Legyen valaki veletek

Fülszöveg

E verseskönyv szerzője Tiszavasváriban él, gyárban dolgozik. 1940-ben született. Két gyermeke van. Költői fejlődésére József Attila volt nagy hatással. Ezeket az adatokat magukból a versekből is megtudhatja az olvasó. Szűkebb körben közszájon forog Ladányi Mihály mondása: „Szigetit nem kell félteni - ki van cövekelve az önérzete." Ennél találóbban aligha lehetne jellemezni. Könyve egyetlen kimondottan politikai verset sem tartalmaz. Ámde a költő minden tapasztalatának földolgozásában mélyre hatol: szinte minden verse politikai-tény jellegű, s ezért nincs szüksége külön „politizálni". E versek képi gazdagsága első olvasásra nem szúr szemet; ha jobban szemügyre vesszük, igen sokszor kiderül, hogy ami egyszerű, sőt prózai „beszédnek" látszik, az voltaképpen leleményesen kidolgozott, de nagyon tárgyszerű és a realitáshoz tudatosan szorosra kötött, mégis mélyebb jelentésű képrendszer. Az irónia, az önérzet és az éles szem költője mutatkozik be ezekkel a versekkel. 1940-ben születtem Debrecenben. Kenyéradó foglalkozásom vegyésztechnikus. 1958-ban érettségiztem, azóta a debreceni BIOGAL Gyógyszergyárban dolgoztam, most a Tiszavasvári Alkaloidában. A marxizmus-leninizmus esti egyetemen három államvizsgát tettem le, de igazából csak a filozófiához vonzódom. Első versem 1964-ben jelent meg. Ars poeticát nemigen tudnék még körülírni sem; meggyőződésem, hogy az igazi művész mindig több egy elmondható költői vallomásnál - ha nem, baj van vele. Hiszem, hogy nekem csakis itt, a szocialista országban lehet és kell költészetet művelnem: ennek a társadalomnak a problémái, öröklött és immanens vadhajtásai, a benne és érte dolgozó emberek öröme és bánata, saját, „kívülről eredő" gyötrelmeim - adottak. S hogy mégis lehetne lombosabb, többet-ölelő, sőt „optimistább" is a költészetem? Bízom benne, hogy lesz is. Szigeti György Vissza