1.060.331

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Lépésenként magyarul

Magyar nyelvtani kézikönyv/Hungarian: Step by step/Ungarisch: Schritt für Schritt/L'ungherese: Passo dopo passo/Unkaria: Askel askeleelta

Lektor
Budapest
Kiadó: Szegedi Tudományegyetem Hungarológia Központ
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 357 oldal
Sorozatcím: Lépésenként magyarul
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 27 cm x 19 cm
ISBN: 963-482-781-0
Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez a munka olyan gyakorlati nyelvtan, amely a magyarnak idegen nyelvként való oktatásához készült. Magyar nyelvű változatában elsősorban a nyelvtanár tudja használni, a magyarul tanuló csak... Tovább

Előszó

Ez a munka olyan gyakorlati nyelvtan, amely a magyarnak idegen nyelvként való oktatásához készült. Magyar nyelvű változatában elsősorban a nyelvtanár tudja használni, a magyarul tanuló csak haladóbb fokon, amikor már a nyelvismerete elegendő ehhez, bár a sok táblázat talán már a nyelvvel ismerkedőnek is nyújt valamiféle információt. Idegen nyelvre lefordítva remélhetőleg eléggé praktikus lesz ahhoz, hogy a kezdő is kikereshesse benne a számára szükséges ismereteket, ugyanakkor - ha érdeklik a nyelv mélyebb összefüggései a magyar nyelv sajátos jellegéről is átfogó képet kaphasson.
A fentiekből következik, hogy nem kívánom tölteni a terjedelmet és terhelni az olvasót a különböző nyelvelméletekre alapozott vitákkal. Ez az oka annak, hogy ebből a kötetből hiányoznak a szöveget minduntalan megszakító szakirodalmi utalások és a hozzájuk tartozó bibliográfiai lista. Akit ez érdekel, megtalálja a magyar nyelvtudomány kézikönyveiben, szakfolyóirataiban. Ebben a munkában egy önmagában koherens és következetes nyelvszemléletet szeretnék érvényesíteni, amely Deme László állítmányközpontú, funkcionális megközelítésű, a magyar szövegmondatok szerkezeti sajátosságait elemző felfogására épül, és amely - az ő felfogásával is összhangban - tartalmazza mindazokat a tényszerű megfigyeléseket, ismereteket, amelyeket a magyar nyelvtudomány századokon átnyúló és szerteágazó története során nyelvünkről megállapított, s amelyek a mai magyar nyelvállapotban is igazolhatók.
A munka normatív, hiszen a nulláról indulókban kell kialakítani nyelvi kompetenciát, lehetőleg minél magasabb szinten, és ez - tudatos nyelvtanulást feltételezve - csak úgy lehetséges, ha megmutatjuk, a nyelv használatában mi helyes, mi helytelen. Mivel célként nem lebeghet más a szemünk előtt, mint az igényes mai köznyelvi kommunikációra való képesség kialakítása szóban és írásban, stilisztikai értékük, rétegnyelvi hovatartozásuk, társadalmi elfogadottságuk (vagy el nem fogadottságuk) bemutatása révén el kell határolódnunk azoktól a nyelvhasználati jelenségektől, amelyek az anyanyelvi beszélő szájából is visszatetszést keltenek (betűejtés, „nákolás", „suksükölés", hibás egyeztetések stb.).
Ugyanakkor, ha csak mellékesen is, a nyelv iránt felsőfokon érdeklődők számára teret kell biztosítani olyan jelenségek bemutatására, amelyek ma már nem vagy csak kevéssé használatosak, de amelyeknek az ismerete elengedhetetlen a klasszikus magyar irodalom olvasásához, értéséhez (mint az ik-es ragozás a feltételes és felszólító módban, a határozott tárgyas -nők, -nők személyrag, az elbeszélő múlt stb.). A célzott használatot kívánja szolgálni az a sorszámozási mód, amely az egyes bekezdésekben, esetleg több, szorosan összetartozó bekezdésen keresztül tárgyalt témákat paragrafusokra (§) különíti el, és teszi minél könnyebben azonosíthatóvá. A nyelvleírás különböző szintjei szerint tagolódó főfejezeteken belül elölről kezdődő paragrafus-számozást a főfejezetre utaló betűjel vezeti be: F (= fonetika, fonológia) a hangtani részben, M (= morfológia) a szótan-alaktanban, S (= szintaxis) a mondattannál, P utal a pragmatikai ismeretek fejezetére. A főfejezet végéig azonos betű mellett a paragrafusok folyamatos sorszámozásának célja, hogy csökkenteni lehessen az egyes résztémákra utaló kifejezések terjedelmét, és hogy a többszintű utalás nehezen áttekinthető, viszont annál könnyebben eltéveszthető, ismétlődéseket tartalmazó számsorait célszerűen rövid, mégis egyértelmű formával helyettesíthessük. Remélhetőleg jól alkalmazható ez az utalási forma Durst Péter nyelvkönyvében is, ha az éppen tanult jelenség nyelvtankönyvbeli bemutatására akarunk hivatkozni. Az egyes számozott paragrafusokon belüli alpontok jelölése így talán követhetőbb lesz. Vissza

Tartalom

Bevezetés 8. old.
A MAGYAR NYELV HANGZÁSVILÁGA 11. old.
Hangok és betűk 13. old.
I. A magyar abc 13. old.
II. A magyar hangrendszer 15. old.
A szótagolás 20. old.
A magyar beszéd szupraszegmentális jellemzőiről 21. old.
SZÓTAN, ALAKTAN 23. old.
A morfémák alapvető típusai 25. old.
I. A tövek jellemzése 25. old.
II. A toldalékok jellemzése 26. old.
III. A szófaji rendszer 28. old.
Az ige alaktana 30. old.
I. A magyar ige grammatikai kategóriái 30. old.
II. A magyar igealakok morfológiai szerkezete 31. old.
III. Az egyes személyragok használatának morfológiai szabályai 33. old.
IV. Az igei jelek használata 41. old.
V. Az analitikus igealakok használata 48. old.
VI. Rendhagyó ragozású igék 51. old.
VII. Régies igeidők 53. old.
A főnév alaktana 55. old.
I. A főnév fajtái 55. old.
II. A magyar főnév alakrendszerének áttekintése 55. old.
III. A magyar főnevek által felvehető viszonyragok 56. old.
IV. A magyar főnév egyéb inflexiós toldalékai: a „jelek77 72. old.
A melléknév alaktana 88. old.
I. A magyar melléknevek általános jellemzése 88. old.
II. A melléknevek által felvehető viszonyragok 89. old.
III. A mellékneveken használható névszó jelek 97. old.
A számnév alaktana 101. old.
I. A számnevek fajtái, általános jellemzésük 101. old.
II. A névszóragok a számneveken 102. old.
III. Névszó jelek a számneveken 106. old.
A névmási elemek rendszere és a névmások alaktana 108. old.
I. A névmási tulajdonságok 108. old.
II. Az egyes névmásfajták részletes jellemzése 110. old.
A határozószók 121. old.
I. A határozószók általános jellemzése 121. old.
II. A névmási határozószók 121. old.
III. A névszói határozószók 122. old.
Az igenevek 127. old.
I. Az igenevek általános jellemzése 127. old.
II. A főnévi igenév 127. old.
III. A melléknévi igenevek 131. old.
IV. A határozói igenevek 139. old.
A kötőszók 143. old.
I. Logikai viszonyokat kifejező, mellérendelő kötőszók 143. old.
II. Grammatikai viszonyokat kifejező, alárendelő kötőszók 151. old.
A névelők 155. old.
I. A határozatlan névelő 155. old.
II. A határozott névelő 155. old.
A névutók 156. old.
I. A névutók általános jellemzése 156. old.
II. A névutós szókapcsolat viszonyított tagja 157. old.
Segédigék 163. old.
I. A névszókhoz kapcsolódó segédigék: a kopulák 163. old.
II. Az igékhez kapcsolódó segédigék 165. old.
III. A beszélő szubjektív viszonyulását kifejező (modális) segédigék 166. old.
IV. Egyéb grammatikai viszonyokat kifejező segédigék 167. old.
Segédigenevek 168. old.
Igekötők 170. old.
I. Az igekötők általános bemutatása 170. old.
II. Az igekötők funkciói . .171. old.
III. Amikor nem válik el az igekötő 173. old.
A tagadószók és partikulák 175. old.
I. Tagadószók 175. old.
II. Partikulák 176. old.
Mondatszók 177. old.
I. A mondatszók általános jellemzése 177. old.
II. A mondatszók fajtái 177. old.
A többalakú szótövek 182. old.
A SZÓKINCS GYARAPÍTÁSA 191. old.
A szóképzés 193. old.
I. Igeképzés i 193. old.
II. Főnévképzés 197. old.
III. Melléknévképzés 201. old.
IV. Számnévképzés 205. old.
Szóösszetétel 207. old.
A szóalkotás egyéb produktív módjai 211. old.
I. Szóelvonás 211. old.
II. A mozaikszók 211. old.
III. Szómagyarítás ferdítéssel 212. old.
MONDATTAN 213. old.
A magyar mondatfajták 215. old.
I. A mondatok megoszlása logikai minőségük szerint: állítás és tagadás 215. old.
II. A mondatfajták a kommunikációban betöltött funkciójuk szerint 216. old.
A mondatszerkezet általános kérdései és a mondat egység grammatikai szerkezete 222. old.
Az egyszerű mondat grammatikai szerkezetének elemei 230. old.
I. Az állítmány 230. old.
II. Az alany 236. old.
III. Az állítmány egyeztetése az alannyal 239. old.
IV. A tárgy 242. old.
V. Az állítmány egyeztetése a tárggyal 246. old.
VI. A határozók 252. old.
VII. A jelzők 276. old.
Az összetett mondat szerkezete 287. old.
I. Mellérendelő összetett mondatok 287. old.
II. Alárendelő összetett mondatok 289. old.
III. Többszörösen összetett mondatok 297. old.
IV. Az idézés 298. old.
A mondat alakulása a kommunikációs folyamat függvényében 301. old.
I. Az aktuális tagolás és a szórend 301. old.
II. A mondat modalitásáról 312. old.
PRAGMATIKAI ISMERETEK 315. old.
A társadalmi kapcsolatok kifejeződése a nyelvben 318. old.
I. Társadalmi viszonyok 318. old.
II. A kommunikációs kapcsolat kezdeményezés, illetőleg lezárása 319. old.
III. Tipikus beszédhelyzetek udvariassági formulái 322. old.
A beszélőnek az általa ábrázolt valóságrészletre
vonatkozó (modális) jelzései 328. old.
I. Intellektuális attitűd 328. old.
II. Érzelmi állásfoglalás 329. old.
FÜGGELÉK 331. old.
Táblázatok listája 333. old.
Betűrendes tárgymutató 336. old.
Rövidítésjegyzék és jelmagyarázat 354. old.
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem