Lenin válogatott művei I. (töredék)

Szerző

Budapest

'Vlagyimir Iljics Lenin: Lenin válogatott művei I. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	Magyar Helikon
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1967
Kötés típusa:	Nyl kötés
Oldalszám:	608 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Töredék kötet. Számozott példány.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Lenin válogatott műveinek új kiadása segítséget kíván nyújtani mindazoknak, akik a marxista elmélet bármely ágával foglalkoznak. A háromkötetes válogatott első kötetében az 1897 januárjától 1917-ig, második kötetében az 1917 januárjától 1918 júniusáig, harmadik kötetében pedig az 1918 júliusától 1923 márciusáig írott művek találhatók. A műveket kronologikus sorrendben közöljük, a Karl Marx, Friedrich Engels, A marxizmus és revizionizmus című munkák kivételével, amelyek az első kötet elején szerepelnek.

Tartalom

Előszó	5
Karl Marx (Rövid életrajzi tanulmány a marxizmus ismertetésével)	7
Előszó	9
Marx tanítása	13
A filozófiai materializmus	13
A dialektika	15
A materialista történelemfelfogás	17
Az osztályharc	18
Marx közgazdasági tanítása	20
Az érték	20
Az értéktöbblet	22
A szocializmus	29
A proletáriátus osztályharcának taktikája	31
Irodalom	35
Friedrich Engels	45
A marxizmus három forrása és három alkotórésze	52
I.	52
II.	54
III.	55
Marxizmus és revizionizmus	57
Melyik örökségről mondunk le?	64
Az "örökség" egyik képviselője	65
Amivel a narodnyikság az "örökséget" kiegészítette	75
Nyert-e az "örökség" azáltal, hogy kapcsolatba került a narodnyiksággal?	80
A "felvilágosítók", a narodnyikok és a "tanítványok"	89
Mihajlovszkij úr szerint a "tanítványok" lemondanak az örökségről	91
Mozgalmunk legfontosabb feladatai	98
Mi a teendő? Mozgalmunk égető kérdései	103
Előszó	105
A dogmatizmus és a "kritika szabadsága"	108
A tömegek spontaneitása és a szociáldemokrácia tudatossága	124
A trade-unionista és a szociáldemokrata politika	143
Az ökonomisták kisipari módszerei és a forradalmárok szervezete	176
Egy országos politikai lap "terve"	216
Befejezés	236
Melléklet. Az "Iszkra" és a "Rabocseje Gyelo" egyesülési kísérlete	239
Helyreigazítás a "Mi a teendő?"-höz	245
A forradalom kezdete Oroszországban	246
A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban	249
Előszó	251
A legidőszerűbb politikai kérdés	254
Mit ad nekünk az OSZDMP III. kongresszusának az ideiglenes forradalmi kormányról szóló határozata?	256
Mit jelent "a forradalomnak a cárizmus feletti döntő győzelme"?	262
A monarchikus rendszer felszámolása és a köztársaság	267
Hogyan kell "előbbre vinni a forradalmat"?	271
Honnan fenyegeti a proletariátust az a veszély, hogy meg lesz kötve a keze a következetlen burzsoázia elleni harcban?	274
Taktika "a konzervatívoknak a kormányból való eltávolítására"	284
Az oszvobozsgyenyizmus és az újiszkrásság	287
Mit jelent szélső ellenzéki pártnak lenni forradalom idején?	294
A "forradalmi kommünök" és a proletariátus és a parasztság forradalmi-demokratikus diktatúrája	297
Az OSZDMP III. kongresszusa és a "konferencia" néhány határozatának futólagos összehasonlítása	305
Gyengül-e a demokratikus forradalom lendüllete, ha a burzsoázia eltántorodik a forradalomtól?	308
Befejezés. Merjünk-e győzni?	317
Utószó. Még egyszer az oszvobozsgyenyista irányzatról, még egyszer az újiszkrás irányzatról	326
Miért dicsérik a polgári liberális realisták a szociáldemokrata "realistákat"?	326
Martinov elvtárs újra "elmélyíti" a kérdést	332
A diktatúra vulgáris polgári ábrázolása és Marx nézete a diktatúráról	338
A párt újjászervezéséről	346
I.	346
II.	349
III.	352
A moszkvai felkelés tanulságai	354
Ki az útra	360
Herzen emlékére	367
A nemzetek önrendelkezési jogáról	373
Mi a nemzetek önrendelkezése?	375
A kérdés konkrét történelmi felvetése	379
A nemzeti kérdés konkrét sajátosságai Oroszországban és Oroszország polgári demokratikus átalakulása	382
"Prakticizmus" a nemzeti kérdésben	385
A liberális burzsoázia és a szocialista oppurtunisták álláspontja a nemzeti kérdésben	390
Norvégia különválása Svédországtól	398
Az 1896. évi londoni nemzetközi kongresszus határozata	402
Az utópista Karl Marx és a praktikus Rosa Luxemburg	406
Az 1903. évi program és likvidálói	411
Befejezés	418
A háború és az oroszországi szociáldemokrácia	422
A nagyoroszok nemzeti büszkeségéről	428
Az Európai Egyesült Államok jelszaváról	432
A "Szocial-Demokrat" szerkesztőségének megjegyzése az OSZDMP Központi Bizottságának a háborúról kiadott kiáltványához. Az Európai Egyesült Államok jelszaváról	436
Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka	437
Népszerű tanulmány	437
Előszó	441
Előszó a francia és a német kiadáshoz	443
I.	443
II.	443
III.	444
IV.	445
V.	446
Jegyzetek	533
Képmellékletek