Előszó
Kedves Dabasi Pedagógusok!
Ezzel a kiadvánnyal szeretnénk kedveskedni Önöknek az idei Pedagógusnap alkalmából, amelynek anyaga a tanítványaik Önök iránt érzett szeretetéből, tiszteletéből fakad. Az óvodások rajzban fejezik ki érzéseiket, kötődéseiket óvó nénijük, dadusuk iránt. Ők főleg életképekben örökítik meg az óvodában folyó tevékenységet. A játék, a meseolvasás, a délutáni pihenő, a séta mozzanatában mindig központi helyet foglal el a szeretett pedagógus alakja.
Az általános iskolások főleg portrékat rajzoltak kedvenc tanító- vagy tanár nénijükről, de az oktatás egyes mozzanatai is formát öltenek a rajzokon. Ők azonban már érettebben, írásban is megfogalmazták gondolataikat, kedves versikékben, odaadást és tiszteletet tükröző prózai írásokban rajzolódik ki, egy-egy pedagógus derűs jelleme, vagy éppen megfontolt szigora. Vannak visszatérő nevek, hasonló karakterek, amelyből körvonalazódik, hogy milyen pedagógus típust tartanak ideálisnak a gyerekek. Megnyugtató, hogy a humor és a játékosság mellett fontosnak tartják a tanári szigort is, elismerik, hogy a tanárnak igényesnek kell lennie, meg kell követelnie a tudást és a fegyelmet.
A gyerek mindig pontosan érzi, mi az igazi érték a világban, és Önök segítenek, hogy ez az ösztönös megérzés tudatos törekvéssé váljon. A dabasi diákok tanulmányi és versenyeredményeiből tükröződik a háttérben meghúzódó oktatási, nevelési tevékenység, kibontakozik a pedagógus jelleme, emberi vonásai, irányító tevékenysége és az átadott tudás. Az Önök munkája minden egyes esztendőben eredményt hoz, mint a természetben a vetés és az aratás. A pedagógusi munka gyümölcse az eredményekben és a gyerekek jellemének formálódásában rejlik.
Kívánom Önöknek, hogy mindig találjanak örömet az oktatásban és nevelésben, lélekben, szellemben mindig frissek, fiatalosak maradjanak, hogy egy hosszú eredményes pedagógusi pálya végén, a számvetés pillanatában elmondhassák: generációk köszöntéséből, mosolyából, tekintetéből lemérhető, hogy jó munkát végeztek.
Vissza