Előszó | 15 |
Szövegtan = Szövegnyelvészet | 17 |
A szövegtan fogalma | 17 |
A szövegtanulmányozás általános elméletének elnevezései | 17 |
A szövegtan anyaga és tárgya | 18 |
A szövegtani kutatás célja | 18 |
A szövegtan feladata | 18 |
A szövegtan gyökerei | 19 |
A szövegtan kialakulása és fejlődése | 20 |
A szövegtan elméleti keretei | 22 |
A szövegtan ágai | 23 |
A szövegtan a tudományok rendszerében | 23 |
A szövegtan helye a nyelvleírás rendszerében | 23 |
A szövegtan kapcsolata más nyelvészeti tudományágakkal | 24 |
A szövegtan kapcsolata egyéb tudományágakkal | 25 |
A magyar nyelvű szövegtan | 25 |
A magyar nyelvű szövegtan elméletének kidolgozása | 25 |
A magyar nyelvű szövegtan vázlatos tudománytörténete | 26 |
Összefoglalás | 32 |
Vitakérdés | 32 |
Szakirodalom | 32 |
A szöveg | 38 |
A szöveg szó jelentése és eredete | 38 |
Mi szöveg? | 39 |
Mi egy szöveg? | 44 |
Mi a szöveg? | 46 |
A szöveg elhatárolása a mondathalmaztól | 46 |
A szöveg szembeállítása a szövegmondattal | 49 |
A szöveg az egyes elméleti keretek szemszögéből | 50 |
A szöveg kapcsolódása a langage szintjeihez | 52 |
A szöveg és a nyelv viszonya | 53 |
Összefoglalás | 53 |
Alapfogalmak és fontos kifejezések | 54 |
Vitakérdés | 54 |
Szakirodalom | 54 |
Textualitás | 56 |
Textualitás | 56 |
A szövegértékűség | |
A szövegértékűség fogalma | 57 |
A szövegértékűséget mutató nyelvi és nem nyelvi jellemzők | 58 |
A szövegösszefüggés | 58 |
A szövegösszefüggés fogalma | 58 |
A szöveg szintjei szerinti szövegösszefüggést eredményező szövegszervező erő fajtái | 59 |
A szövegösszefüggés megvalósulásának foka, erőssége | 60 |
A szövegösszefüggés az utalás iránya szerint | 63 |
A szövegösszefüggés hatósugara | 65 |
A szövegösszefüggés az utalás kiterjedése szerint | 67 |
A szövegösszefüggés az utalás jellege szerint | 69 |
A szövegösszefüggés az utalás mértéke szerint | 70 |
A szövegösszefüggés szövegszintek szerinti eszközei | 71 |
A szövegösszefüggés szövegtípus-függősége | 71 |
Összefoglalás | 73 |
Alapfogalmak és fontos kifejezések | 74 |
Vitakérdés | 74 |
Szakirodalom | 74 |
A szöveg akusztikuma | 76 |
Az élőbeszéd | 76 |
A szövegfonetika tárgya | 77 |
Az elhangzó szöveg fonetikai eszközei | 77 |
A szöveg kötöttségének hatása akusztikumára | 78 |
A beszélt nyelv kötetlen szövegeinek akusztikus jellemzői | 78 |
Az előadott kötött szövegek akusztikuma | 80 |
A felolvasás akusztikus sajátságai | 83 |
Az írott szöveg akusztikus tagolódását éreztető nyelvi elemek | 85 |
A retorikus jellegű elemek tagoló szerepe | 85 |
A szövegtagolás poétikai eszközei | 87 |
A szövegszók akusztikuma | 88 |
A szöveg ritmikai kohéziója | 91 |
A szöveg artikulációs és intonációs kohéziója | 92 |
A magyar akusztikus stílusideál | 93 |
A tájnyelvi hangzás | 93 |
Az archaikus ejtés | 94 |
A magyaros intonálás megtörése | 94 |
Idegenszerű beszéd | 94 |
Idegen nyelvi hangzás magyar szövegben | 94 |
Hangzáskeverés | 96 |
Belső hallás | 96 |
Összefoglalás | 96 |
Alapfogalmak és fontos kifejezések | 99 |
Vitakérdések | 99 |
Szakirodalom | 99 |
A szöveg írott formája | 101 |
Az íráskép | 101 |
Írásforma | 103 |
A nyomdatechnikai eljárások | 103 |
Az írástípusok | 112 |
A betűfajták | 113 |
Az írásjelhasználat | 126 |
Összefoglalás | 126 |
Alapfogalmak és fontos kifejezések | 127 |
Vitakérdések | 128 |
Szakirodalom | 128 |
Multimediális szövegek | 129 |
A multimediális szöveg | 129 |
A szöveg és a különböző médiumok összefonódásának sajátosságai | 131 |
A látható nyelv a költészetben | 132 |
Betű- és sortipografizálás | 132 |
Vizuális költészet | 132 |
Multimediális szövegek a reklámban, a publicisztikában | 138 |
A multimediális szövegek értelmezése | 138 |
Összefoglalás | 139 |
Alapfogalmak és fontos kifejezések | 139 |
Vitakérdés | 139 |
Szakirodalom | 139 |
Szöveggrammatika | 141 |
A szöveggramatika fogalma | 141 |
A mondat- és a szöveggrammatika szétválasztása | 142 |
A szövegkonnexitás | 143 |
A konnexitás szöveggrammatikai kifejezőeszközei | 144 |
Egyes szófajok | 144 |
A sorszámnév | 156 |
Az ige | 156 |
Promondat | 156 |
Anaforikus elemekkel bővített korreferens szavak | 157 |
Utalás ragozással | 157 |
Utalás jelezéssel | 158 |
Az egyenes idézés | 160 |
Összefoglalás | 160 |
Alapfogalmak és fontos kifejezések | 164 |
Vitakérdés | 164 |
Szakirodalom | 164 |
Szövegszemantika | 166 |
A szövegszemantika | 166 |
A szöveg jelentése | 168 |
A szövegkohézió | 168 |
Szövegkohéziót teremtő lehetőségek | 169 |
A kohézió fajtái szemantikai hatókörük szerint | 169 |
A szöveg globális kohéziója | 170 |
A szöveg tematikus szöveghálója | 171 |
A cím | 173 |
A fókuszmondat | 177 |
A tételmondat | 178 |
A szöveg indító és záró mondata | 178 |
A kulcsszó | 179 |
A szemantikai kapcsolódás (progresszió) | 180 |
Helyet jelölő szemantikai kötőelemek | 184 |
Az időt jelölő szemantikai kötőelemek | 184 |
A szöveg lineáris kohéziója | 186 |
Korreferencia | 186 |
Mezőösszefüggés | 190 |
Asszociációs mező | 193 |
Mellérendelő kötőszók | 195 |
Szemantikai hiány (ellipszis) | 197 |
Összefoglalás | 201 |
Alapfogalmak és fontos kifejezések | 204 |
Vitakérdés | 204 |
Szakirodalom | 204 |
Szövegpragmatika | 206 |
A szövegpragmatika fogalma | 206 |
A szövegpragmatika fő elméleti forrásai | 207 |
Kommunikációelmélet | 207 |
Beszédaktus-elmélet | 210 |
Grice interakcióelmélete | 212 |
A sikeres kommunikáció leglényegesebb pragmatikai tényezői | 213 |
A szövegértéshez szükséges nyelvi tényezők | 213 |
A szövegértelmezéshez szükséges egyéb (alapvetően) nem nyelvi tényezők | 234 |
Összefoglalás | 242 |
Alapfogalmak és fontos kifejezések | 245 |
Vitakérdés | 246 |
Szakirodalom | 246 |
A szöveg szerkezete | 248 |
A szöveg szerkesztettségi típusai | 248 |
A szövegszerkezet egységei | 248 |
A szövegstruktúra fajtái | 249 |
A szöveg szerkesztettségének általános jellemzői | 250 |
A szöveg mikroszerkezeti egységei | 252 |
A szövegszerkezet alapegysége: a szövegmondat | 252 |
A szövegmondatok kapcsolódásának típusai | 254 |
A mondattömb | 256 |
A konstrukciótípus | 257 |
A bekezdés | 258 |
A szöveg makroszerkezeti egységei | 262 |
A makroszerkezeti egységek funciója | 262 |
A makroszerkezeti egységek hírértéke | 264 |
A makroszerkezeti egységek terjedelme, aránya | 265 |
A makroszerkezeti egységek megléte vagy hiánya | 266 |
A nyelvi szintektől függő szerkezeti struktúra | 267 |
A szövegtípustól függő szövegszerkezeti egységek | 268 |
A szónoki beszédek szokásos szerkezeti felépítése | 271 |
Összefoglalás | 275 |
Alapfogalmak és fontos kifejezések | 279 |
Vitakérdések | 279 |
Szakirodalom | 279 |
Szövegtipológia | 281 |
Intuitív szövetípus-kompetencia | 281 |
Szövegtipológia | 283 |
Szövegtípus | 283 |
A szövegtipológia elméleti keretei | 283 |
A szövegtipológia-alkotás alapfeltételei | 284 |
Szövegtipológia-fajták | 284 |
Szövegtipizálás a szöveg belső jellemzői szerint | 285 |
Szövegtipizálás a szövegen kívüli tényezők figyelembevételével | 286 |
Szövegosztályozás a szöveg belső és külső tényezői alapján | 286 |
A magyar szövegtipológia | 286 |
Szövegtípus-szembenállások | 289 |
A nyelvhasználat szabályozottsága | 289 |
A közlemény közege | 290 |
Az információ iránya | 293 |
A közlemény jellege | 296 |
A közlemény funkciója | 297 |
A közlemény tárgya | 297 |
A szövetípus hatóköre | 298 |
Szövegtípusok átalakulása | 299 |
Szövegtipizálási gondok | 299 |
Összefoglalás | 300 |
Alapfogalmak és fontos kifejezések | 300 |
Vitakérdés | 300 |
Szakirodalom | 300 |
A szöveg stílusa | 303 |
A szöveg és a stílus viszonya | 303 |
A szövegtan és a stilisztika kapcsolata | 303 |
Stíluskohézió | 304 |
A stíluskohézió legfőbb stiláris eszközei | 305 |
A hangzáspárhuzamok és -ellentétek | 305 |
A szöveg stílusára kiható szó- és kifejezéskészlet | 306 |
A mondatépítés mint szövegsílus-jellemző | 307 |
A mondatkapcsolással összefüggő mondaalkotás | 309 |
A mondatsorozatot vagy szövegegészt átfogó stilisztikai alakzatok | 312 |
A képek | 316 |
A stílus ökonómiája | 318 |
Stílusutánzás | 326 |
A műfajiság | 329 |
Egyetlen nyelvi-stiláris eszköz dominánssá válása | 331 |
Összefoglalás | 336 |
Alapfogalmak és fontos kifejezések | 336 |
Vitakérdés | 336 |
Szakirodalom | 336 |
Szövegek közötti összefüggés | 338 |
A szövegek közötti kapcsolat típusai | 338 |
A radiális kohézió | 339 |
Intertextuális kohézió | 339 |
A szövegköziség | 342 |
A szövegköziség jellemzői | 344 |
A szövegköziség keletkezésének okai | 344 |
A szövegköziség (transztextualitás) típusai | 348 |
Az "intertextualitás" | 348 |
Paratextualitás | 357 |
Metatextualitás | 357 |
Hypertextualitás | 358 |
Architextualitás | 363 |
Összefoglalás | 363 |
Alapfogalmak és fontos kifejezések | 365 |
Vitakérdés | 365 |
Szakirodalom | 365 |
Szövegalkotás | 367 |
A szövegalkotás mibenléte | 367 |
A szövegalkotás feltételei | 368 |
A szövegalkotás körülményei | 368 |
A szónoki beszéd kidolgozásának fázisai | 369 |
A szövegalkotás szabályai | 369 |
A szövegképző szabályok | 369 |
A művészi szövegképzés | 380 |
Szövegjavítás | 383 |
Szövegkorrekció-típusok | 383 |
Összefoglalás | 387 |
Alapfogalmak és fontos kifejezések | 388 |
Vitakérdés | 388 |
Szakirodalom | 388 |
Szövegbefogadás | 390 |
A szövegbefogadás | 390 |
A szövegbefogadás elméleti keretei | 390 |
A szövegbefogadás (hallás-olvasás) fázisai | 391 |
Befogadói magatartás a szóbeli és az írott szöveg értelmezésekor | 391 |
A szövegértés | 392 |
A szövegértés foka | 392 |
A szövegek informativitása a befogadó számára | 392 |
A szemantikai szövegértést meghatározó tényezők | 393 |
A szöveg megértésének pragmatikai kerete | 393 |
A szövegértés hatékonyságát segítő szövegalkotási tényezők | 394 |
Szövegéinterpretáció: szövegértelmezés-szövegmagyarázat | 395 |
A szövegértelmezés folyamata | 396 |
A szövegértelmezés módja | 396 |
Szöveginterpretációs típusok az eljárás,a módszer alapján | 397 |
A szövetípusok szerinti szövegértelmezés | 397 |
A szöveg hatása | 403 |
Összefoglalás | 405 |
Alapfogalmak és fontos kifejezések | 406 |
Vitakérdés | 406 |
Szakirodalom | 406 |
Szövegtani szempontú szövegelemzés | 408 |
A nyelvészeti indíttatású szövegtani elemzés mibenléte | 408 |
Tárgya | 408 |
Célja | 408 |
Érvényességi köre | 408 |
Területei | 409 |
A szövegtani elemzés módszerei | 409 |
A szövegtani elemzés típusai hatókörük szerint | 410 |
A szövegtani elemzésnek a szöveg szintjei szerinti főbb szempontjai | 411 |
A szövegtani elemzés módszeres lépései | 413 |
Irodalmi szövegek szövegtani elemzésének sajátossága | 414 |
Szakirodalom | 414 |
Szövegtani szempontú szövegelemzési minták | 416 |
Szövegtani elemzések egyetlen kiemelt szempont szerint | 416 |
Határozottság- határozatlanság | 416 |
A párhuzma és az ellentét együttes szövegszervező szerepe | 425 |
Szövegtani elemzés két szempont együttes érvényesítésével | 427 |
A szövegpragmatikai adekvátságot biztosító eszközök összefonódása egy reklámszövegben | 427 |
A stiláris adekvátságot érvényre juttató korreferencia | 437 |
Komplex szövegtani elemzés | 449 |
Egymondatos vers szövegtani vizsgálata | 449 |
Résszöveg szövegtani megközelítése | 454 |
Leíró jellegű vers szövegtani elemzése | 462 |
Vitakérdés | 471 |
Szakirodalom | 472 |
Szövegtani fogalomtár | 473 |
A szövegtani szakirodalomból | 487 |
Jelmagyarázat | 513 |
Rövidítések feloldása | 513 |
Név- és tárgymutató | 515-524 |