1.045.722

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Leíró magyar nyelvtan III/1

Mondattan/I. Az egyszerű mondat/Kézirat - Tanárképző főiskolák

Szerző

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 180 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Megjelent 520 példányban. Kézirat. Tankönyvi szám: J 11 - 119.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A nyelv az emberi társadalom közös alkotása, s olyan eszköz, amellyel az emberek, a társadalom tagjai közlik tudattartalmaikat, s kifejezik gondolataikat, érzelmeiket stb. A nyelv társadalmi... Tovább

Előszó

A nyelv az emberi társadalom közös alkotása, s olyan eszköz, amellyel az emberek, a társadalom tagjai közlik tudattartalmaikat, s kifejezik gondolataikat, érzelmeiket stb. A nyelv társadalmi /közlő, kommunikatív/, egyéni /kifejező, expresszív/ és logikai funkcióját, a gondolatok közlésében és kifejezésében való szerepét úgy tudja betölteni, hogy megfelelő kifejező eszközökkel: artikulált, szabályosan tagolt hangokból álló nyelvi egységekkel, a valóság egy részletét megjelölő szavakkal, illetőleg a szavak segítségével alkotott s egy-egy meghatározott teljes tudattartalmat kifejező, a valóság viszonyokat megfelelő logikai és nyelvi viszonyításokkal elénk táró beszédegységekkel, a mondatokkal él.
A szavak mondatbeli szerkesztési szabályainak alapos ismerete is előfeltétele annak, hogy az egyén nyelvhasználatában a nyelv funkcióját jól teljesítse, hiszen a mondat a gondolatok megalkotásának, kifejezésének és közlésének legfontosabb eszköze, amelyben a nyelv legfőbb funkcióját: a gondolatközlést, a gondolatcserét betölti, ezért a mondattan a nyelvtan egyik legfontosabb része. A nyelv legmagasabbrendű, legdinamikusabb egységeivel foglalkozik, s vizsgálja egyrészt, hogy miként szerkesztünk az egyes szavakból teljes mondanivalót nyelvi burokba öltöztető különféle jellegű mondatokat, hogyan jutnak a mondatokat alkotó egyes szavak, illetőleg ragos, jeles szóalakok egymással mondattani viszonyba, másrészt foglalkozik a mondatok összefüggés hálózataival, s a mondat jelentését befolyásoló jelszerű eszközökkel /szórend, hanglejtés, hangsúly stb./. Vissza

Tartalom

I. Rész /Dr.Bakos József/
A mondattan /szintaxis/ tárgya és részei 3
A mondat fogalma, keletkezése és tagolódása 6
A mondatmeghatározások 13
A mondat nyelvi formája. A mondatalkotás eszközei, a mondattani kifejező eszközök 21
A mondatok osztályozása, a mondatok fajai 52
Szerkezeti osztályozás 32
A mondatok osztályozása tartalmi szempontból 35
Közlő mondatok 35
Kérdő mondatok 39
Minőség /alak/ szerinti osztályozás 43
Szószerkezetek - mondatrészek 46
A szószerkezetek fogalma 47
A szószerkezetek fajai 50
A szószerkezetek szófaji és alaktani vonatkozásai 52
Az alany-állítmányi /predikativ/ szerkezet 54
A predikativ szerkezet állítmányi funkciójú tagja 56
A névszói állítmányi szerkezet 57
Az igés állítmányi szerkezet 58
Az összetett /névszói-igei/ állítmányi szerkezet 59
Az állítmányi szerkezet alanyi funkciójú tagja 6o
Egyeztetés a predikativ szerkezetben 62
A tárgyas /objectális/ szerkezet 66
Kialakulása 66
A tárgyas szerkezet tagjai 67
A tárgyas szerkezet jelentéstani szempontból 67
A tárgyas szerkezet szófaji szempontból 68
A tárgyas szerkezet alaki vizsgálata 69
Az igei tag alaki vonatkozásai 71
II. Rész /Dr.Temesi Mihály/
A határozós szerkezetek 75
A határozós szerkezeték kialakulása és fogalma 75
A határozók rendszere 82
Az egyes határozófajták kialakulása 82
A határozók osztályozásának alapja 86
A magyar határozók rendszere 87
A határozók kifejező eszközei 9o
A határozós szerkezetek bővített tagja 93
A magyar határozórendszer 96
A helyhatározók 96
A valóságos helyhatározó 96
A képes helyhatározó 109
Az időhatározók 113
A valóságos időhatározó 113
A számhatározó 118
Az állapothatározók 119
A valóságos állapothatározó 119
A társhatározó 123
Az eredethatározó 124
Az eredményhatározó 125
A módozathatározók 127
A módhatározó 127
Az eszközhatározó 150
A fok- és mértékhatározó 131
Az okhatározó 132
A célhatározó 134
Az állandó határozók 135
A hasonlító határoló 136
A részeshatározó 136
A kategorizálhatatlan állandó határozók: az ún. képes határozók 133
A jelzős szerkezetek 141
A jelzős szerkezetek kialakulása és fogalma 141
A jelzős szerkezetek mondatbeli szerepe 143
A jelzők rendszere 144
A minősítő jelzős szerkezet 145
A minősítő jelzős szerkezet alaki vonatkozásai 145
A jelzett szó szófaja és mondatbeli szerepe 147
Az elől álló, tulajdonképpeni minősítő jelző 149
A tulajdonság jelző 149
Fogalma és kérdései
A tulajdonságjelző jelentésárnyalatai
A tulajdonságjelző szófaja
A számjelző 156
Fogalma és kérdései
A számjelző jelentésárnyalatai
A számjelző szófaja
A kijelölő vagy meghatározó jelző 157
Fogalma és kérdései
A kijelölő vagy meghatározó jelző alakja
A kijelölő vagy meghatározó jelző szófaja
Az utójelző vagy értelmező 163
Az értelmező fogalma és kialakulása 163
Az értelmezős szerkezet alaki sajátságai 164
Az értelmező jelzős szerkezet szófajai 165
A birtokos jelzős szerkezet 167
A hírt okos szerkezet fogalma és kérdései 167
A birtokos szerkezet mondatbeli szerepe 167
A birtokos szerkezet jelentésvonatkozásai 168
A birtokos szerkezet alaki sajátságai 170
A szófajok szerepe a birtokos szerkezetben 175
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem