Lélekkel teljesített hivatás 1-2.

Fülszöveg

Mit üzenhet Chernel István naplója a huszadik század elejéről a huszonegyedik század emberének, aki ha gondolja, a számítógép elé ül, és a szövegszerkesztő programjával egy kattintással rögzíti élményeit, gondolatait. A netes-világban műhold közvetítésével nézheti meg a másik földrészen élő hozzátartozó házát, kertjét, utcáját, ha módja van, drón segítségével pásztázza és rögzít a földön zajló eseményeket, örökíti meg a természet ritka tüneményeit, a körötte zajló élet pillanatképeit. A mai technikákkal egyszerűbb és gyorsabb az élmények rögzítése, a képbontással pontosabbak a részletek, tiszta a hang, a kép, minimális a tárolás térfoglalása és bármikor felidézhetők. Mégis az írott naplóban az íráskép, a mondatok formálása, rendezettsége személyesebb alkotás. Az írott formát nyert gondolat egy mondatba sűrít, összeköti a múltat a megélt jelennel, és sejteti a jövőt. Eszköztelenségével mégis többet mond az emberről, környezetéről, kapcsolatairól, és érzékelhetővé teszi a gondolat... Tovább

Fülszöveg

Mit üzenhet Chernel István naplója a huszadik század elejéről a huszonegyedik század emberének, aki ha gondolja, a számítógép elé ül, és a szövegszerkesztő programjával egy kattintással rögzíti élményeit, gondolatait. A netes-világban műhold közvetítésével nézheti meg a másik földrészen élő hozzátartozó házát, kertjét, utcáját, ha módja van, drón segítségével pásztázza és rögzít a földön zajló eseményeket, örökíti meg a természet ritka tüneményeit, a körötte zajló élet pillanatképeit. A mai technikákkal egyszerűbb és gyorsabb az élmények rögzítése, a képbontással pontosabbak a részletek, tiszta a hang, a kép, minimális a tárolás térfoglalása és bármikor felidézhetők. Mégis az írott naplóban az íráskép, a mondatok formálása, rendezettsége személyesebb alkotás. Az írott formát nyert gondolat egy mondatba sűrít, összeköti a múltat a megélt jelennel, és sejteti a jövőt. Eszköztelenségével mégis többet mond az emberről, környezetéről, kapcsolatairól, és érzékelhetővé teszi a gondolat születését, a lélek rezdüléseit, az emberi teljességet. A világ kozmikus rendjében, a parányi ember, a napló írója tettével maradandóan és felidézhetően nyilatkozik meg a jelenség, a történés teljességről, mélységéről, a spirituálisról.
Öröm, hogy Chernel István születésének százötvenedik évfordulóján, a hagyományt továbbvivő, a családban, a hazában, a természet egyetemességében gondolkodó tudós kőszegi férfiú naplója kinyílik. Köszönet a „társszerzőnek", aki vállalta a forrás közzétételét, és a tudományos igényű tematikus feldolgozást. Tisztelet azoknak, akik cselekedeteikkel ma is igazolják Kányádi Sándor gondolatait: „Aki megért / s megértet / egy népet / megéltet."
Szövényi Zsolt
Faragó professzor több évtizedes szisztematikus kutatómunkájának köszönhetően betekintést nyerhetünk az egyik utolsó magyar polihisztor mindennapjaiba. Az elsősorban ornitológusként ismert, országos és európai sikereket elért kőszegi polgár, Chernel István (1865-1922), nem csak természettudós, de kitűnő előadó, szenvedélyes vadász, síelő, zenerajongó (sőt zeneszerző!), fényképész és író is volt. Ő volt az, aki amerikai mintára megszervezte az első „Madarak és Fák Napját" hazánkban.
Faragó Sándornak köszönhetően Chernel István naplója, a „LÉLEKKEL TELJESÍTETT HIVATÁS" nem csak egy sokunk által ma is áhított korszak lenyomata, hanem szép példája annak, hogy a múltnak feneketlen kútja tele van olyan meglepetésekkel, amelyek joggal tartanak számot nem csak a tudományos élet szereplői, hanem a közvélemény érdeklődésére is. A két kötet méltó emléket állít Chernel István születésének 150. éves évfordulóján.
Majthényi László Vas Megyei Közgyűlés Elnöke Vissza