Faipari anyag- és gyártásismeret

Tartalom

I. A fa, mint ipari nyersanyag 7
1. Az erdő 9
2. A világ is Magyarország faellátottsága 10
3. A fafelhasználás legfontosabb területei 13
4. Fakitermelés 15
II. A fa szerkezeti felépítése 19
1. A sejt 21
A) A sejt részei 21
B) A sejt alakja 22
C) A sejt nagysága 22
D) A sejt anyaga 22
E) A sejt anyagcseréje 23
F) A sejtek keletkezése és elhalása 23
2. Szövetek 23
A) Osztódó szövetek 23
B) Bőrszövet 26
C) Alapszövetek 26
D) Szállítószövetek 27
E) Szilárdító szövetek 29
III. A fa vegyi összetétele 31
1. A cellulóz 33
2. Hemicellulóz 34
3. A lignin 34
4. A fa egyéb anyagai 34
A) Gyanták, zsírok, viaszok 34
B) Nitrogén 34
C) Csersav 35
D) Festőanyagok 35
E) Ásványi anyagok 35
5. A fa vegyi összetételének hatása a fa tulajdonságaira 35
IV. A fa fizikai és mechanikai tulajdonságai 37
1. A fa fizikai tulajdonságai 39
A) A fa külső megjelenési formája 39
B) A fa térfogatsúlya és fajsúlya 40
C) A fa nedvességtartalma 40
D) A nedvességtartalom-változás következményei. Zsugorodás és dagadás 42
E) Egyéb fizikai tulajdonságok 44
2. A fa mechanikai tulajdonságai 45
A) A fa rugalmassága 45
B) A fa szilárdsága 45
C) Keménység 49
D) Hasonlíthatóság 50
E) Kopásállóság 50
V. A fa hibái 51
1. Az él6fa növekedésénél előforduló fahibák 53
2. Növényi kártevők okozta fahibák 57
A) Gombák 57
B) Virágos növények 59
3. Farontó rovarok okozta fahibák 59
4. Kezelési hibák 62
VI. A fa szöveti szerkezetének vizsgálata 63
1. Mikroszkopikus anyagvizsgálat 65
2. Makroszkopikus anyagvizsgálat 67
A) Elsődleges makroszkopikus fafaj-meghatározók 68
B) Másodlagos makroszkopikus fafaj-meghatározók 71
C) Makroszkopikus fafaj-meghatározáskor követendő eljárás 72
VII. Tűlevelű fafajok jellemző tulajdonságai 75
1. Lucfenyő 77
2. Jegenyefenyő 77
3. Erdei- vagy borovi-fenyő 78
4. Feketefenyő 78
5. Vörösfenyő 78
6. Douglasfenyő 79
7. Sima-fenyő 80
8. Mammutfenyő 80
9. Cédrusfa 80
VIII. Hazai lomblevelű fafajok jellemző tulajdonságai 83
1. Kocsányos és kocsánytalan tölgy 85
2. Csertölgy 86
3. Szelídgesztenye 86
4. Akác 86
5. Eper 86
6. Szil 88
7. Kőris 88
8. Cseresznye 90
9. Dió 90
10. Nyír 91
11. Bükk 91
12. Platán 92
13. Gyertyán 93
14. Éger 93
15. Juhar 94
16. Hárs 94
17. Vadkörte 95
18. Vadalma 95
19. Nyár 95
20. Fűz 96
21. Vadgesztenye 96
IX. Trópusi fafajok 101
1. Balsa-fa 103
2. Palisander 103
3. Paldao 104
4. Makore 104
5. Avodir 104
6. Mutcnye 104
7. Abachi 105
8. Limba 105
9. Mahagóni 105
10. Afromósia 105
11. Okumé 105
12. Biboló 106
13. Ébenfa 106
14. Padouk 106
15. Teak-fa 106
16. Rózsafa 106
X. Erdei választékok 109
1. Erdei késztermékek 111
2. Fafaragással, bárdolással és hasítással készített erdei késztermékek 112
3. Ipari feldolgozásra kerülő erdei fatermékek 112
XI. Fűrészipari termékek 115
1. Fűrészáruk 117
A) Luc- és jegenyefenyő fűrészáru 118
B) Erdei-, fekete- és vörösfenyő fűrészáru 118
C) Kemény- és lágylombos fűrészáru 118
2. Bányászatban használt különleges fűrészipari termékek 119
3. Vasutaknál használt különleges fűrészipari fatermékek 120
4. Fűrészipari vegyes fatermékek 120
XI. Természetes fából hagyományos technológiával előállított furnérok, rétegelt
lemezek és bútorlapok 123
1. Furnér 125
2. Rétegelt (enyvezett) falemez 128
3. Bútorlapok 130
XIII. Agglomerált termékek 133
1. Forgácslapok 135
A) Forgácslapok fajtái, méretei és minőségi előírásai 135
B) A forgácslapgyártás folyamata 136
2. Kenderpozdorja alapanyagú lapok 138
3. Farostlemezek 138
A) A farostlemezek fajtái, méretei és minőségi előírásai 140
B) A farostlemezgyártás folyamata 140
C) Felületkezelt farostlemezek 142
4. Az agglomerált termékek felhasználási területei 142
XIV. A faanyag tulajdonságait javító eljárások 145
1. Szárítás 147
A) Természetes szárítás 148
B) Mesterséges szárítás 149
2. Gőzölés 152
3. Faanyag telítése 153
4. Faanyag tömörítése 153
5. A faanyag tulajdonságainak egyéb javítási módja 154
6. A faanyag klimatizálása 154
7. Faanyag lángmentesítése 155
XV. Vegytani alapismeretek 157
1. Alapfogalmak 159
2. Kémiai változások fajtái 162
3. Vegyületek csoportosítása 163
XVI. Műanyagok általános jellemzése, alkalmazásuk a faiparban 165
1. Bútoripari szerkezeti elemek gyártásához használt műanyagok 169
A) Polivinilklorid 169
B) Polietilén 169
C) Polisztirol 170
D) Poliamid 170
E) Poliészter üvegpaplannal rétegelve 170
F) Aminoplasztok 170
G) Poliuretán keményhab 170
2. A bútoriparban jelenleg alkalmazott műanyag szerkezeti elemek ismertetése 171
A) Extrudált termékek 171
B) Fiókok 172
C) Műanyag szerelvények 173
D) Műanyaglábak 178
E) Műanyag szék- és fotel palástok 180
F) Egyéb alkatrészek 180
XVII. Ragasztóanyagok 181
1. A ragasztás fogalma és lefolyása 183
2. A ragasztóanyag fogalma és jellegzetességei 184
3. A faiparban alkalmazott ragasztóanyagok felosztása 185
A) Állati eredetű ragasztók (Enyvek) 185
a) Glutinenyvek 185
b) Kazeinenyvek 186
c) Véralbumin-enyvek 187
B) Növényi eredetű ragasztók (csirizek) 188
a) Fehérje alapanyagú ragasztóanyagok 188
b) Szénhidrát alapanyagú ragasztóanyagok 188
c) Cellulóz-származék alapanyagú ragasztók 188
C) Szintetikus ragasztóanyagok, műgyanták 188
a) Fenol (fenol-homológ)- formaldehid alapanyagú műgyanta ragasztók 189
b) Rezorcin-formaldehid alapanyagú műgyanta ragasztók 189
c) Karbamid-formaldehid alapanyagú műgyanta ragasztók 189
d) Melamin-formaldehid alapú műgyanta ragasztók 191
e) Poliuretán műgyanta ragasztók 192
f) Egyéb műgyanta ragasztók 192
g) Diszperziós ragasztók 192
h) Oldószeres ragasztók 193
i) Műgyanta ragasztók vizsgálata 193
4. Töltő- (szaporító-) és nyújtóanyagok 193
XVIII. Felület előkészítés anyagai 195
1. Csiszolóanyagok 197
2. Tapaszok 201
3. Pórustömítő anyagok 202
4. A gyantamentesítés anyagai 202
5. Halványító, fehérítő anyagok 202
6. Felületek tisztítására használt anyagok 203
XIX. A fa pácolásának anyagai 205
1. Színtani alapismeretek 207
2. A faiparban felhasznált pácok 208
A) Növényi pácok 209
B) Földfestékek 208
C) Kátrányfestékek 209
D) Fémsók vagy kettős pácok 209
E) Füstölőpácok 210
F) Viaszpácok 210
XX. Felületi bevonatok alap- és segédanyagai 211
1. Filmképző anyagok 214
A) Viaszok 214
B) Természetes gyanták 214
C) Cellulóz-származékok 215
D) Műgyanta lakkok 215
2. Oldó- és hígítószerek 217
A) Szénhidrogének 217
B) Alkoholok 217
C) Észterek 218
D) Ketonok 218
E) Oldószerkeverékek 218
3. Lágyítók, szárítók 218
A) Lágyítók 218
6) Szárítók (szikkatívok) 219
4. Olajok, kencék 219
A) Nyersolajok 219
B) Nemesített olajok 219
C) Kencék 219
XXL A mázolás anyagai 221
1. A festékek alapvető tulajdonságai 223
2. Alapozó- és kikenőanyagok 223
3. Festékalapanyagok (pigmentek) 224
4. A festékek felosztása 224
XXII. Kiegészítő anyagok 227
1. Bőrök 229
2. Műbőrök 230
3. Textíliák 230
4. Műfurnérok, fóliák és formikák 231
5. Üvegek 231
6. Márványok 231
XXIII. Fémek 233
1. Vas 235
2. Alumínium és ötvözetei 237
3. Réz és ötvözetei 237
XXIV. Szegek, csavarok, vasalások 239
1. A szerkezeti részek összeépítésére szolgáló kötőelemek 241
A) Szegek 241
6) Csavarok 242
C) Bútoralkatrészeket összekötő vasalások 243
2. A mozgó alkatrészek mozgását és kitámasztását biztosító vasalások 244
3. Mozgó alkatrészek zárását biztosító vasalások 247
4. Egyéb vasalások 251
XXV. Szerszámacélok, szerszámélesítő anyagok 253
1. Szerszámacélok 255
A) Ötvözetlen szerszámacélok 255
B) Ötvözött szerszámacélok 256
C) Keményfémek, fémkarbidok 256
2. Szerszámélesítő anyagok 257
A) Köszörűkövek 258
B) Fenőkövek 260
C) Köszörűkövek és fenőkövek megválasztása szerszámélezéshez 260

Témakörök