Magyar polgári jog - A dologi jog vázlata

Egyetemi jegyzet

Szerző

Lenkovics Barnabás

Szerkesztő

Csíkné Alföldi Margit

Nagy Éva

Lektor

Dr. Harmathy Attila

Budapest

'Lenkovics Barnabás: Magyar polgári jog - A dologi jog vázlata ' összes példány

Kiadó:	IKVA Könyvkiadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1993
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	197 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1991. novemberében ideiglenes tananyagként megjelent tulajdonjogi jegyzetünk előszavában ezt írtam: „Ezt a jegyzetet a felgyorsult idő kényszere szülte. Társadalom gazdasági viszonyainkban, így különösen tulajdoni viszonyainkban ugyanis nagyarányú és gyors változások mennek végbe. Tankönyvet viszont - tulajdonjogit is - csak a változások csendesültével, a változásokat elindító és megvalósító jogalkotás letisztulása után, az elméleti és gyakorlati tanulságok leszűrésével szokás írni. A tulajdonjog esetében azonban ilyen kivárásra nincs mód. Az eddigi tulajdoni rend már nem tanítható, az új pedig még a zajos forrás állapotában van. Tanítani pedig kell. Ilyenkor a célszerűnek tűnő megoldás, menteni, ami az eddigi tananyagból menthető, visszanyúlni a régebbi idők klasszikus magánjogának olyan értékeihez, melyek nemcsak a jelen változó körülményei közt, de a jövőre nézve is értéket jelentenek, és a múlt tapasztalataira tekintettel felvázolni a jövő lehetséges körvonalait. A részletek kimunkálását a holnapra kell halasztani." Ezek a bevétető gondolatok másfél év elteltével is aktuálisak. A történelem órájával mérve ennyi idő egy múló pillanat csupán. Ez a másfél év nekünk is csak arra volt elegendő, hogy
a) újragondoljuk a tulajdon intézményének alapvető kérdéseit és
b) a tulajdonjogi tananyaggal szemben támasztott új követelményeket;
c) feldolgozzuk hatályos jogunk legújabb és viszonylag tartósnak ígérkező tulajdonjogi rendelkezéseit;
d) kitekintsünk a fejlett Európára, különösen a magyar jogra hagyományosan nagy befolyással bíró német jogterületekre.
Mindezek alapján úgy ítéltük meg, hogy a vagyonjog alapjogviszonyait tárgyaló tananyagban célszerű visszatérni a tulajdonjognál tágabb, hagyományos - ám korszerű tartalommal bíró - dologi jogi felfogáshoz. A dologi jog egészének kézikönyvszerű részletességgel történő feldolgozására azonban - az idő rövidségére és a terjedelmi korlátokra tekintettel - nem volt mód, de ez emellett nem is lett volna célszerű. Egyrészt azért, mert a dologi joganyag egésze „képlékeny" állapotban van, másrészt mert a jogászképzés egészének tantárgyi struktúrájában (ami szintén változik) szétszórva található. Ezen körülményekre tekintettel munkánkat legfeljebb a dologi jog vázlatának tekinthetjük (utalva erre a címben is).
A jegyzet megírása során nagymértékben támaszkodtunk:
- Világhy Miklós és Eörsi Gyula 1965-ben írt tankönyvére és ennek alapján Világhy 1977-ben átdolgozott tulajdonjogi jegyzetére;
- Sárándi Imre 1981-ben írt tulajdonjogi jegyzetére;
- a Polgári Törvénykönyv 1992-ben megjelent magyarázatának I. kötetéből a tulajdonjogi fejezetekre, melyeknek szerzője Petrik Ferenc, a Szladits Károly által szerkesztett és 1942-ben megjelent Magyar Magánjog V. kötetére, melyben a tulajdonjogi rész szerzője Kolosváry Bálint, a korlátolt dologi jogokról szóló rész szerzője pedig Nizsalovszky Endre;
- Fritz Baur német dologi jogi tankönyvére és annak Jürgen F. Baur és Rolf Stürner által átdolgozott 16. kiadására;
- Helmut Koziol és Rudolf Welser osztrák polgári jogi tankönyvére; - Helmut Coing kétkötetes európai magánjogtörténetére;
- továbbá az elmúlt évtizedek rendkívül bőséges tulajdonjogi szakirodalmára. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 3
1. RÉSZ. A DOLOGI JOG 7
1.1. A dologi jog fogalma és jelentősége 7
1.1.1. Történeti visszatekintés 7
1.1.2. A dologi jog fogalma 8
1.1.3. A dologi jog jelentősége 10
1.2. A dologi jog felosztása 11
1.2.1. Felosztás a dolog feletti hatalom terjedelme szerint 11
1.2.2. Felosztás egyéb szempontok alapján 12
1.3. A dologi jog alapelvei 14
1.3.1. Bevezető megjegyzések 14
1.3.2. A zártkörűség elve 15
1.3.3. A tartalmi kötöttség elve 16
1.3.4. Az abszolút hatály elve 17
1.3.5. A nyilvánosság elve 18
1.3.6. Az egyediség elve 20
1.4. A dologi jog helye a jogrendszerben 21
1.4.1. A dologi jog a polgári jog rendszerében 21
1.4.2. A dologi jog és a közjog viszonya 23
2. RÉSZ. A DOLGOK 26
2.1. A dolog fogalma 26
2.1.1. Történeti visszatekintés 26
2.1.2. A dolog jogi fogalma 27
2.2. A dolgok osztályozása 29
2.2.1. A dolgok osztályozásáról általában 29
2.2.2. A dolgok osztályozása természeti tulajdonságuk szerint 30
2.2.3. A dolgok osztályozása forgalomképességük szerint 32
2.2.4. A dolgok osztályozása más dolgokhoz való kapcsolatuk szerint. (Dologkapcsolatok) 33
2.2.5. A föld és az épület sajátos jogi helyzete 38
3. RÉSZ. A TULAJDON 41
3.1. A tulajdon fogalma 41
3.1.1. A tulajdon tág értelemben; a tulajdoni rend 41
3.1.2. A tulajdon szűk értelemben; a tulajdonjogviszony 43
3.2. A tulajdon jelentősége 44
3.2.1. A tulajdonjog mint alapvető emberi jog 44
3.2.2. A tulajdonjog jelentősége a polgári jogban 46
4. RÉSZ. A TULAJDONJOGVISZONY 48
4.1. A tulajdonjogviszony alanya 48
4.1.1. Az ember mint tulajdonos 48
4.1.2. A jogi személyek mint tulajdonosok 49
4.1.3. A köztulajdon alanyai 52
4.2. A tulajdonjogviszony tárgya 58
4.2.1. A tulajdonjog tárgyairól általában 58
4.2.2. A köztulajdon tárgyi köre 60
4.3. A tulajdonjogviszony tartalma 64
4.3.1. Birtoklás, használat és a hasznok szedése 64
4.3.2. A rendelkezési jog 65
4.3.3. A terhek és a kárveszély viselése 67
5. RÉSZ. A TULAJDONJOG KORLÁTOZÁSA 70
5.1. A tulajdonjog korlátozásáról általában 70
5.1.1. A magántulajdon intézményének korlátozása 70
5.3.2. A tulajdonjog teljességének korlátozása 71
5.2. A tulajdonjog magánjogi korlátai 73
5.2.1. A szomszédjogok és a túlépítés 73
5.2.2. Az elidegenítési és terhelési tilalom 79
5.3. A tulajdonjog közjogi korlátai 81
5.3:1. A közjogi korlátozások csoportosítása 81
5.3.2. A kisajátítás 84
6. RÉSZ. A TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE 86
6.1. A tulajdonszerzésről általában 86
6.1.1. A tulajdonszerzés fogalma, fajai 86
6.1.2. A jogcím és a szerzésmód kapcsolata 87
6.2. Ingók tulajdonjogának megszerzése 89
6.2.1. Ingók tulajdonának eredeti szerzésmódjai 89
6.2.2. Ingók tulajdonának származékos szerzésmódjai 94
6.3. Ingatlanok tulajdonjogának megszerzése 101
6.3.1. Tulajdonszerzés és ingatlannyilvántartás 101
6.3.2. Ingatlanok tulajdonjogának eredeti szerzésmódjai 105
6.4. A tulajdonjog megszűnése 111
6.4.1. A tulajdonjog megszerzése más által 111
6.4.2. Az elhagyás és a megsemmisülés 111
7. RÉSZ. A KÖZÖS TULAJDON 113
7.1. A közös tulajdon általános szabályai 113
7.1.1. A közös tulajdon fogalma 113
7.1.2., A tulajdonostársak jogviszonyai 114
7.1.3. A közös tulajdon megszüntetése 120
7.2. A közös tulajdon sajátos alakzatai 124
7.2.1. A sajátos alakzatokról általában 124
7.2.2. Egyes sajátos közös tulajdoni alakzatok 125
7.3. A társasháztulajdon 129
7.3.1. A társasház fogalma, keletkezése 129
7.3.2. A társasházközösség tulajdonostársainak jogai és kötelezettségei 131
7.3.3. A társasházközösség szervezete 133
7.3.4. A társasháztulajdon megszűnése 135
8. RÉSZ. A TULAJDONJOG VÉDELME 136
8.1. A tulajdon védelméről általában 136
8.1.1. A tulajdon védelmének jogi eszköztára 136
8.1.2. A tulajdon intézményének alkotmányos védelme 137
8.2. A tulajdonjog védelmének polgári jogi eszközei 138
8.2.1. A tulajdoni igényről általában 138
8.2.2. A tulajdonjog védelme jogos önhatalommal 139
8.2.3. A tulajdoni per 140
8.2.4. A tulajdonjog háborítatlanságát védő per 141
8.2.5. Az ingatlannyilvántartási igény 142
8.2.6. Az igényper 142
8.2.7. Az állami tulajdon védelme 143
9. RÉSZ. KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK 144
9.1. A korlátolt dologi jogokról általában 144
9.1.1. A korlátolt dologi jogok fogalma és fajai 144
9.1.2. A korlátolt dologi jogok a polgári jog rendszerében 147
9.2. A használati jogok (állagjogok) 148
9.2.1. A földhasználat 148
9.2.2. A haszonélvezet 150
9.2.3. A használat 154
9.2.4. A telki szolgalom 156
9.2.5. A közérdekű használati jog 159
9.2.6. Az örök haszonbérleti és az építményi jog 161
9.3. Az értékjogok 164
9.3.1. Az értékjogokról általában 164
9.3.2. A kézizálogjog 167
9.3.3. A jelzálogjog 169
9.3.4. Egyéb értékjogok 171
10. RÉSZ. A BIRTOK 175
10.1. A birtok fogalma, fajai 175
10.1.1. A birtok fogalma 1?5
10.1.2. A birtok fajai 178
10.1.3. A birtok megszerzése és megszűnése 179
10.2. A birtokvédelem 180
10.2.1. A birtokvédelem eszközei általában 180
10.2.2. A jogos önhatalom 182
10.2.3. Birtokvédelem igazgatási úton 183
10.2.4. A birtokper 184
10.3. Birtoklás jogalap nélkül 185
10.4. A felelős őrzés 187
11. RÉSZ. FÜGGELÉK. A TULAJDONI REND VÁLTOZÁSA 189
Felhasznált fontosabb jogszabályok 194
Felhasznált fontosabb irodalom 196
További ajánlott irodalom 197