Bodrogi

Fülszöveg

Mind nagyon jó színész, de a legkedvesebb köztük mégiscsak egy fiatal színészecske - rendkívül tehetséges fiú, oly ügyes és otthonos a deszkán, mintha színpadon keletkezett volna, ragyogó komikai tehetségnek bizonyult. De, hogy a nevét is, az Istenért, el ne felejtsem leírni, Bodrogi Gyulának hívják.
Füst Milán
Bodrogi kitűnő társalgó, fanyar is, meg kedélyes, és nem lehet pontosan tudni, mikor melyik. Turaijában van valami rezerváltság, mintha mindig töprengene valamin, máson járna az esze, lehet, hogy csak előbbre tart a gondolkodásban a többieknél, de az sincs kizárva, hogy a darabszerző dolgozik benne, úgy nézi a körülötte lévő dolgokat, hogy mi fölhasználható belőlük egy következő színpadi vígjátékban, megfigyeléseket gyűjt, felmér, elraktároz, mint Trigorin a Sirály című Csehov-színműben.
Koltai Tamás
Bodrogi vigéce nem amerikai. Anélkül, hogy önéletrajzi háttérrel gyanúsítanánk, van annyi honi élettapasztalata, hogy az életből kicsúszás, a megállíthatatlan, végső... Tovább

Fülszöveg

Mind nagyon jó színész, de a legkedvesebb köztük mégiscsak egy fiatal színészecske - rendkívül tehetséges fiú, oly ügyes és otthonos a deszkán, mintha színpadon keletkezett volna, ragyogó komikai tehetségnek bizonyult. De, hogy a nevét is, az Istenért, el ne felejtsem leírni, Bodrogi Gyulának hívják.
Füst Milán
Bodrogi kitűnő társalgó, fanyar is, meg kedélyes, és nem lehet pontosan tudni, mikor melyik. Turaijában van valami rezerváltság, mintha mindig töprengene valamin, máson járna az esze, lehet, hogy csak előbbre tart a gondolkodásban a többieknél, de az sincs kizárva, hogy a darabszerző dolgozik benne, úgy nézi a körülötte lévő dolgokat, hogy mi fölhasználható belőlük egy következő színpadi vígjátékban, megfigyeléseket gyűjt, felmér, elraktároz, mint Trigorin a Sirály című Csehov-színműben.
Koltai Tamás
Bodrogi vigéce nem amerikai. Anélkül, hogy önéletrajzi háttérrel gyanúsítanánk, van annyi honi élettapasztalata, hogy az életből kicsúszás, a megállíthatatlan, végső sikertelenség kínjait érzékeltesse ( ) Bodrogi diszkréten fuldoklik elhibázott életében. Nem melodrámát játszik. Fojtogató rémületét éli meg élete csődjének. Feltartóztathatatlan kikopását a világból. Színészi diadal, a csőd hiteles ábrázolása. Figyelmeztet rá, hogy a fiatal Bodrogi Shakespeare II. Richárdja volt. És figyelmeztet arra, hogy a szórakoztatóipari rutin alatt a színész megőrizte érzékenységét és drámai erejét.
Molnár Gál Péter Vissza