Lélektani előadások tanítók számára

Tartalom

I. A lélektan és tanítás művészete 1
Az amerikai nevelésügy szervezete 1
Mit várhatnak a tanítók a lélektantól 3
A tanítás módszereinek a lélektannal meg kell egyezniök, de nem vezethetők le közvetlen amabból 4
A tanítás és harc művészete 5
A haszon meghatározása, amelyet a lélektan a nevelésnek nyújthat 6
Mily álláspontot foglaljon el a tanító a gyermektanulmánnyal szemben 7
II. A tudatfolyamat 8
Szellemi életünk a tudatos mezők egymásra következése 8
Ezeknek van egy gyujtópontjuk és szélső részük 9
A felfogás összehasonlítása a képzetek elméletével 10
Wundt következtetései 11
Jegyzet.
III. A gyermek mint cselekvő szervezet 12
A szellem mint tiszta ész és gyakorlati vezető 12
Ez utóbbi felfogás a jelenleg uralkodó 13
Felsorolása az okoknak, miért fogadja el e mű is őket 14
A tanító feladata, a gyermeket a cselekvésre nevelni 15
IV. A nevelés és cselekvés 17
A nevelés meghatározása 17
Ennek végső eredménye mindig a cselekvés 18
A különféle nemzetek különböző eseményei; Németország és Anglia 18
V. A visszahatások szüksége 19
Egy benyomás se maradjon megfelelő visszahatás nélkül 19
A megtanult anyag szószerinti visszaadása 20
Kézi ügyesség tani fása 21
A tanulókat haladásuk eredményével meg kell ismertetni 22
VI. Velünk született és szerzett visszahatások 23
A szerzett visszahatásokat a velünk születetteknek meg kell előzniök. Pédla: egy gyermeket megtanítunk, hogy a tárgyat kérje és ne kapjon utána 23
Az embernek több ösztöne van, mint bármely más emlősnek 26
VII. A velünk született visszahatásokról 27
A félelem és szeretet 27
A kíváncsiság 27
Az utánzás 28
A versengés 29
Ez utóbbit Rousseau elveti 30
Rousseau tévedése 31
A becsvágy, a küzdelem öröme, a büszkeség a szelid pedagógia és a küzdelem ösztöne 32
A birás ösztöne 33
Az alkotó érzék 35
Az ösztönök mulékonysága 36
Az ösztönök sora 37
VIII. A szokás törvényei 38
Jó és rossz szokások 38
A szokásokat idegrendszerünk élő lénye plaszticitásának tulajdoníthatjuk 38
A nevelés célja, hasznos szokásokat automatikusokká tenni 39
A szokások kiművelésére vonatkozó elvek 39
1. Erős elhatározások 40
2. Nem szabad kivételt tenni 40
3. Ragadd meg az első alkalmat 41
4. Ne tarts erkölcsi predikatiókat 42
Darwin és a művészetek: Gyakorlás nélkül képességeink elvesznek 42
Nevelés a hinduknál 44
5. Elvek: Kiséreld meg a megerőltetéshez szükséges képességet gyakorlás útján fönntartani 44
Hirtelen megtérések nem ellenkeznek a szokás törvényeivel 45
A szokások fontos befolyása a jellemre 45
IX. A képzetek társítása 46
A gondolkodás és érzés jelenségei és a szokás hatalmának vannak alávetve 46
Az érintkezés és hasonlóság törvényei 47
A tanítónak hasznos társitási rendszereket kell kiképeznie 49
A szokásszerű társítások meghatározzák a jellemet 49
Az utak határozatlansága, melyet a társítások követnek 50
Követhetjük visszafelé, de nem előre 50
Az érdeklődés zegzugosán folyik le 51
A tudatmező uralkodó részei 51
A jelszókat sokszorosítani kell 52
X. Az érdeklődés 53
A gyermek veleszületett érdeklődései 53
Miként válnak érdektelen dolgok érdekesekké 54
Szabályok a tanító részére 55
Az előadásra való előkészülés: A tanulóban kell valaminek lennie, mihez a tanító hozzá tud fűzni 57
Minden későbbi érdeklődések az eredetiekből vannak levezetve 58
XI. A figyelem 58
Az érdeklődés és figyelem egy és ugyanazon tény két oldala 58
Az önkénytes figyelem meg megszakadó 59
A genie és a figyelem 60
Egy tárgynak változatosnak kell lennie, hogy a figyelmet lekösse 61
Mechanikus segítőeszközök 62
A figyelem fiziologiai jelensége 63
A régi kelti fel az újban a figyelmet 65
A figyelem és megerőltelés 65
A szórakozottság 66
Ez nem érinti a munkaképességet 67
XII. Az emlékezet 68
Az emlékezet a társítási törvények következménye 69
Semmit nem hívhatunk vissza jelszó nélkül 70
Velünkszületett emlékezeti erő 71
Az emlékezetet csak bizonyos társított képzetek rendszere iránt lehet megjavítani 73
Nem egy emlékezet képességünk van, hanem sok 73

A legjobb rendszer az ésszerű 74
Mnemotechnika 75
Magolás 76
A velünkszületett emlékezet képesség egyszer és mindenkorra meghatározott nagyság 76
A szószerinti könyvnélküli tanulás haszna 67
A közvetlen emlékezet mérései 78
Igen kevés felvilágosítást nyújtanak 79
Az érdeklődés és szeretet az egyedüli tényezői az emberi alkotóképesség megítélésének 80
Galton kisérletei 81
Ebbinghaus kisérlete az emlékezet megmérésére 82
A vissza nem adhatónak befolyása 83
Hogy megtartsuk, gondolkodnunk és összekapcsolnunk kell 84
XIII. A képzetek megszerzése 84
Neveléssel a szellemet a képzetek gazdagságával látjuk el 85
A sorrend, amelyben megszerezzük őket 86
A szóanyag értéke 88
A megtanultnak hamis képzete a gyermeknél 89
XIV. Az apperceptió 90
A jelenség magyarázata 107
A megtakarítás törvénye 108
A régi filiszterség 109
Hányféle apperceptió típus van 110
Új osztályozási rovatokat kell feltalálni 111
Az appercipiálandó tömegek változása 112
A 25-dik életév után csak kevesen ismerkednek meg új tudományos elvekkel 113
XV. Az akarat 115
Meghatározás 115
Minden tudatállapotnak megvan az iránya, hogy cselekvéssé váljék 116
Ideomotorikus cselekvés 116
Az akadály 117
A megfontolás jelensége 119
Miért válik képzeteinkből oly kevés cselekvésére 120
Az akarat képzettársítási magyarázata 120
Az impulzusok és akadályok ellenkező hatása 121
Az akadályozott és nem gátolt akarattípus
A tökéletes jellemtípus 122
A zavaró akarat 124
A jellem kiművelése 126
Az igazi cselekvés az esetnek helyes felfogásától függ 127
Az akarat megfeszítése a figyelem megerőltetése 128
A részeges ember dilemmája 128
Az önkénytes figyelem jelentősége 129
A figyelem tartama és mennyiség indeterminánsok 131
A szabad akarat 131
Kétféle akadálytípus van 132
Spinoza felfogása 133
Befejezés 134

Témakörök