Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon

Tartalom

Ábrák jegyzéke VII
Táblázatok jegyzéke IX
Bevezető XI
I. A régiók gazdasági szerepének felértékelődése
1. Globalizációs folyamatok és hatásaik az új térszerveződésre 3
1.1. A globális verseny alapvető jellemzői 5
1.2. A globális-lokális paradoxon 10
1.3. A gazdaság térszerveződésének újabb jelenségei 14
1.4. Lokális gazdaság: lehetséges válasz a globális kihívásra? 21
2. A gazdaság térbeliségének „újrafelfedezése" 23
2.1. A lokális extern hatások jelentősége 27
2.2. A térgazdaságtan alapgondolatai 33
2.2.1. A regionális gazdaságtan korábbi irányzatainak kritikája 35
2.2.2. A térgazdaságtan kiinduló feltevései 40
2.3. Az iparági versenyelőnyök fonásainak földrajzi koncentrálódása 45
2.3.1. Agglomerációs előnyök és hazai bázis 47
2.3.2. Rombusz-modell: a lokális üzleti környezet elemeinek rendszerezése 53
2.4. A regionális tudomány újabb irányzatai 59
2.4.1. "Regionális motorok": externáliák és tranzakciós költségek 62
2.4.2. Nem-üzleti interdependenciák: a „szentháromság" modell 66
2.5. A térbeliség közgazdaságtani megítéléséről 69
3. A regionális szint gazdasági szerepe 71
3.1. A régió fogalma a regionális tudományban 74
3.1.1. A tervezési régiók jellemzői 79
3.1.2. A csomóponti régiók gazdasági szerepe 82
3.2. A gazdaságfejlesztés térségei 87
3.3. A régiók eltérő típusainak gazdasági szerepéről 92
4. Újjászerveződő regionális specializáció 94
4.1. Kompetitív regionális fejlődés 96
4.1.1. A kompetitív fejlődés szakaszai 98
4.1.2. A kompetitív regionális fejlődés alapjai 102
4.1.3. Kompetitív telephelyválasztás 107
4.2. Tudásalapú gazdaság: a posztfordizmus újabb fordulata? 111
4.2.1. A posztfordista tudásalapú gazdaság jellemzői 114
4.2.2. Neofordista régiók: a tudásalapú régiók „lenyomatai" 118
4.2.3. Tudásalkalmazó és tudásteremtő régiók 122
4.3. A regionális munkamegosztás új trendjei 130
II. Területi verseny és versenyképesség
5. A területi verseny és főbb jellemző: 137
5.1. A területi verseny értelmezésének néhány általános szempontja 138
5.1.1. A verseny fogalma és koordinációs mechanizmusai 143
5.1.2. Az országok közötti versenyről 145
5.1.3. A verseny alaptípusai 148
5.2. A területi verseny értelmezése 151
5.2.1. Területi verseny a gyakorlatban 151
5.2.2. A területi verseny fogalma 153
5.2.3. Az üzleti környezet fejlesztése 155
5.2.4. A területi verseny szereplői és koordinációs mechanizmusaik 159
5.2. A területi verseny eredményei 166
6. Az országok versenyképességéről 171
6.1. A versenyképesség fogalmának értelmezhetőségéről 174
6.1.1. Közgazdaságtudományi felfogások 174
6.1.2. Az országok versenyképességének hátteréről 178
6.2. Országok versenyképességi rangsorai 183
6.2.1. Világ versenyképességi évkönyv 183
6.2.2. Globális versenyképességi jelentés 189
6.3. Országok versenyképességi mutatórendszerei 201
6.3.1. A Világbank versenyképességi eljárása 202
6.3.2. Az Egyesült Királyság versenyképességi jelentése 208
6.3.3. Írország versenyképességi jelentése 215
6.4. Az eltérő versenyképesség felfogások értékelése 219
7. A versenyképesség értelmezése az Európai Unióban 222
7.1. A versenyképesség értelmezése az EU alapdokumentumaiban 224
7.1.1. A Delor's jelentés és az ötödik periodikus jelentés 224
7.1.2. Az Amszterdami Szerződés 227
7.2. A gazdaság versenyképességéről 229
7.2.1. Az európai vállalkozások versenyképessége 230
7.2.2. A versenyképesség összehasonlító elemzése 232
7.2.3. Európai versenyképességi jelentések 235
7.3. A regionális versenyképesség gondolatának megjelenése 243
7.3.1. Az Európai Területfejlesztési Perspektíva 243
7.3.2. A kohéziós jelentések 245
7.3.3. A régiók eltérő típusai a gyakorlatban 247
7.3.4. A Strukturális Alapok 2000-2006 közötti irányelvei 251
7.4. A versenyképesség integrált megközelítése az EU-ban 253
8. A regionális versenyképesség értelmezése és piramis-modellje 256
8.1. A regionális versenyképesség értelmezése és mérése 257
8.1.1. A regionális versenyképesség értelmezésének néhány kérdése 259
8.1.2. A régiók versenyképességének mérése az Európai Unióban 262
8.1.3. A regionális versenyképesség mutatórendszere
az Egyesült Királyságban 265
8.1.4. A városi és lokális versenyképesség méréséről 268
8.2. A versenyképesség egységes fogalma 278
8.2.1. A regionális versenyképesség fogalmáról és méréséről 280
8.2.2. A regionális versenyképesség szempontjai 284
8.3. A regionális versenyképesség piramis-modellje 289
8.3.1. A piramis-modell felépítése 290
8.3.2. A regionális versenyképesség alaptényezői 293
8.3.3. A regionális versenyképesség sikerességi faktorai 299
8.4. Piramis-modell: a regionális versenyképesség komplex leírása 303
III. Térségek versenyképessége Magyarországon
9. A regionális versenyképesség alapmutatói Magyarországon 307
9.1. A versenyképesség alapkategóriái a magyar régiókra és megyékre 308
9.1.1. A fajlagos regionális jövedelem 309
9.1.2. A regionális munkatermelékenység 315
9.1.3. A regionális foglalkoztatottsági ráta 318
9.1.4. A régiók globális integrációja 329
9.2. A regionális versenyképességet befolyásoló alaptényezők 329
9.2.1. Kívülről jövő befektetések 329
9.2.2. Infrastruktúra és humán tőke 332
9.2.3. Kutatás-fejlesztés 336
9.2.4. Kis- és középvállalkozások 340
9.2.5. Intézmények és a társadalmi tőke 346
9.3. A regionális versenyképesség alapmutatóiról 348
10. A magyar régiók és megyék versenyképességéről 350
10.1. Magyarország nemzetközi versenyképességéről 351
10.1.1. Nemzetközi rangsormódszerek 351
10.1.2. Versenyképességünk Európában 356
10.2. A magyar régiók és megyék versenyképessége 364
10.2.1. A versenyképesség dinamikus változása 364
10.2.2. Versenyképesség és gazdasági növekedés 367
10.3. A megyék versenyképességének komplex vizsgálata 369
10.3.1. Az eljárás és a mutatórendszer 370
10.3.2. A megyék komplex versenyképessége 373
10.4. A versenyképesség hazai térbeliségéről 377
11. A regionális versenyképesség javításáról 380
11.1. A regionális gazdaságfejlesztés néhány alapgondolata 381
11.1.1. Alulról-szerveződő regionális gazdaságfejlesztés 382
11.1.2. A kompetitív regionális gazdaságfejlesztési stratégia 387
11.1.3. Modern iparági körzetek 392
11.2. Az eltérő fejlettségű régiók versenyképességének javítása 399
11.2.1. Neofordista régió versenyképességének javítása 400
11.2.2. Tudásalkalmazó régió versenyképességének javítása 403
11.2.3. Tudásteremtő régió versenyképességének javítása 406
11.3. A regionális versenyképesség javításának menedzselése 409
11.3.1. Klaszter-alapú gazdaságfejlesztés a neofordista régiókban 410
11.3.2. Regionális hálózatok összetétele 415
11.4. Az alulról-szerveződő gazdaságfejlesztés esélyei Magyarországon 419
12. Területi verseny, versenyképesség és fejlődés (összefoglalás) 421
12.1. A régiók gazdasági szerepének felértékelődése 422
12.2. Területi verseny és versenyképesség 425
12.3. Térségek versenyképessége Magyarországon 429
Felhasznált irodalom 433

Témakörök