Rákosmente képzőművészeti élete

Szerző

Budapest

'Lepés Imre: Rákosmente képzőművészeti élete ' összes példány

Kiadó:	Erdős Renée Ház
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	83 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	963-628-037-1
Megjegyzés:	Megjelent 500 példányban. Fekete-fehér és színes fotókkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A művészettörténeti írás tárgyának rendszerezésében a történeti és esztétikai szempontok mellett olykor rendezési elvként szerepelteti a helyhez kötöttség motivációját. Egyértelmű ez a tény, amikor egy adott ország vagy nemzet művészetéről esik szó, de ekkor is csak, mint keret jelenik meg a történetileg megragadható folyamatok leírásában a földrajzilag körülírható hely. Ritkább, amikor egy szűkebb régió - tartomány, város, városrész, kerület, stb. - művészeti folyamatokat befolyásoló szerepe jelenik meg rendezőelvként. Ezekben az esetekben is inkább a sokszínűség iránti tolerancia a domináns és nem az adott hely nivelláló szerepe érdekes.
Lépés Imre a XVII. kerület képző- és iparművészetéről írva érezte a topográfiai megközelítés nehézségeit, és a buktatókat elkerülendő, úgy kezelte a kerületet egységes egésznek, hogy magáról a kerületről írt úgy, hogy kiemelt szerepet kapott a feldolgozásban a szűkebb téma: a képző- és iparművészet. Vizsgálta a földrajzi és történelmi körülményeket és folyamatokat, vizsgálta a kulturális közélet menetét, és e vizsgálódásból összeállt képben helyezte el az adott vidék képző- és iparművészetének folyamatát. E módszerrel fel tudja mutatni azokat a társadalmi folyamatokat, amelyek keretet adtak e kerületben lévő települések egységesülését elősegítő folyamatnak. Művészeti ágazatok sorsa, művészek tevékenysége rajzolódik elénk felidézve a történelmileg formálódó városrész kultúráját.
Lépés Imre jól és olvasmányosan fogalmaz. Az általa közreadott „kerületkép" egy érdekes „történelmi képes levelezőlap", amely szellemi kalandozásra csábít. Megismerhetjük az általa vallatott valóságot, és egy olyan reális helyzetképet kapunk, amely hitelesen, izgalmasan képes felmutatni a jelent. A kötet igazán izgalmas olvasmány, forrásértékű közlendőket is tartalmaz, és karakteresen jelenik meg a szerző különböző kulturális eseményekkel, művészeti folyamatokkal kapcsolatos véleménye is. Lépés Imre könyve kultúrtörténeti dokumentum és szellemi kalandot ígérő olvasmány. E kitűnő összefoglalást tisztelettel és szeretettel ajánlom az olvasó figyelmébe.
Bereczky Loránd a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója Vissza

Tartalom

Előszó 9
I Természeti értékek és a népi kultúra továbbélése városias keretek között 11
A természeti adottságokról .. 11
Településrészek kialakulásának rövid története 11
A paraszti kultúra hatása a késői városiasodásra 15
A népi kultúra hagyományai, szokások, ünnepek 17
A népviselet 19
II. A XIX. századi kulturális hagyományok a Rákosmentén 21
Korabeli nemesi, polgári családok kötődése a helyi kultúrához 21
A Podmaniczky-család öröksége 21
A Vigyázó-család házasságkötése a Podmaniczky-családdal, és közös örökségük 22
A Bulyovszky-család 24
A Fuchs család 25
A Laffert-család 26
A Rákosmente műemlékei 27
Rákoscsaba, református templom 27
Rákoscsaba, római katolikus templom 29
Rákoskeresztúr, római katolikus templom 30
Rákoskeresztúr, evangélikus templom 31
III. A modern művészeti mozgalmak hatása a Rákosmentén a XX. század első évtizedeiben 33
A fontosabb művésztelepek és azok személyes kapcsolati hatásai 33
A nagybányai természetelvű festészet képviselői 33
Irodalmi kitekintő a „zseniális poétalány" alkotásairól 36
IV Rákosmente képzőművészeti élete 1950-től Budapest Főváros XVII. kerületeként 1989-ig 39
Rákosmente képző- és iparművészeti élete 39
Festészeti hagyományok folytatói 39
Szobrászművészek letelepedése Rákosmentén 41
Rákosmente festészete a XX. század közepén 42
Művészeti élet a szocializmus éveiben 47
A gyulai nyári művésztelep 47
Czimra Gyula Önképző Egyesület 48
Köztéri alkotások a XVII. kerületben 1945-1987 48
Festőművészek 50
Grafikai hagyományok és a kortársak 51
A szobrászat hagyományainak folytatása 53
Kerámiaművészek 56
Textil- és Iparművészek 57
Díszlet- és jelmeztervezők 58
V. A művészeti élet átalakulása a társadalmi változások függvényében 59
Az Erdős Renée Ház története és mai funkciója 59
A Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett tárlatok 64
Az Erdős Renée Ház kiállítási tematikája és az egyes művészeti társaságok által szervezett képzőművészeti programok 64
Művészeti civil szerveződések alapítása a rendszerváltozástól napjainkig 65
Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság 65
Laborcz Ferenc Szobrászműhely Alapítvány 66
Renée Művészeti Társaság 66
Olajág Keresztény Művészeti Társaság 67
Csekovszky Árpád Művészeti Közalapítvány 67
Művészek Alkotó Társasága XVII. 68
Köztéri alkotások a XVII. kerületben 1989-2004 68
VI. A XVII. kerületi Önkormányzat képzőművészeti mecenatúrája 71
Az Önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. Törvény közművelődésre vonatkozó része 71
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Törvényről 71
Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 11/1999. (11.19.) számú rendelete a helyi közművelődésről 72
Pályázatokon keresztül megvalósuló támogatások 73
Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 66/1999. (XI. 19.) számú rendelete a „Budapest Főváros XVII. kerület díszpolgára" kitüntető cím alapításáról és adományozásának rendjéről 74
Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 51/2001. (IX. 27.) számú rendelete a városrészi díjak alapításáról és adományozásáról 76
VII. Irányelvek a jövőre nézve, a múlt tapasztalatai alapján 77
Névmutató 78
Felhasznált irodalom és helytörténeti források 81