Válogatás Lenin műveiből I-II.

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Lenin : Válogatás Lenin műveiből I-II. ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1988
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	811 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-09-3303-9

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
Előszó	5
Mi a teendő?	7
Mozgalmunk égető kérdései (Részletek). Előszó
A dogmatizmus és a "kritika szabadsága"	8
Mit jelent a "kritika szabadsága"?	8
A "kritika szabadságának" újabb védelmezői	11
A kritika Oroszországban	14
Engels az elméleti harc jelentőségéről	19
A tömegek spontaneitása és a szociáldemokrácia tudatossága	23
A spontán fellendülés kezdete	23
Meghódolás a spontaneitás előtt. A "Rabocsaja Miszl"	26
Az "Önfelszabadítás Csoportja" és a "Rabocseje Gyelo"	32
A Trade-Unionista és a szociáldemokrata politika	39
A politikai agitáció és hogyan szűkítik az ökonomisták	40
A politikai leleplezések és a "forradalmi aktivitásra való nevelés"	47
Miben egyezik az ökonomizmus és a terrorizmus?	50
A munkásosztály mint a demokrácia előharcosa	53
Az ökonomisták kisipari módszerei és a forradalmárok szervezete	63
Mik a kisipari módszerek?	64
A munkások szervezete és a forradalmárok szervezete	67
A szervező munka terjedelme	77
Az "összeesküvő" szervezet és a "demokratizmus"	81
A helyi és az országos munka	87
Egy országos politikai lap "terve"	94
Lehet-e lap kollektív szervező?	94
Milyen típusú szervezetre van szükségünk?	102
Befejezés	106
A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban (Részletek). Előszó	109
A legidőszerűbb politikai kérdés	111
Mit ad nekünk az OSZDMP III. kongresszusának az ideiglenes forradalmi kormányról szóló határozata?	114
Mit jelent "A forradalomnak a cárizmus feletti döntő győzelme?	118
A monachikus rendszer felszámolása és a köztársaság	123
Hogyan kell "előbbre vinni a forradalmat"?	126
Honnan fenyegeti a proletariátust az a veszély, hogy meg lesz kötve a keze a következetlen burzsoázia elleni harcban?	129
Mit jelent szélső ellenzéki pártnak lenni forradalom idején?	138
A "forradalmi kommünök" és a proletariátus és a parasztság forradalmi-demokratikus diktatúrája	140
Jegyzet	146
Gyengül-e a demokratikus forradalom lendülete, ha a burzsoázia eltántorodik a forradalomtól?	147
Befejezés. Merjünk-e győzni?	153
Utószó	160
Martinov elvtárs újra "elmélyíti" a kérdést. A diktatúra vulgáris polgári ábrázolása és Marx nézete a diktatúráról	166
Marxizmus és revizionizmus	173
A munkáspárt és a vallás	179
A Marxizmus három forrása és három alkotórésze	187
I.	187
II.	189
III.	190
A nemzetek önrendelkezési jogáról (Részletek)	191
Mi a nemzuetek önrendelkezése?	191
A kérdés konkrét történelmi felvetése	195
A nemzeti kérdés konkrét sajátosságai oroszországban és oroszország polgári demokratikus átalakulása	197
"Prakticizmus" a nemzeti kérdésben	200
A liberális burzsoázia és a szocialista opportunisták álláspontja a nemzeti kérdésben	204
Az 1896. évi Londoni Nemzetközi Kongersszus határozata	205
Az utópista Karl Marx és a praktikus Rosa Luxemburg	208
Befejezés	213
A nagyoroszok nemzeti büszkeségéről	216
Karl Marx (Részlet)	219
A proletariátus osztályharcának taktikája	219
A dialektika kérdéséhez	223
Idegen lobogó alatt (Részlet)	227
I.	228
II.	232
III.	233
A II. internacionálé csődje	238
I.	239
II.	242
III.	245
IV.	249
V.	252
VI.	256
VII.	262
VIII.	268
IX.	272
A szocializmus és a háború (Az OSZDMP állásfoglalása a háború kérdésében) (Részletek)	275
Előszó az 1. (külföldi) kiadáshoz. A szocializmus elvei és az 1914-1915-ös háború	275
A szocialisták állásfoglalása a háborúk kérdésében	275
Az újkori háborúk történelmi típusai	276
A támadó és a védelmi háború közötti különbség	276
A mostani háború imperialista háború	277
A legnagyobb rabszolgatartók közötti háború a rabszolgaság fenntartásáért és megszilárdításáért	278
"A háború a politika folytatása más" (mégpedig erőszakos) "eszközökkel"	279
Belgium példája	280
Miért visel háborút Oroszország?	280
Mi a szociálsovinizmus?	281
A bázeli kiáltvány	281
Hamis hivatkozások Marxra és Engelsre	282
A II. Internacionálé csődje	283
A szociálsovinizmus - kiforrott opportinizmus	283
Egység az opportunistákkal annyi, mint a munkások szövetsége "saját" nemzeti burzsoáziájukkal és a nemzetközi forradalmi munkásosztály megosztása	284
A "kautskyzmus"	285
A marxisták jelszava - a forradalmi szociáldemokrácia jelszava	285
A lovészárok-barátkozás példája	286
Az illegális szervezet jelentősége	286
A "saját" kormány vereségéről az imperialista háborúban	287
A pacifizmusról és a béke jelszaváról	287
A nemzetek önrendelkezési joga	288
Az Internacionálé helyreállítása	289
A szociálsoviniszták s a "centrum" módszere	289
A helyzet az ellenzék körében	290
Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a III. Internacionálé	292
Az Európai Egyesült Államok jelszaváról	294
Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka (Népszerű tanulmány) (Részletek)	297
A termelés koncentrációja és a monopóliumok	297
A bankok és új szerepük	306
Az imperializmus mint a kapitalizmus külön szakasza	317
A kapitalizmus élősdisége és rothadása	324
Az imperializmus helye a történelemben	331
A proletariátus feladatairól a jelenlegi forradalomban (Áprilisi tézisek)	335
Tézisek	335
A kettőshatalomról	339
Állam és forradalom	342
A marxizmus tanítás az államról és a proletariátus feladatai a forradalomban	342
Előszó az első kiadáshoz	342
Előszó a második kiadáshoz	343
Osztálytársadalom és állam	343
Az állam - az osztályellentétek kibékíthetetlenségének terméke	343
Felfegyverzett emberek külön alakulatai, börtönök stb.	345
Az állam - az elnyomott osztály kizsákmányolásának eszköze	347
Az állam "elhalása" és az erőszakos forradalom	350
Állam és forradalom. Az 1848-1851-es évek tapasztalatai	354
A forradalom előestéje	354
A forradalom eredményei	357
Marx kérdésfeltevése 1852-ben	361
Az állam és a forradalom. Az 1871-es párizsi kommün tapasztalatai. Marx elemzése	362
Miben áll a kommünárok kísérletének hősiessége?	362
Mivel kell helyettesíteni az összetört államgépezetet?	365
A parlamentarizmus megsemmisítése	368
A nemzeti egység megszervezése	372
Az állam-élősdi megsemmisítése	374
Folytatás. Engels kiegészítő magyarázatai	375
"A lakáskérdéshez"	376
Polémia az anarchistákkal	377
Levél Bebelhez	380
Az erfurti programtervezet bírálata	382
Marx "A polgárháború Franciaországában" című művének 1891-es előszava	387
Engels a demokrácia túlhaladásáról	390
Az állam elhalásának gazdasági alapjai	392
Marx kérdésfeltevése	392
Átmenet a kapitalizmusból a kommunizmusba	394
A kommunista társadalom első fázisa	397
A kommunista társadalom felső fázisa	400
A marxismus opportunista elsekélyesítése	404
Plehanov polémiája az anarchistákkal	405
Kautsky polémiája az opportunistákkal	406
Kautsky polémiája Panekockkal	410
Az 1905-ös és az 1917-es orosz forradalom tapasztalatai	416
Utószó az első kiadáshoz	416
Függelék	417
Jegyzetek	419
Névmutató	431
II. kötet
A szovjethatalom soron levő feladatai	5
Az oroszországi szovjet köztársaság nemzetközi helyzete és a szocialista forradalom alapvető feladatai	5
A mai helyzet általános jelszava	7
A burzsoázia elleni harc új szakasza	8
Az egész népet felölelő nyilvántartásért és ellenőrzésért vívott harc jelentősége	14
A munka termelékenységének emelése	16
A verseny megszervezése	18
"Összehangolt szervezet" és diktatúra	21
A szovjetszervezet fejlesztése	26
Befejezés	29
A polgári demokráciáról és a proletariátus diktatúrájáról	31
Tézisek és előadói beszéd a kommunista internacionálé I. kongresszusán	31
A pártprogramról	43
Előadói beszéd az OK(b)P VIII. kongresszusán	43
Üdvözlet a magyar munkásoknak	57
Gazdaság és politika a proletárdiktatúra korszakában	61
1	61
2	62
3	63
4	64
5	66
A "Baloldaliság", a kommunizmus gyermekbetegsége (Részletek)	68
Milyen értelemben beszélhetünk az orosz forradalom nemzetközi jelenségéről?	68
A bolsevikok sikerének egyik alapvető feltétele	70
A bolsevizmus történetének fő szakaszai	72
A munkásmozgalom milyen belső ellenségei ellen vívott harcban nőtt fel, erősödött és edződött meg a bolsevizmus?	75
A "Baloldali" kommunizmus németországban. Vezérek - párt - osztály - tömeg	80
Kell-e dolgoznunk a forradalmároknak a reakciós szakszervezetekben?	84
Részt vegyünk-e a polgári parlamentekben?	89
Semmiféle kompromisszumot?	94
Néhány következtetés	100
A nemzeti és a gyarmati kérdésről szóló tézisek első vázlata	111
(A kommunista internacionálé II. kongresszusára	111
Az agrárkérdésről szóló tézisek első vázlata	116
(A kommunista internacionálé II. kongresszusára)	116
Az ifjúsági szövetségek feladatai	125
(Beszéd az oroszországi kommunista ifjúsági szövetség III. összoroszországi kongresszusán)	125
A proletárkultúráról	137
Határozattervezet	137
A pártválság	139
Még egyszer a szakszervezetekről, a jelenlegi helyzetről, Trockij és Buharin elvtársak hibáiról (Részletek)	147
Az elvi nézeteltérésekről	147
Politika és gazdaság. Dialektika és eklekticizmus	149
Befejezés	154
Az egységes gazdasági tervről	160
A "Munkásellenzék"-ről	167
Zárszó a központi bizottság beszámolójához az OK(b)P X. kongresszusán	167
A pártegységről	179
Az OK(b)P X. kongresszusának eredeti határozattervezete	179
A terményadóról	182
(Az új politika jelentősége és feltételei)	182
Bevezetés helyett	182
Oroszország mai gazdaságáról. (Az 1918-ban megjelent brosúráról)	182
A terményadóról, a kereskedelem szabadságáról, a koncessziókról	190
Politikai eredmények és következtetések	202
Összefoglalás	206
Az októberi forradalom negyedik évfordulójára	208
Az arany jelentősége most és a szocializmus teljes győzelme után	214
A szakszervezetek szerepe és feladatai az új gazdasági politika viszonyai között. A tézisek tervezete	220
Az új gazdasági politika és a szakszervezetek	220
Államkapitalizmus a proletárállamban és a szakszervezetek	221
Az úgynevezett önálló elszámolásra átállított vállalatok és a szakszervezetek	221
A proletariátus osztályharc olyan államban, amely elismeri a föld, a gyárak stb. magántulajdonát, s amelyben a politikai hatalom a tőkésosztály kezében van, lényegesen különbözik a proletariátus osztályharcától olyan államban, amely nem ismeri el a földnek és a nagyvállalatok többségének magántulajdonát, s amelyben a politikai hatalom a proletariátus kezében van	222
Visszatérés az önkéntes szakszervezeti tagsághoz	223
A vállalatok igazgatása és a szakszervezetek	223
A szakszervezetek szerepe és részvétele a proletárállam gazdasági és állami szerveiben	224
A tömegekkel való kapcsolat mint minden szakszervezeti munka fő feltétele	225
Ellentmondások a szakszervezetek helyzetében a proletárdiktatúra idején	226
A szakszervezetek és a szakemberek	226
A szakszervezetek és a munkásosztályra gyakorolt kispolgári befolyások	227
A harcos materializmus jelentőségéről	229
A központi bizottság politikai beszámolója az OK(b)P XI. kongresszusán (Részlet)	236
Az oroszországi forradalom öt éve és a világforradalom távlatai	249
Előadói beszéd a kommunista internacionálé IV. kongresszusán	249
Beszéd a moszkvai szovjet plénumán	259
Levél a kongresszushoz	265
A KB taglétszámának növeléséről	265
II.	265
Kiegészítés az 1922. december 24-i levélhez	267
III.	267
Az állami tervbizottság törvényhozó funkciókkal való felruházásáról	268
Az állami tervbizottság határozatainak törvényerejű jellegéről szóló levél folytatása	270
Az állami tervbizottságról szóló feljegyzések folytatása	270
(A KB taglétszámának növeléséről szóló részhez)	271
A nemzetiségek kérdéséről avagy az "autonomizálásról"	272
A nemzetiségek kérdéséről avagy az "autonomizálásról" szóló rész folytatása	274
Naplójegyzetek	277
A szövetkezetekről	281
I.	281
II.	284
Forradalmunkról	287
(N. Szuhanov feljegyzéseivel kapcsolatban)	287
I.	287
II.	289
Hogyan szervezzük át a munkás-paraszt felügyeletet	290
Inkább kevesebbet, de jobban	294
Levelek	305
Makszim Gorkijnak	305
Makszim Gorkijnak	307
Lev Kamenyevnek. Az OK(b)P KB politikai bizottsága tagjai részére	309
Lev Trockijnak	311
Ioszif Sztálinnak	311
Budu Mdivaninak, Filipp Maharadzénak és másoknak	311
Függelék	313
Jegyzetek	315
Névmutató	327
Újságok és folyóiratok jegyzéke	343