímleteket. -
Az 1871-iki franczia nemzetgyűlés vonakodik e czímleteket az értékpapírokra kivetett új adó és az élők között
visszteher mellett történő átruházásokat terhelő adók alá
bevonni.
Igazságtalanság az állam hitelezőinek oly kiváltságokat
adni, melyeknél fogva azok felmentetnek minden újabb
terhek alól, melyeket nagy katastrófák az országra róhatnak. - A hazaiak birtokában levő államadóssági czímleteket alá kell vetni minden általános adónak. - Egyedül
a külföldiek birtokában levő államadóssági czímleteket
szabad ezen adók alól fölmenteni. - Hasonló kérdés
merülhet föl a közadóssági czímletek kamatainak papírpénzben való fizetésére nézve oly országokban, melyekben
kényszerfolyam uralkodik. - E kérdést ugyanazon értelemben kell megoldani. - Az afflavit. - A közadósság
fölosztása belföldi és külföldi adósságra. - Azon körülmények, melyek mellett helytelen és az állam hitelére
nézve káros volna a közadóssági czímleteket az országban
uralkodó általános adók alá vetni. - Francziaország példája 1871 óta.
Az adós állam és a hitelező magánosok között létrejövő egyezségek és concordatumok. - Azon esetek, melyekben az ily egyezségek szükségesek és jogosak. -
E szükség kimutatása. - Némelykor az egyezségek az
egyedüli eszközök a hitelezők követeléseinek megmentésére. - Ilyen egyezségek példája : Spanyolország egyezsége 1831-ben ; a tunisi egyezség 1870-ben ; ez utóbbinak
kedvező eredménye; az egyiptomi egyezség 1876-ban;
Goschen szellemes terve ; milyen, a pénzügyi tudománytól
független okok következtében, kell attól tartani, hogy e
terv nem fog sikerre vezetni 244
XII. FEJEZET.
ÁLLAMADÓSSÁGOK A NAGY CIVILISÁLT ÁLLAMOKBAN. - AZ ANGOL ÁLLAMADÓSSÁG
EREDETE ÉS FEJLŐDÉSE.
Az angol államadósság különböző részei. - Három ok, a
mely a legtöbb országban a közadósságokat előidézi és
fejleszti. - Az angol államadósságnak majdnem egyedüli
forrása a háborúk hosszú sorozata 1688-1815-ig. -
Az angol államadósság egyetlen egy részét sem kötötték
közmunkák érdekében. - A deficitek csak igen kis részben járultak ez adósság gyarapításához.
Táblázatok, melyek kitüntetik, minő összegeket vett
kölcsön Anglia minden egyes háborús korszakban 1688-
1815-ig, s minő összegeket törlesztett minden egyes békekorszakban. - Az angol államadósság óriás nagysága
onnan eredt, hogy nem folyamodtak elég korán az adók
fölemeléséhez minden háborús korszakban. - Táblázat,
mely mutatja, minő összegre mentek az angol adók összegei a Francziaország ellen viselt két utolsó háború alatt.
Az angol államadósság alakulása és alkatelemei a két
utolsó század alatt.
Az angol államadósság 1815 óta. - Az angol államadósság tőkéjének és kamatainak változásai. - Az államadósságok aránya a kincstár jövedelméhez képest különböző korszakokban. - Az angol államadósság tőkéje
3 milliárd 330 millió frankkal, a kamatok 150 millió frankkal csökkentek 1815-1877-ig. - Az angol budgetek
fölöslegei és deficitjei 1815-1877-ig; itt nem rejlik az
államadósság gyarapodásának oka.
Az angol consolok legmagasabb és legalacsonyabb árfolyama 1688- 1877-ig. - Azon okok, melyek következtében
az angol államadóssági czímletek árfolyama mind magasabb
lesz. - Milyen osztályok és minő czélra keresik ezen
czímleteket? - Az angol államadósság megoszlása a
tőkések különböző osztálya között. - Az angol állam-
adóssági papírok birtokosainak csekély száma. - Egy
újabb conversió eshetősége 2 1/2 °/o-ra és később 2 %-ra.
Minő szemrehányások érhetik az angol pénzügyi államférfiakat a XVIII. század közepe óta . 275
XIII. FEJEZET.
A nagy államok közadóssága. - (folytatás.) - a franczia államadósság eredete és fejlődése.
A jelenlegi franczia államadósság egészen új eredetű. - Majdnem kizárólag a XIX. század műve. - A köztársaság
Vl-ik évében %-ad résznyi bankrót után a franczia államadósság .nem ment többre 40 millió frank évi kamatnál. -
Ez adósság igen csekély gyarapodása az első császárság
idejében.
A Restauratió terhei. - A járadékok kibocsátása és
visszaváltása ezen idő alatt. - A Restauratió hibája,
midőn nem kötötte kölcsöneit 6 vagy 7 %-os czímletekre. -
A közhitel haladása ez időben. - A franczia pénzügyi
kormányzat nagy érdemei ez idő alatt.
A juliusi kormány nagy nehézségei kezdetben. - A közhitel gyors emelkedése néhány év múlva. - A franczia
járadék igen magas árfolyama. - A pénzügyi kormányzat
ellanyhulása, folytonos deficitek 1840 óta. - Lajos-Fülöp
alatt csak igen kis mérvben gyarapodik a consolidált adósság, de a lebegő adósság óriási mérvben szaporodik.
Francziaország államadóssága 1852-ben. - A másod
császárság folytonos kölcsönei. - A közvagyonosság roppant fejlődése. - A kölcsönök biztosítására előre is igénybe
veszik az adók jövedelmi szaporodását. - A nyilvános
aláírások csodás sikere. - Az életjáradékbirtokosok számának gyarapodása. - A franczia életjáradék állapota
1870 január 1-én.
Az 1870-1871. év terhei. - A közhitel bámulatos
szilárdsága csapásaink közepette. - Miért hanyatlottak
államadóssági czímleteink kevesebbet 1870- 1871-ben, mint
1831. vagy 1848-ban. - Azon források, melyekből hadi
kölcsöneinket és a német hadi sarczot fizettük. - Nagy
kölcsöneink. - Államadósságunk összegeinek tényleges
nagysága tőkében és kamatokban. - Államadósságunk
összehasonlítása Anglia és az Egyesült-Államok adósságaival. budgetünk összegeivel és Francziaország gazdagságainak összegeivel.
Francziaország államadósságainak valószínű csökkenése
tőkében és kamatokban, ha békének örvendünk. - Mire
vezethet az időhöz kötött járandóságok elenyészte és a
consolidált adósság egymást követő conversiója. - Államadósságunk némely egyensúlyozói; az állam által a vasutak részére szolgáltatott előlegek visszafizetése; a vasutak
tulajdonának az államra való háramlása 307
XIV. FEJEZET.
A nagy államok közadóssága (vége). - a közadósság terheinek megállapítására szolgáló különböző módszerek.
A civilisált államok közadósságainak nagysága és fejlődése. -
Barbár országok kivételével minden országnak van adóssága.
Azon országok, melyeknek inkább látszólagos, mint
tényleges államadósságuk van ; Poroszország; az ausztráliai gyarmatok. - Ez országok államadósságát bőven kárpótolja az állam mezőgazdasági vagy ipari közvagyona. -
Az államra nézve mindig előnyös a közadósságok egy
minimumának fentartása.
A faj állítólagos befolyása a különböző államok közadósságának alakulására. - Dudley-Baxter elmélete. -
Ez elmélet megczáfolása. - A civilisált világ államadósságának összege különböző időben: 1715., 1793-ban, 1820.,
1848., 1870., 1876-ban.
A közadóssági teher megbecsülésére szolgáló különböző
módok. - Két állam adósságának, vagy ugyanegy állam
különböző időre vonatkozó adósságának összehasonlítása
tőkében csak igen hozzávető és jelentéktelen képet nyújt. -
Sokkal helyesebb a kamatokat összehasonlítani, mint a
tőkéket, ha a teher nagyságáról fogalmat akarunk nyerni. -
Minő haszna lehet azon eljárásnak, midőn az államadósságok fejenkénti terhét veszszük. - E módszer igen hiányos; Ausztrália példája. - Az államadósságok kamatjainak
aránya a nemzet összes jövedelmeivel szemben. - Ezen
módszer alkalmazása Angliára és Francziaországra.
A közadósságok aránya az összes budget kiadásokhoz
képest. - Az ezen arányból vonható következtetések. -
A külföldön elhelyezett államadósságokból származható
különös veszély; Oroszország és az Argentini köztársaság
példája. - A külföldön elhelyezett kölcsönökkel való
visszaélés a kényszerfolyamra vezet.
Azon két közgazdasági jelenség, melyek következtében
a civilisált államok tetemesen gyarapíthatták adósságaikat
a nélkül, hogy bankrótot csináltak volna 353
XV. FEJEZET.
Az állam jegyek, vagy bankjegyek kényszer-árfolyama.
Mily nagy terjedelmet nyert e jelenség e század utolsó negyedében. - Miben hasonlít a kényszerfolyam a pénzhamisításhoz és miben tér el attól. - A pénz természete és
szerepe. - A hitelpénz jellege.
A kényszerfolyam szólhat az állam által közvetlenül
kibocsátott jegyekre, vagy egy vagy több bank által kibocsátott jegyekre. - Egyik esetben, úgy szintén a másikban a kényszerfolyam mindig kényszerkölcsönt képez egy
meghatározhatlan hitelezővel szemben.
A kényszerfolyam okai. - A legfőbb ok az, hogy az
államok válságok idején és különösen nagy háborúk alkalmával tetemes előlegekre szorulnak. - Ez esetben a
kényszerfolyam valóságos szolgálatokat nyújthat.
A kényszerfolyam története különböző országokban. -
A kényszerfolyam Angliában. - Az angol bank eredete :
egész tőkéjét az államnak kölcsönzi. - E kölcsönök megújulnak és gyarapodnak a bank privilégiumainak minden
meghosszabbításánál. - Az angol bank szerepe Angliának
Francziaországgal folytatott nagy háborúja idejében. -
Azon előlegek, melyeket kincstári jegyekre szolgáltat. -
1797. február 27-én felfüggeszti jegyeinek érczpénzre való
beváltását. - Hogyan húzódik ezen, eleinte néhány napra
tervezett, később néhány hétre meghosszabbított kényszerfolyam 24 éven át ? - Az angol bank jegyeinek értékcsökkenése. - 1819-ben 29 %-ra megy. - Ez értékcsökkenés különböző okai. - Azon veszteségek, melyeket ez
értékcsökkenés a nemzetnek és államnak okozott. - Az
érczpénzfizetés fölvételére szolgáló fokozatos rendszabályok.
- A kényszerfolyam megszűnik 1821. május havában. -
Egy kiváltságos bank jegyeinek kényszerfolyama nem oly
veszélyes, mint az állam közvetlenül kibocsátott jegyeinek
kénvszerfolyama. - E különbség okai.
A kényszerfolyam első alkalmazása az Egyesült-Államokban a függetlenségi harcz idejében. - Az így kibocsátott jegyek teljes elértéktelenedése.
Az assignaták kényszerfolyama Francziaországban a
forradalom alatt. - Az assignaták eredete és kezdetleges
jellege ; kamatozó zálogleveleket képeztek. - Azon inkább
politikai, mint pénzügyi okok, melyek következtében az
assignaták papiros pénzzé lettek. - A kibocsátások gyarapodása. - Lassanként 45 milliárd frank árút bocsátottak
ki. - Később helyettesítették őket egy más, nem oly nagymennyiségű papirossal, a territoriális utalványokkal. -
A papiros nagy értékcsökkenést szenved. - Hogyan láboltak ki a kényszerfolyamból. - Az assignaták értekcsökkenésének továbbhaladása. - Végre nem értek többet
névleges értékük kétszázötvened részénél.
A kényszerfolyam Ausztriában. - A bankóczédulák
tetemes kibocsátása 1799-1812-ig. - E czédulák akkor
nem értek többet névleges értékük 20 %-jánál. - 1812-iki
bankrót. - A bankóczédulákat egy új papirossal helyettesítik, mely egészben véve a bankóé zédulák összegének
1/5 részére szól. - Ez új jegyek értékcsökkenése. - Uj
bankrót 1816-ban. - Az osztrák nemzeti bank megalkotása. - Ettől fogva két kényszerfolyamú papir létezik
Ausztriában: az állam jegyei és a bank jegyei. - A kormány és a nemzeti bank viszonya. - Az utóbbi által
engedett kölcsönök. - A politikai események mindig visszataszítják Ausztriát a kényszerfolyamba azon pillanatban,
midőn már-már kilábol belőle. - A kényszerfolyamú jegyek
árfolyamának hullámzása 1848-1879-ig. - Az osztrák
budgetek majdnem folytonos deficitje megakadályozza az
érczpénzben történő fizetéseknek fölvételét. - A kényszerfolyam hatása Ausztria gazdasági viszonyaira.
A kénvszerfolyam Oroszországban. - E rendszer régi
volta az országban. - Visszamegy a XVIII-ik századra.
- Az orosz assignaták értékcsökkenése ez időben. - Az
óta mindig papírpénz uralkodik Oroszországban. - 1843-
ban az assignatákat kicserélik egy papirra 3 1/2: 1 arányban. - Ez új jegyek gyarapodása a magyar függetlenségi
harcz és főleg a krimi háború óta. - Egy állami bank
alkotása 1860-ban. - 1866 ban kísérletet tesz az érczpénzfizetés fölvételére. - E kísérlet kudarczot vall. - A nagy
segítség; melyet Oroszország a kényszerfolyamból vont az
1876-1878-iki háborúk alatt. - Mikép viselhet hosszas
háborút egy oly nemzet, melvnek rossz financiái vannak ?
- A kényszerfolyam jelenlegi helyzete Oroszországban. -
Az orosz papírpénz értékhullámzása.
A kényszerfolyam az észak-amerikai Egyesült-Államok-
ban a polgárháború óta. - A Green-back kibocsátás
folytonos gyarapodása. - E papirértékek folytonos hullámzása. - 1864-ben 286 Green-back dollárt adnak 100
dollárért aranyban. - A politikai okok kiváló befolyást
gyakorolnak e jegyek értékcsökkenésére. - Az északamerikai szövetség nagy hibát követ el, midőn a háború
végével törleszti adósságát, a helyett, hogy bevonná a forgalomból a papírpénzt.
A kényszerfolyam Olaszországban. - Mik voltak annak
következményei. - A közvetlen eredménye. -A bankjegyek
értékeinek hullámzása 1866-1877-ig. - E hullámzások okai.
A kényszerfolyam Francziaországban 1870-1877-ig.-
A nagy szolgálatok, melyeket a kényszerfolyam Francziaországnak nyújtott. - A kivételes körülmények mily
találkozása okozta, hogy a kényszerfolyam majdnem ártalmatlan maradt Francziaországra nézve. - A bankjegyek
értékcsökkenése mindig igen csekély volt és nem tartott
tovább, mint azon ideig, mire hadi sarczunkat lefizettük. -
Az arany rúd agiója 1870-1874-ben.
A különböző nemzetek tapasztalatainak eredménye a
kényszerfolyam körül. - E rendszer majdnem kikerül -
hetlen nagy háborúk idején és gyakran fenmarad a béke
idején is. - Miért nem folyamodtak ahhoz Poroszországban ? - A kényszerárfolyam behozatalának és fentartá-
sának egy másik, sokkal kevésbbé igazolható oka az új,
államok által külföldön kötött kölcsönökkel űzött visszaélés. - A kényszerfolyam igen álnok segítség. - Némely
magán érdekek, melyeknek a kényszerfolyam kedvez; az
inflationisták. - Azon eszközök, melyek segítségével a
kényszerfolyamot megszüntethetjük. - A budget egyensúlyának és a váltó-árfolyam kedvező voltának szüksége. -
A különböző körülmények, melyek a váltó-árfolyamra
befolyást gyakorolnak: az utóbbi nem függ egyedül az
árúkivitel és árúbevitel arányától; az elemek, melyek
itt számbaveendők. - Mit kell tartani azon rendszabályról, melynél fogva a vámoknak aranyban való fizetését a
kényszerfolyam megszüntetésére remélik fölhasználhatni 390
Befejezés. - Francziaország pénzügyi jövője. - A segédforrások és bevételek 511
Függelék 529
Az állam közvagyona 529
Jövedelmi adótervezet Ausztriában 532

Témakörök