Fülszöveg
Leibniz nevét leginkább arról ismerjük, hogy kepes volt azt
állítani: „ez a világ a lehető világok legjobbika". Talán Cny-nyit sem tudnánk, ha nem lenne közismert, hogy Voltaire olyannyira fölháborodott, hogy megírta leghíresebb művét, a Candide-pt, minden ízében kigúnyolva e kijelentést. Mért jutott ilyen következtetésre Leibniz? Ki is volt ő?
Az utolsó univerzális géniusz - mondják, ahogy Leonardo az utolsó polihisztor.
Nagy Frigyes úgy vélte, Leibniz önmagában kitett egy egész akadémiát, enciklopédikus rendszerező tudása és a folytonos dialógusra nyitott személyisége máig inspiráló életműhöz vezetett. Enciklopédikus tudása kiterjedt a filozófia, a logika, a teológia, a történelem, a jogtörténet, a matematika, a fizika, a geológia területeire. Rendszerező hajlama arra ösztökélte, hogy e sokféle tudását a lehető legkevesebb számú elvek köré építse fel, így jutott el a monasz gondolatára, amely alkalmas volt még a differenciál- és integrálszámítás megalapozásához is.
Korának...
Tovább
Fülszöveg
Leibniz nevét leginkább arról ismerjük, hogy kepes volt azt
állítani: „ez a világ a lehető világok legjobbika". Talán Cny-nyit sem tudnánk, ha nem lenne közismert, hogy Voltaire olyannyira fölháborodott, hogy megírta leghíresebb művét, a Candide-pt, minden ízében kigúnyolva e kijelentést. Mért jutott ilyen következtetésre Leibniz? Ki is volt ő?
Az utolsó univerzális géniusz - mondják, ahogy Leonardo az utolsó polihisztor.
Nagy Frigyes úgy vélte, Leibniz önmagában kitett egy egész akadémiát, enciklopédikus rendszerező tudása és a folytonos dialógusra nyitott személyisége máig inspiráló életműhöz vezetett. Enciklopédikus tudása kiterjedt a filozófia, a logika, a teológia, a történelem, a jogtörténet, a matematika, a fizika, a geológia területeire. Rendszerező hajlama arra ösztökélte, hogy e sokféle tudását a lehető legkevesebb számú elvek köré építse fel, így jutott el a monasz gondolatára, amely alkalmas volt még a differenciál- és integrálszámítás megalapozásához is.
Korának szinte minden gondolkodójával levelezett, szüksége volt a dialógusra, saját rendszerét állandó egyeztetés alá vetette. És bár Diderot szerint ő volt korának legolvasottabb embere, nem riadt visz-sza a diplomáciai feladatoktól sem.
Nehéz számot adni arról, hogy jelentőségéhez képest a mindenkori magyar olvasók számára mért olyan kevés mű jelent meg Leibniztől és Leibnizről, ez utóbbit pótolja a jelert könyv.
Michael-Thomas Liske (1954) német filozófus. Münsteri ésfreiburgi tanulmányai után jelenleg a Passaui Egyetem filozófiaprofesszora. Szakterülete a modernitás előtti filozófia: görög antikvitás, skolasztika, korai racionalisták.
Vissza