A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Fülszöveg
Tulajdonosai-e valamilyen mértékben a vállalatnál dolgozók a vállalati vagyonnak? Hogyan építhető be a munkaviszonyba a tulajdonosi érdekeltség és kockázat? Hogyan befolyásolja a vállalati belső egységeinek önállósodása az ott dolgozók jogállását? Ezek a kérdések néhány évvel ezelőtt még csak az elméleti szakembereket foglalkoztatták, ám mára gyakorlati jelentőségre tettek szert. A könyv alaptétele, hogy akár állami tulajdonban, akár társasági tulajdonban állnak a vállalati eszközök, a vállalaton belül két nagy "erő", a tulajdon és a munka , egymástól elkülönülve, az érdekek demarkációs vonalának ellentétes oldalán foglalnak helyet. Ebből az alapállásból kiindulva vizsgálja a könyv a felek pozíciói korrekt kiépítésének, az érdekeltségi "hidak" megteremtésének, az állami-össztársadalmi tulajdon körében az említett demarkációs vonalak elbontásának lehetőségeit.
Többek között igen érdekes kérdésköre a könyvnek - és a Munka Törvénykönyvében nem megfelelően szabályozott - részvételi jog...
Tovább
Fülszöveg
Tulajdonosai-e valamilyen mértékben a vállalatnál dolgozók a vállalati vagyonnak? Hogyan építhető be a munkaviszonyba a tulajdonosi érdekeltség és kockázat? Hogyan befolyásolja a vállalati belső egységeinek önállósodása az ott dolgozók jogállását? Ezek a kérdések néhány évvel ezelőtt még csak az elméleti szakembereket foglalkoztatták, ám mára gyakorlati jelentőségre tettek szert. A könyv alaptétele, hogy akár állami tulajdonban, akár társasági tulajdonban állnak a vállalati eszközök, a vállalaton belül két nagy "erő", a tulajdon és a munka , egymástól elkülönülve, az érdekek demarkációs vonalának ellentétes oldalán foglalnak helyet. Ebből az alapállásból kiindulva vizsgálja a könyv a felek pozíciói korrekt kiépítésének, az érdekeltségi "hidak" megteremtésének, az állami-össztársadalmi tulajdon körében az említett demarkációs vonalak elbontásának lehetőségeit.
Többek között igen érdekes kérdésköre a könyvnek - és a Munka Törvénykönyvében nem megfelelően szabályozott - részvételi jog gyakorlása a vállalaton belül. Ennek kapcsán a mai gyakorlatban vagy egyáltalán nem, vagy csak torzult formában érvényesülő két alapvető jogról szól részletesebben: az információhoz való jogról (a nyilvánosság követelményéről) és a bírálat jogáról.
A szerző nemcsak több munkajogi szabály megváltoztatására inspirál, de segítséget ad a megfelelő belső vállalati szabályok kialakításához is. E monográfiát a jogtudomány és jogalkotás művelői mellett a gyakorlatban dolgozó jogászok, vállalati közép- és felsővezetők haszonnal forgathatják.
Vissza
Tartalom
Bevezető 11
Első fejezet
A VÁLLALATI BELSŐ JOG TÖRTÉNETI GYÖKEREI
1. Kiinduló szempontok a történelmi kezdetek feltárásához 21
a) Több alany a vállalkozáson belül 21
b) A római jogi kezdetek 24
2. A jogi személy 26
a) A jogi személy mögött található jogalanyok 26
b) A jogi személy „joga" és a vállalati belső jog tematikai különbségei 31
3. A kereskedelmi joghoz vezető szálak 35
a) Az első kereskedelmi társaságok 35
b) A kereskedelmi társaságok belső joga 39
4. A kereskedelmi jog „úttörő" szerepének megőrzése a kapitalizmusban 47
a) A kereskedelmi jog intézményei és a kapitalizmus 47
b) A kereskedelmi jog tudománya 54
c) A kereskedelmi jog a 20. században 59
d) A kereskedelmi jog sorsa a szocializmusban 65
5. A munkajoghoz vezető gyökerek 69
a) A munka és a kereskedelmi tőke összekapcsolódásának sajátosságai 70
b) A bérmunkás megjelenése a tőkés vállalaton belül 73
c) A munkaszerződési szabadság változása és a vállalaton belüli jogi viszonyok változatlansága 77
6. A kereskedelmi jog és a munkajog történeti szembenállása és közössége 88
Második fejezet
A TULAJDONI ÉS MUNKAVÉGZŐ ELEM KÜLÖNVÁLÁSA A SZOCIALISTA ÁLLAMI VÁLLALATBAN
1. Az állami szocialista tulajdon tükröztetésének problémái a jogtudományban 101
a) Az állami tulajdon kizáró jellegének fennmaradása és ellentéte a társadalmi tulajdon
„bevonó" jellegével 101
b) A gazdaságirányítási reformok következtében kialakuló elméleti viták 108
2. Az állami vállalat tulajdonjogának elismerése - mint a kollektíva tulajdonosi pozíciójának
háttere 113
a) A strukturált tulajdoni elmélet 113
b) Az osztott tulajdoni elméletek 117
c) A közvetítési elmélet 123
3. A vállalati tulajdonjog elismerését illető bírálatok 126
a) A vállalati részjogosítványok átengedése 126
b) A stratégiai és taktikai jogok megkülönböztetésének elmélete 128
c) A stratégiai jogok és a tulajdonos 136
4. Az önkormányzó vállalatok és a vállalati tulajdonjog 140
5. „Hatalom" és elsajátítás viszonya a tulajdon jogi fogalmához 148
a) A tulajdonfogalom elrelativizálása a hatalommal való azonosítás által 148
b) A tulajdonfogalom elrelativizálása az elsajátítás fogalmával való azonosítás által 151
Harmadik fejezet
A KOLLEKTÍVA JOGI HELYZETE
1. A kollektívafogalom értelmezései 165
a) Expozíció: a kollektívafogalom „visszaélésszerű" használata a szakirodalomban 165
b) A kollektíva objektív fogalma 167
c) A kollektíva szubjektív fogalma 169
d) A fogalmak következetes használatáról 174
2. A „struktúraelmélet" és a „szocialista kollektívák" 177
3. A kollektíva jogi természete 185
a) A kérdés feltevésének módja 185
b) A kollektíva önálló jogi pozíciójának elismerése a jogtudományban 187
c) A kollektíva jogalanyiságának cáfolata a magyar irodalomban 195
4. A kollektíva és a vállalat fogalmának viszonya 205
a) A szemléleti mód meghatározó szerepe 205
b) Vállalati érdek - kollektívaérdek 211
5. A kollektíva és a vállalat fogalmának viszonya jogi oldalról 219
a) A „tulajdonközösségé' felfogás 219
b) A kollektíva résztulajdonosi minőségének és részvételi jogának összefüggései; a kollektíva-tagsági jogviszony" 225
Negyedik fejezet
A DOLGOZÓK RÉSZVÉTELI JOGÁNAK MEGVALÓSULÁSA A MAI SZOCIALISTA ÁLLAMI VÁLLALATOKBAN
1. A „kollektíva vezetésű" és „menedzseri vezetésű" vállalat alternatívája 233
2. A munkaviszonyban álló dolgozókat megillető részvételi jogok sajátosságai 240
3. A részvételi jog tartalmát alkotó részjogosítványok 257
a) Az információk birtoklásához való jog 257
b) Az érdekeltség megteremtéséhez való jog 268
c) A dolgozók joga a döntések befolyásolására 277
d) A bírálati jog 286
4. A részvételi jog uniformizáltsága és belső differenciáltsága 298
a) Az uniformizáltság és differenciáltság 298
b) Érdekvédelem - participáció - tulajdonosi igazgatás 304
c) A részvétel három formájának elkülönült szervezeti megjelenése 313
Ötödik fejezet
A TÁRSADALMI TULAJDON BEVONÓ JELLEGÉNEK ERŐSÖDÉSÉBŐL FAKADÓ VÁLTOZÁSOK A VÁLLALATI BELSŐ JOGBAN
1. A vállalatvezetők jogi helyzete 328
a) Az egyszemélyi vezetés és a kollektív vezetés 328
b) A választott igazgatók jogállásának kérdései 334
c) Az igazgató, mint „szocialista manager" jogviszonyának szabályozási kérdései 338
d) A választott igazgatók vállalati testületeknek való alárendeltsége 345
e) A vállalatvezetői jogviszony minősítésének alternatívája 351
f) A vállalatvezető viszonya a tulajdonoshoz 359
g) Az igazgató és a tulajdonos viszonyának problémái a hazai vállalatokban 362
h) Az alkalmazotti felelősségi szabályok érvényesülése az igazgatói munkaviszonyban 369
2. A vállalati „management" jogállása 375
3. A belső egységek jogalanyiságának kérdése 388
4. A vállalati belső szabályzatokról 400
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
×
1
2
3
Regisztráció
×
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Mehet
×
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.