Fülszöveg
A Szovjetunió hosszú és borzalmas nagy honvédő háborújának egyetlen fejezete sem hordozott magában annyi drámát, áldozatot és emberi szenvedést, mint a Leningrádért vívott titáni ütközet. Nagy Péter cár háborúban született, a forradalom elhúzódó tűzpróbájában edződött városa Oroszország ablaka volt a Nyugatra, Oroszországra ellenségei számára pedig hosszú ideig az Orosz Birodalom, majd később a bolsevik Szovjetunió nagyságát és gyakran baljós, fenyegető potenciálját jelképezte. Nem véletlen, hogy amikor Adolf Hitler a Szovjetuniót választotta egyik fő területként Németország Lebensraum- (élettér) -programjához, könyörtelen ambíciójának Leningrád vált az elsődleges célpontjává. A város hatalmas szimbolikus, hadászati és ideológiai jelentőségét figyelembe véve ez nem is lehetett másként.
Ez a könyv szándékosan koncentrál elsősorban a katonai műveletekre. Ahelyett, hogy elismételné az ostrom által előidézett emberi szenvedésről készült kiváló beszámolókat, pusztán arra törekszik, hogy...
Tovább
Fülszöveg
A Szovjetunió hosszú és borzalmas nagy honvédő háborújának egyetlen fejezete sem hordozott magában annyi drámát, áldozatot és emberi szenvedést, mint a Leningrádért vívott titáni ütközet. Nagy Péter cár háborúban született, a forradalom elhúzódó tűzpróbájában edződött városa Oroszország ablaka volt a Nyugatra, Oroszországra ellenségei számára pedig hosszú ideig az Orosz Birodalom, majd később a bolsevik Szovjetunió nagyságát és gyakran baljós, fenyegető potenciálját jelképezte. Nem véletlen, hogy amikor Adolf Hitler a Szovjetuniót választotta egyik fő területként Németország Lebensraum- (élettér) -programjához, könyörtelen ambíciójának Leningrád vált az elsődleges célpontjává. A város hatalmas szimbolikus, hadászati és ideológiai jelentőségét figyelembe véve ez nem is lehetett másként.
Ez a könyv szándékosan koncentrál elsősorban a katonai műveletekre. Ahelyett, hogy elismételné az ostrom által előidézett emberi szenvedésről készült kiváló beszámolókat, pusztán arra törekszik, hogy egy mélyebb és részletesebb leírást adjon azokról a hadműveletekről, melyek létfontosságú szerepet játszottak a leningrádi eseményeknél. Emellett szerény kezdés szeretne lenni egy folyamatban, amely kétségtelenül igen hosszan fogja feltárni a nyilvánosság előtt mindazt, ami a leningrádiak 900 napos, példátlan tűzkeresztsége során történt. Ez a könyv és az utána következő, jóval részletesebb művek igazságot szolgáltatnak annak az 1,6 millió katonának és civilnek, akik az ostrom alatt vesztették életüket, a veszteséglistára került további 2,4 millió katonának, valamint annak az 1,6 millió polgárnak, akiknek sikerült megszökniük vagy túlélniük az ostromot.
Az Egyesült Államok hadseregéből 1993-ban visszavonult David M. Glantz ezredes elvégezte a Virginiai Katonai Egyetemet, a Chapel Hill-i Észak-carolinai Egyetemet, valamint a hadsereg Parancsnoki és Vezérkari Akadémiáját, tanulmányokat folytatott a Védelmi Nyelvközpontban, az Orosz és Kelet-európai Tudományok Intézetében és a Hadiakadémián. Több mint harminc évig szolgált különféle tábori tüzéregységeknél, valamint a hírszerzésnél, oktatói és kutatási megbízatásokat vállalt Európában és Vietnamban, tanított az Egyesült Államok Katonai Akadémiáján, a Hadtudományok Intézetében és a hadsereg Hadiakadémiáján, megalapította és vezette az Egyesült Államok Hadseregének Külföldi (Szovjet) Hadtudományi Hivatalát, majd elindította, és jelenleg is szerkeszti a szláv hadtudományról szóló The Journal of Slavic Military Studies című kiadványt. Az Orosz Államszövetség Természettudományi Akadémiájának tagjaként több mint ötven könyvet és tanulmányt, valamint több száz cikket írt (önállóan és társszerzőként) a szovjet hadászatról, hírszerzésről és megtévesztő műveletekről, a Vörös Hadsereg történetéről, a szovjet (orosz) hadtörténelemről és a II. világháborúról. Munkájának elismeréseképpen számos díjban részesült, köztük a Hadtörténeti Társaság tekintélyes Samuel Eliot Morrison-díjában, a hadtörténet tanulmányozásában végzett tevékenységéért.
Leningrád 1941 és 1944 közötti ostroma a világtörténelem egyik eposzba illő fejezete. A város lakói három éven keresztül állták a német hadsereg ostromát, és állhatatosságukkal végzetes akadályt gördítettek az egész Európa feletti uralomra törő Hitler ambiciózus tervei elé.
A világháború eme epizódjában több német és orosz katona és polgári személy vett részt, mint bármely korábbi ostromműveletben. Folyamatosan ágyúzták, bombázták, éheztették az oroszokat, hogy meggyengítsék a védelmet és megtörjék a lakosság morálját. A Leningrád ostroma a tömeges hősiesség és a tragédia története; a szovjetek megszállott igyekezettel próbálták biztosítani a város ellátását, miközben a németek mindent megtettek azért, hogy eltöröljék a föld színéről a települést.
Az ostrom előrehaladtával a mind nagyobb méreteket öltő nélkülözés ezerszám végzett a civilekkel: csak 1941 karácsonyának napján közel 4000 leningrádi halt éhen. Ez a mű lenyűgöző beszámoló a II. világháború egyik legdöntőbb epizódjáról.
Vissza