Lelki harcaink

Fülszöveg

IP^—-----^-^''Wá
A szerző ebben a könyvben az emberi személy titkát ^^^H kutatja: a tiit és a lelki jeiénségek összefüggéseit feszege-^^^H ti. Ki mer szembenézni mindazzal, ami szíve mélyén, lel-^^^H ke rejtett zugaiban meghúzódik? Pedig érzéseinket, tette-inket és kapcsolatainkat nagyrészt ezek a hatások, élmé-^^^H nyek határozzák meg. Egészség, jólét, karrier, család, jö-vő - az élet tele van kérdésekkel. Az ember végső kérdé-i^A ' sei azonban Istenre irányulnak. Valóban létezik? Mit tu-dunk róla? Megismerhető egyáltalán? Kapcsolatba lép-^ ''— hetünk vele? Kicsoda az ember? Miért van a világon? Mitől teljes az emberi élet? A szerző ezekre az örök érvényű, egyben jellegzetesen mai, létfontosságú kérdésekre keresi a választ könyvében.
Legnagyobb erénye valószínűleg a nagyon átgondolt és következetesen keresztül-vitt logikai rendje, olvasmányos közérthetősége. Könyvében hangsúlyozza, hogy minden létező egy kozmikus, egyetemes rendbe illeszkedik, s futja a maga mikro- és... Tovább

Fülszöveg

IP^—-----^-^''Wá
A szerző ebben a könyvben az emberi személy titkát ^^^H kutatja: a tiit és a lelki jeiénségek összefüggéseit feszege-^^^H ti. Ki mer szembenézni mindazzal, ami szíve mélyén, lel-^^^H ke rejtett zugaiban meghúzódik? Pedig érzéseinket, tette-inket és kapcsolatainkat nagyrészt ezek a hatások, élmé-^^^H nyek határozzák meg. Egészség, jólét, karrier, család, jö-vő - az élet tele van kérdésekkel. Az ember végső kérdé-i^A ' sei azonban Istenre irányulnak. Valóban létezik? Mit tu-dunk róla? Megismerhető egyáltalán? Kapcsolatba lép-^ ''— hetünk vele? Kicsoda az ember? Miért van a világon? Mitől teljes az emberi élet? A szerző ezekre az örök érvényű, egyben jellegzetesen mai, létfontosságú kérdésekre keresi a választ könyvében.
Legnagyobb erénye valószínűleg a nagyon átgondolt és következetesen keresztül-vitt logikai rendje, olvasmányos közérthetősége. Könyvében hangsúlyozza, hogy minden létező egy kozmikus, egyetemes rendbe illeszkedik, s futja a maga mikro- és makróméretű pályáját, amelyben egy parányi káosz sincs. A világegyetemben tökéletes rend uralkodik, a maga titokzatos elveivei. Olyan töi;Vényekkel, melyek minden élő és élettelen számára kötelezőek. Csak az emberek egymás közötti kapcsolatában nincs meg ez a rend, csak az emberek életében van kápsz. Miért? Erre igyekszik választ találni.
Testünk abból épül fel, amit eszünk és iszunk: ugyanez a dolog természetes rendje a világban is: amin elmélkedünk, amin gondolkozunk, az ad lelki, szellemi lényünknek erőt és színt.
Minden ember egy meghatározott módon él és gondolkodik. Eszmék és célok határozzák meg cselekedeteit. Ezek lehetnek emberhez méltóak, tiszták és igazak, jó vagy rossz érzésből fakadóak - hangsúlyozza.
Ma óriási tudományos forradalom van. Nemcsak a gyermekeknek, hanem minden embernek sok új tudománnyal és új ismerettel kell szembenéznie, és sok esetben kell előbbi ismeretét és nézetét megváltoztatnia. Nem szégyen ?if ismereten, legyen az világi vagy vallási vonatkozású, - adott esetben - változtatni, hanem egyenesen bölcs dolog. Alázatosság és igazságszeretet kell azonban hozzá. Szégyen viszont hamisságban és helytelen magyarázatokban megmaradni büszkeség és valíási tradíciók miatl.
Korunk nagy tragédiája, hogy túl kevesen szánják rá az időt,; hogy végig gondolják hitüket vagy hitetlenségüket és saját maguk ellenőrizzék azokat a Szentírásból. Ezért vis.sza kell térjenek a Bibliához, hogy megtudják: mit hisznek és miért, ahelyett, hogy engednének a Bibliától eltérő egyházi tanítások, hagyományok gyakorlásának.
Ugyanakkói nyitott szemmel, nagy érdeklődéssel kell tekintenünk a teremtett világ felé, a benne uralkodó és a rá vonatkozó törvények felé, akár az élettelen anyagokra, akár az élőlényekre vonatkozzék Az.
De legfó'képpen az a nagyskálájú teremtmény: az ember kell, hogy érdekélje a maga cselekvő, mindennapi életében. Igen, mert amikor az ember hatalmaskodott,-amikor lebukott, aniikor épített, amikor rombolt, pusztított, háborúkat viselt, amikor békésen művelte a földet; gyárakat épített, gépeket hozott létre, amikor tanult, művészkedett, írt. festett, faragott, zenélt, szeretett, gyűlölt és gonoszkodott, akkor is ember volt és a cselekedete híven tükrözte belső lelki harcait, lelkiállapotát, hogy kinek 'szolgál: Istennek-e vagy a gonoszság fejedelmének, a Kísértőnek. Vissza