Légszomj

Fülszöveg

Ennyire szintétikus drámát itt még nem írtak. Halomnyi víziótól menekül a szerző, ki akarja magából őket írni,
A Légszomj valóban néhány párhuzamosan futó síkból tevődik össze. Egyes vonatkozással családdrámára emlékeztetnek, ilyen az apa harca a fiával, a fiúk egymásközötti küzdelme, Általában nem sematizált figurákat kell látnunk Deák művében. Az apa például amellett, hogy a patriarchális élet, a zsarnokság összes jegyeit magán viseli, aggódik is a családért, Deák alakjai emberiek és összetettek. Van bennük tragikum és szépség, A másik sík egy történelmi pillanat megragadása. A háború utáni idők jellegzetességeit írja meg Deák, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy megszabaduljon tőlük, de az előzmények, a fasizmus lidércnyomásaitól is. Ha itt vádról beszélhetünk, akkor az elsősorban önvád: hogyan éltük át, és hogyan álltunk helyt a közelmúlt eseményeinek forgatagában. Ezt a történelmi pillanatot kellett megfognia, végre megírnia, mert a mai ember, mindannyian, magunkban... Tovább

Fülszöveg

Ennyire szintétikus drámát itt még nem írtak. Halomnyi víziótól menekül a szerző, ki akarja magából őket írni,
A Légszomj valóban néhány párhuzamosan futó síkból tevődik össze. Egyes vonatkozással családdrámára emlékeztetnek, ilyen az apa harca a fiával, a fiúk egymásközötti küzdelme, Általában nem sematizált figurákat kell látnunk Deák művében. Az apa például amellett, hogy a patriarchális élet, a zsarnokság összes jegyeit magán viseli, aggódik is a családért, Deák alakjai emberiek és összetettek. Van bennük tragikum és szépség, A másik sík egy történelmi pillanat megragadása. A háború utáni idők jellegzetességeit írja meg Deák, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy megszabaduljon tőlük, de az előzmények, a fasizmus lidércnyomásaitól is. Ha itt vádról beszélhetünk, akkor az elsősorban önvád: hogyan éltük át, és hogyan álltunk helyt a közelmúlt eseményeinek forgatagában. Ezt a történelmi pillanatot kellett megfognia, végre megírnia, mert a mai ember, mindannyian, magunkban hordjuk nemegyszer alázat, kisebbrendűségi érzés formájában, s csak akkor szabadulhatunk tőle, ha kimondjuk. A darab harmadik síkját egy sajátos vajdasági élettér jelenti. Az a tér, amelyben kevert lakosság él, s amelyben mindenki mindenkinek ki van szolgáltatva, A feszültség tehát kölcsönös, A negyedik vonulat a parasztság ábrázolása azzal a csöndes szemrehányással, hogy őket is sújtotta a háború, noha nem ellenük folyt-
Ezek a síkok egymást keresztezve, metsztve vannak jelen a Légszomjban.
Ágoston Mihály Vissza