Legyezőszárnyúak

Előszó

A legyezőszárnyúak teljes átalakulással fejlődő, rovarokban élő, a parazita életmódhoz szélsőségesen alkalmazkodott rovarok. Termetük kicsi, a hímek nagysága 1-7,5 mm, a nőstényeké 1,5-7 mm (a trópusokon igen nagytermetű, a 60 mm-t is elérő nőstények is vannak), színük az egyöntetű sárgásbarnától a feketéig változik. A két ivar nagyon különbözik egymástól: a hím imágó szabadon élő és szárnyas, a nőstény szárnyatlan; az utóbbi, néhány kivételtől eltekintve (Mengeidae, Mengenillidae), egész életén át potrohával a gazdaállatban marad. A hím szájnyílása nincs összeköttetésben az előbéllel; az imágók és az első stádiumú lárvák nem táplálkoznak.
A hím imágó feje szabadon ízesül a torhoz és előre áll. Oldalt többnyire hatalmas összetett szemet találunk, amely 15-150 ommatidiumból áll; az ommatidiumok közterei finoman szőrözöttek, de az utolsó ízek összeolvadása miatt számuk kevesebb is lehet; legalább a 3. ízen hosszú nyúlvány található. A 4. ízen érzőgödör van, amelyet Hofeneder-féle szervnek nevezünk. Rágóik (mandibula) többnyire jól fejlettek, olykor szőrösek és érzékszerveket viselnek. Ízelt alsó állkapocs (maxilla) és tapogató (palpus maxillaris) mindig megtalálható. Az alsó ajak (labium) csak ritkán visel szabad függelékeket; caudalis része (postmentum) a fejtokba behúzott, distalis része (praementum) a hypopharynx-szal a széles szájnyílás caudalis részéhez csatlakozó lemezbe olvad. Ez a száj előtt a hozzá simuló felső ajakban (labrum) folytatódik (szájmező-lemez)... Vissza