Lenin válogatott művei I-III.

Szerző

Budapest

'Vlagyimir Iljics Lenin: Lenin válogatott művei I-III. ' összes példány

Kiadó:	Magyar Helikon Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1967
Kötés típusa:	Nyl kötés
Oldalszám:	1.646 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Sorszámozott kiadás. Védődobozzal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Lenin válogatott műveinek új kiadása segítséget kíván nyújtani mindazoknak, akik a marxista elmélet bármely ágával foglalkoznak. A háromkötetes válogatott első kötetében az 1897 januárjától 1917-ig, második kötetében az 1917 januárjától 1918 júniusáig, harmadik kötetében pedig az 1918 júliusától 1923 márciusáig írott művek találhatók. A műveket kronologikus sorrendben közöljük, a Karl Marx, Friedrich Engels, A marxizmus és revizionizmus című munkák kivételével, amelyek az első kötet elején szerepelnek.

Tartalom

I. kötet
Előszó	5
Karl Marx (Rövid életrajzi tanulmány a marxizmus ismertetésével)	7
Előszó	9
Marx tanítása	13
A filozófiai materializmus	13
A dialektika	15
A materialista történelemfelfogás	17
Az osztályharc	18
Marx közgazdasági tanítása	20
Az érték	20
Az értéktöbblet	22
A szocializmus	29
A proletáriátus osztályharcának taktikája	31
Irodalom	35
Friedrich Engels	45
A marxizmus három forrása és három alkotórésze	52
I.	52
II.	54
III.	55
Marxizmus és revizionizmus	57
Melyik örökségről mondunk le?	64
Az "örökség" egyik képviselője	65
Amivel a narodnyikság az "örökséget" kiegészítette	75
Nyert-e az "örökség" azáltal, hogy kapcsolatba került a narodnyiksággal?	80
A "felvilágosítók", a narodnyikok és a "tanítványok"	89
Mihajlovszkij úr szerint a "tanítványok" lemondanak az örökségről	91
Mozgalmunk legfontosabb feladatai	98
Mi a teendő? Mozgalmunk égető kérdései	103
Előszó	105
A dogmatizmus és a "kritika szabadsága"	108
A tömegek spontaneitása és a szociáldemokrácia tudatossága	124
A trade-unionista és a szociáldemokrata politika	143
Az ökonomisták kisipari módszerei és a forradalmárok szervezete	176
Egy országos politikai lap "terve"	216
Befejezés	236
Melléklet. Az "Iszkra" és a "Rabocseje Gyelo" egyesülési kísérlete	239
Helyreigazítás a "Mi a teendő?"-höz	245
A forradalom kezdete Oroszországban	246
A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban	249
Előszó	251
A legidőszerűbb politikai kérdés	254
Mit ad nekünk az OSZDMP III. kongresszusának az ideiglenes forradalmi kormányról szóló határozata?	256
Mit jelent "a forradalomnak a cárizmus feletti döntő győzelme"?	262
A monarchikus rendszer felszámolása és a köztársaság	267
Hogyan kell "előbbre vinni a forradalmat"?	271
Honnan fenyegeti a proletariátust az a veszély, hogy meg lesz kötve a keze a következetlen burzsoázia elleni harcban?	274
Taktika "a konzervatívoknak a kormányból való eltávolítására"	284
Az oszvobozsgyenyizmus és az újiszkrásság	287
Mit jelent szélső ellenzéki pártnak lenni forradalom idején?	294
A "forradalmi kommünök" és a proletariátus és a parasztság forradalmi-demokratikus diktatúrája	297
Az OSZDMP III. kongresszusa és a "konferencia" néhány határozatának futólagos összehasonlítása	305
Gyengül-e a demokratikus forradalom lendüllete, ha a burzsoázia eltántorodik a forradalomtól?	308
Befejezés. Merjünk-e győzni?	317
Utószó. Még egyszer az oszvobozsgyenyista irányzatról, még egyszer az újiszkrás irányzatról	326
Miért dicsérik a polgári liberális realisták a szociáldemokrata "realistákat"?	326
Martinov elvtárs újra "elmélyíti" a kérdést	332
A diktatúra vulgáris polgári ábrázolása és Marx nézete a diktatúráról	338
A párt újjászervezéséről	346
I.	346
II.	349
III.	352
A moszkvai felkelés tanulságai	354
Ki az útra	360
Herzen emlékére	367
A nemzetek önrendelkezési jogáról	373
Mi a nemzetek önrendelkezése?	375
A kérdés konkrét történelmi felvetése	379
A nemzeti kérdés konkrét sajátosságai Oroszországban és Oroszország polgári demokratikus átalakulása	382
"Prakticizmus" a nemzeti kérdésben	385
A liberális burzsoázia és a szocialista oppurtunisták álláspontja a nemzeti kérdésben	390
Norvégia különválása Svédországtól	398
Az 1896. évi londoni nemzetközi kongresszus határozata	402
Az utópista Karl Marx és a praktikus Rosa Luxemburg	406
Az 1903. évi program és likvidálói	411
Befejezés	418
A háború és az oroszországi szociáldemokrácia	422
A nagyoroszok nemzeti büszkeségéről	428
Az Európai Egyesült Államok jelszaváról	432
A "Szocial-Demokrat" szerkesztőségének megjegyzése az OSZDMP Központi Bizottságának a háborúról kiadott kiáltványához. Az Európai Egyesült Államok jelszaváról	436
Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka	437
Népszerű tanulmány	437
Előszó	441
Előszó a francia és a német kiadáshoz	443
I.	443
II.	443
III.	444
IV.	445
V.	446
Jegyzetek	533
Képmellékletek
II. kötet
A proletárforradalom katonai programja	1
I.	1
II.	8
III.	10
Előadás az 1905-ös forradalomról	16
Levelek a távolból I. Levél. Az első forradalom első szakasza	29
A proletariátus feladatairól a jelenlegi forradalomban	38
Tézisek	38
A kettőshatalomról	42
A proletariátus feladatai forradalmunkban (A proletárpárt platformjának tervezete)	46
A lezajlott forradalom osztályjellege	46
Az új kormány külpolitikája	47
A sajátos kettőshatalom és osztályjelentősége	48
A taktikának az eddigi fejtegetésekből következő sajátszerűsége	50
A forradalmi honvédelem és osztályjelentősége	51
Hogyan lehet befejezni a háborút?	53
A forradalmunkból kinövő új államtípus	54
Agrárprogram és nemzeti program	56
A bankok és a tőkés szindikátusok államosítása	58
Mi a helyzet a szocialista Internacionáléban	59
A Zimmerwaldi Internacionálé csődje - Meg kell alapítani a III. Internacionálét	64
Mi legyen pártunk tudományos szempontból helyes és politikailag a proletáriáuts öntudatának tisztulását elősegítő elnevezése?	66
Utószó	70
A válság tanulságai	73
Az oroszországi szociáldemokrata (bolsevik) munkáspárt hetedik (áprilisi) összoroszországi konferenciája 1971. április 24-29. (május 7-12.)	76
Határozat az agrárkérdésről	76
Határozat a nemzeti kérdésről	79
A parasztküldöttek I. Összoroszországi kongresszusa.
1917. május 4-28. (május 17-június 10.)	81
Az agrárkérdésről szóló határozattervezet	81
A munkás- és katonaküldöttek szovjetjeinek I. Összoroszországi kongresszusa. 1917. június 3-24. (június 16- július 7.)	83
Beszéd az ideiglenes kormányhoz való viszonyról. Június 4. (17.)	83
A jelszavakról	93
A forradalom tanulságai	99
I.	99
II.	101
III.	101
IV.	103
V.	103
VI.	104
VII.	107
VIII.	108
IX.	108
Utószó	109
A fenyegető katasztrófa és hogyan harcoljunk ellene	111
Jön az éhínség	111
A kormány teljes tétlensége	112
Az ellenőrzési rendszabályok közismertek és könnyen bevezethetők	116
A bankok nacionalizálása	118
A szindikátusok nacionalizálása	122
Az üzleti titok megszüntetése	125
Kényszerű egyesítés szövetségekbe	128
A fogyasztás szabályozása	131
A kormány semmivé teszi a demokratikus szervezetek munkáját	133
A pénzügyi csőd és rendszabályok leküzdése	136
Lehet-e előbbre jutni, ha nem merünk a szocializmus felé haladni?	139
Harc a gazdasági bomlás ellen és a háború	142
A forradalmi demokrácia és a forradalmi proletariátus	144
A forradalom egyik alapvető kérdése	145
Állam és forradalom. A marxizmus tanítása az államról és a proletariátus feladatai a forradalomban	153
Előszó az első kiadáshoz	155
Osztálytársadalom és állam	157
Állam és forradalom. Az 1848-1851-es évek tapasztalatai	157
Állam és forradalom. Az 1871-es Párizsi Kommünk tapasztalatai. Marx elemzése	171
Folytatás. Engels kiegészítő magyarázatai	181
Az állam elhalásának gazdasági alapjai	196
A marxizmus oppurtunista elsekélyesítése	215
Utószó az első kiadáshoz	229
A bolsevikoknak kézbe kell venniük a hatalmat	244
Marxizmus és felkelés	247
Levél a Központi Bizottság tagjaihoz	252
Oroszország polgáraihoz!	254
A munkás- és katonaküldöttek szovjetjeinek második összoroszországi kongresszusa.	255
Munkások, katonák és parasztok!	255
Előadói beszéd a békéről. Október 26. (november 8.)	259
Dekrétum a békéről	259
Zárszó a békéről mondott előadói beszédhez. Október 26. (november 8.)	263
Előadói beszéd a földről. Október 26. (november 8.)	266
Dekrétum a földről	266
Határozat a munkás- és parasztkormány megalakításáról	270
A népbiztosok tanácsának szikratávirata. 1917. október 30. (november 12.)	271
A munkásellenőrzésről szóló rendelet tervezete	272
Az oroszországi szociáldemokrata (bolsevik) munkáspárt központi bizottságától.	274
Tézisek az alkotmányozó gyűlésről	280
A bankok nacionalizálásánka végrehajtásáról és az ezzel kapcsolatban szükséges intézkedésekről szóló rendelet tervezete	284
Hogyan szervezzük meg a versenyt?	287
A dolgozó és kizsákmányolt nép jogainak kinyilatkoztatásáról	295
Rendelettervezet az alkotmányozó gyűlés feloszlatásáról	298
Egy szerencsétlen béke kérdésének történetéhez	300
Tézisek az annexiós különbéke azonnali megkötésének kérdéséről	300
Veszélyben a szocialista haza!	307
Különös és szörnyűséges	309
az OK(b)P hetedik, rendkívüli kongresszusa	316
A Központi Bizottság politikai beszámolója. Március 7.	316
Napjaink legfontosabb feladata	333
A szovjethatalom soron levő feladatai	337
Az Oroszországi Szovjet Köztársaság nemzetközi helyzete és a szocialista forradalom alapvető feladatai	337
A burzsoázia elleni harc új szakasza	343
Az egész népet felölelő nyilvántartásért és ellenőrzésért vívott harc jelentősége	350
A munka termelékenységének emelése	352
A verseny megszervezése	354
"Összehangolt szervezet" és diktatúra	357
A szovjetszervezet fejlesztése	364
Befejezés	366
Az éhínségről (levél a petrográdi munkásokhoz)	369
Levél az amerikai munkásokhoz	375
A proletárforradalom és a renegát Kautsky	386
Előszó	386
Hogyan csinált Kautsky Marxtól tucatliberálist	390
Polgári és proletár demokrácia	398
Lehet-e egyenlőség kizsákmányolt és kizsákmányoló között?	404
A szovjeteknek nem szabad állami szervezetekké válniuk	410
Az alkotmányozó gyűlés és a szovjet köztársaság	415
A szovjet alkotmány	422
Mi az internacionalizmus?	429
A burzsoázia kiszolgálása "gazdasági elemzés" leple alatt	439
I. melléklet. Tézisek az alkotmányozó gyűlésről	459
II. melléklet. Vandervelde új könyve az államról	459
Jegyzetek	465
Képmellékletek
III. kötet
A kommunista internacionálé I. kongresszusa. 1919. március 2-6.	5
Tézisek és előadói beszéd a burzsoá demokráciáról és a proletariátus diktatúrájáról. Március 4.	5
Az OK (b) P VIII. kongresszusa. 1919. március 18-23.	19
Előadói beszéd a pártprogramról. Március 19.	19
Előadói beszéd a falusi munkáról. Március 23.	36
Az Ok (b) P központi bizottságának tézisei a keleti front helyzetével kapcsolatban	50
Távirat Vacetisz főparancsnoknak és Aralovnak	53
Üdvözlet a magyar munkásoknak	54
A nagy kezdeményezés	58
Mind egy szálig harcra Gyenyikin ellen!	80
A jelenlegi legfőbb feladat	80
A népnek meg kell magyarázni az igazat Kolcsakról és Gyenyikinről	82
Munka a mozgósítandók körében	82
Munka a katonaszökevények körében	83
Közvetlen segítség a hadseregnek	84
A nem katonai munka csökkentése	85
A frontövezetben végzett munka	87
Magatartásunk a katonai szakemberek irányában	89
Harc az ellenforradalommal a hátországban	91
Az egész lakosság mozgósítása a háborúra	93
"Forradalmi módon végzett munka"	94
Az államról	95
Levél a munkásokhoz és parasztokhoz a Kolcsakon aratott győzelem alkalmából	110
A moszkvai párthét eredményei és feladataink	117
Gazdaság és politika a proletárdiktatúra korszakában	121
1.	121
2.	122
3.	123
4.	124
5.	126
Előadói beszéd a keleti népek kommunista szervezeteinek II. összoroszországi kongresszusán. 1919. november 22.	129
Levél Ukrajna munkásaihoz és parasztjaihoz a Gyenyikinen aratott győzelem alkalmából	138
Válasz Karl Wigandnak, a "Universal Service" amerikai hírügynökség berlini tudósítójának kérdéseire	144
Az OK (b) P IX. kongresszusa. 1920. március 29-árpilis 5.	147
A Központi Bizottság beszámolója. Március 29.	147
Az évszázados rend megsemmisítétől egy új rend megteremtése felé	162
A "Baloldaliság", a kommunizmus gyermekbetegségei	165
Milyen értelemben beszélhetünk az orosz forradalom nemzetközi jelentőségéről?	169
A bolsevikok sikerének egyik alapvető feltétele	171
A bolsevizmus történetének fő szakaszai	173
A munkásmozgalom milyen belső ellenségei ellen vívott harcban nőtt fel, erősödött és edződött meg a bolsevizmus?	177
A "baloldali" kommunizmus Németországban. Vezérek-párt-oszály-tömeg	183
Kell-e dolgozniuk a forradalmároknak a reakciós szakszervezetekben?	189
Részt vegyünk-e a polgári parlamentekben?	196
Semmiféle kompromisszumot?	204
A "baloldali" kommunizmus Angliában	213
Néhány következtetés	223
Kiegészítés	236
A németországi kommunisták szakadása	236
A kommunisták és a függetlenek Németországban	237
Turati és társai Olaszországban	239
Helyes premisszákból helytelen következtetések	240
V.	244
Wijnkoop levele	244
A nemzeti és a gyarmati kérdésről szóló tézisek első vázlata	246
Az agrárkérdésről szóló tézisek első vázlata	252
A kommunista internacionálé II. kongresszusa	262
Előadói beszéd a nemzetközi helyzetről és a Kommunista Internacionálé alapvető feladatairól. Július 19.	262
A nemzeti és a gyarmati kérdéssel foglalkozó bizottság jelentése. 1920. július 26.	277
Az ifjúsági szövetségek feladatai (Beszéd az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség III. összoroszországi kongresszusán, 1920. október 2-án)	282
A proletárdiktatúráról	296
Határozattervezet	296
Az egységes gazdasági tervről	298
Az OK (b) P X. kongresszusa. 1921. március 8-16.	306
Az OKP X. kongresszusának eredeti határozattervezete a pártegységről	306
Az OKP X. kongresszusának eredeti határozattervezete a pártunkban jelentkező szindikalista és anarchista elhajlásról	309
A terményadóról	312
Bevezetés helyett	312
Oroszország mai gazdaságáról. (Az 1918-ban megjelent brosúrából)	312
A terményadóról, a kereskedelem szabadságáról, a koncessziókról	321
Politikai eredmények és következtetések	335
Összefoglalás	340
Az azerbajdzsáni, a grúziai, az örményországi, a dagesztáni, a hegyi köztársasági kommunista elvtársakhoz	342
A kommunista internacionálé III. kongresszusa. 1921. június 22-július 12.	344
Az OKP taktikájáról mondott előadói beszéd tézisei	344
Az OSZFSZK nemzetközi helyzete	344
Az osztály-erőviszonyok nemzetközi síkon	344
Az osztály-erőviszonyok Oroszországban	345
A proletariátus és a parasztság Oroszországban	346
A proletariátus és a parasztság katonai szövetsége az OSZFSZK-ban	346
Áttérés a proletariátus és a parasztság helyes gazdasági kapcsolatára	347
Milyen feltételek mellett engedi meg a szovjethatalom a kapitalizmust és a koncessziókat, és mi a jelentősége ennek?	347
Közellátási politikánk sikerei	348
A szocializmus anyagi alapjai és Oroszország villamosításának terve	348
A "tiszta demokráciának", a II. és II 1/2-es Internacionálénak, az eszereknek és a mensevikeknek mint a tőke szövetségének szerepe	349
Az októberi forradalom negyedik évfordulójára	351
Az arany jelentősége most és a szocializmus teljes győzelme után	360
A szakszervezetek szerepe és feladatai az új gazdasági politika viszonyai között. A tézisek tervezete	367
Az új gazdasági politika és a szakszervezetek	367
Államkapitalizmus a proletárállamban és a szakszervezetek	367
Az úgynevezett önálló elszámolásra átállított állami vállalatok és a szakszervezet	368
A proletariátus osztályharca olyan államban, amely elismeri a föld, a gyárak stb. magántulajdonát, s amelyben a politkai hatalom a tőkésosztály kezében van, lényegesen különbözik a proletariátus osztályharcától olyan államban, amely nem ismeri el a földnek és a nagyvállalatok többségének magántulajdonát, s amelyben a politikai hatalom a proletariátus kezében van	368
Visszatérés az önkéntes szakszervezeti tagsághoz	369
A vállalatok igazgatása és a szakszervezetek	370
A szakszervezetek szerepe és részvétele a proletárállam gazdasági és állami szerveiben	370
A tömegekkel való kapcsolat mint minden szakszervezeti munka fő feltétele	372
Ellentmondások a szakszervezetek helyzetében a proletárdiktatúra idején	373
A szakszervezetek és a szakemberek	374
A szakszervezetek és a munkásosztályra gyakorolt kispolgári befolyások	375
A harcos materializmus jelentőségéről	377
Az OK (b) P XI. kongresszusa. 1922. március 27-árpilis 2.	385
Az OK (b) P Központi Bizottságának politikai beszámolója. Március 27. Beszéd a kongresszus záróülésén. Április 2.	420
A kommunista internacionálé IV. kongresszusa. 1922. november 5.-december 5.	422
Az oroszországi forradalom öt éve és a világforradalom távlatai. Előadói beszéd a Kominern IV. kongresszusán, november 13-án	422
Beszéd a moszkvai szovjet plénumán. 1922. november 20.	433
Lenin utolsó levelei és cikkei. 1922. december 23-1923. március 2.	440
Levél a kongresszushoz	440
Kiegészítés az 1922. december 24-i levélhez	442
Az Állami Tervbizottságnak törvényhozó funkciókkal való felruházásáról	444
(A KB tagjai számának növelésével foglalkozó részhez)	447
A nemzetiségek, illetve az "autonomizálás" kérdéséhez	448
A nemzetiségek, illetve az "autonomizálás" kérdéséhez (folytatás)	450
Naplójegyzetek	454
A szövetkezetekről	458
I.	458
II.	461
Forradalmunkról. (N. Szuhamov feljegyzéseivel kapcsolatban)	464
I.	464
II.	466
Hogyan szervezzük át a munkás-paraszt felügyeletet?	468
Inkább kevesebbet, de jobban	472
Jegyzetek	487
Tárgymutató	513
Képmellékletek