Légifotó-értelmezés a vízügyi gyakorlatban

Tartalom

A LÉGIFELVÉTELEK JELENTŐSÉGE
1. Bevezetés 13
1.1 A légifénykép és a térkép összevetése 13
1.2 A "légifénykép"-interpretácló és a légifotogrammetria 14
A LÉGI-ÜRPELVÉTELEK ESZKÖZEI
2. A felvétel-készités 17
2.1 Fényképezés 17
2.1.1 "Hagyományos" fotó 17
2.1.1.1 Fekete-fehér fényképezés 17
2.1.1.2 Szines fotó 21
2.1.2 "Nem-hagyományos" fotók 23
2.1.2.1 Fekete-fehér infra fotó 24
2.1.2.2 "Hamis-szines" fotó 25
2.1.2.3 Több-szinképi-sávos fotó, multispektrális felvétel 25
2.1.2.4 Ultraviola fényképezés és foto-diódákkal készült vételek 29
2.2 Felderitő módszerek 31
2.2.1 Passziv módszerek 31
2.2.1.1 Infravörös letapogatás 32
2.2.1.2 Mikrohullámú radiometria 44
2.2.1.3 Radioaktivitás 46
2.2.1.4 Táv-kémiai módszerek 48
2.2.1.5 Geofizika táv-érzékeléses módszerekkel 52
2.2.2 Aktiv módszerek 54
2.2.2.1 "SLAR" 54
2.2.2.2 Légi szeizmika 56
2.3 Légifelvétel-készitése berendezései 56
2.3.1 Fényképezőgépek 56
2.3.1.1 Kézikamerák 56
2.1.2 Légi mérő-kamerák 59
2.3.1.3 Trimetrogon kamera 61
2.3.1.4 Előre-ferde tengelyű kamera - együttes 64
2.3.1.5 Szétpillantó tengelyű fényképezés 64
2. 3.1.6 Panoráma fotó 66
2.3.7 Folyamatos sáv-kamera 71
2.4 A felvétel készítés járművei 71
2.4.1 Embert nem szállitó mozgó-alap 73
2.4.2 Embert szállitó jármüvek 73
A FELVÉTELEK KIÉRTÉKELÉSÉNEK ESZKÖZEI-ÉS MÓDSZEREI
3. A vizügyi interpretáció műszerei, eszközei 76
3.1.1 Terepen használható műszerek, felszerelés 78
3 Hordozható műszerek-segédeszközök 87
3.1 Nem szállítható, helyhez kötött műszerek 93
3.2 "Lebegtetés", automatizálás, gépi feldolgozás 104
3.2.1 "Lebegtetés" 105
3.2.2 Összetett-szines módszer 107
3.2.2.1 Optikai kép-egyesités 107
3.2.2.2 Elektronikus kép-kombináció 108
3.2.3 Szürke-árnyalat szétválasztás optikai uton 109
3.2.4 Elektronikus denzitás-szeletelés 110
3.2.5 Felvétel feljavítás 112
3.2.5.1 "Kitakarás" 112
3.2.6 A "Jelenség-felismerés" 113
3.2.6.1 Rajzolat felismerés 113
A VIZGAZDÁLKODÁSI FELADATOK MEGOLDÁSÁNAK INTERPRETÁCIÓS LEHETŐSÉGEI
4. A vizügyi interpretáció előkészitése 116
4.1 Lehetőségek és távlatok 116
4.1.1 A fotózás előkészitése 117
4.2 Légifényképek készitése 118
4.2.1 Anyagok megválasztása 118
4.2.2 A fényképezőgép kiválasztása 119
4.2.3 A fényképezés 121
4.2.4 Tengelydőlés 125
4.2.5 A felvétel tárgya 127
4.2.5.1 A jel - háttér viszony 130
4.2.5.2 A méretarány 131
4.2.5.3 A feloldóképesség 132
4.2.5.4 Látószög 135
4.2.6. Átfedés 135
4.2.7 Mikor készüljön a felvétel? 137
4.2.7.1 A napszak megválasztása 137
4.2.7.2 Az évszak megválasztása 141
5. A légifényképek előkészitése és földolgozása 144
5.1 Képrendszerezés, nyilvántartás 144
5.2 Kép-kezelés 145
5.3 Jelölés, rajz a fotón 154
5.4 Az interpretált képek száma 157
5.4.1 Egyképes módszer 157
5.4.2 Képpár 158
5.4.3 Képsor 159
5.4.4 Több képsor 161
5.4.5 Mozaik 161
5.5.1 Nem-illesztett mozaik 162
5.4.5.2 Félig-szabatos mozaik 165
5.4.5.3 Szabatos mozaik 165
5.4.6 Fotótérkép 166
5.4.7 Ortofotó-térkép 167
5.4.8 A többrétüség fogalma 168
5.4.8.1 Több-nézőpontu felvétel 168
5.4.8.2 Több-sávos felvétel 170
5.4.8.3 Több-időpontu felvételek 170
5.4.8.4 Több-méretarányu felvétel 171
5.4.8.5 Több-polaritásu felvétel 172
5.4.8.6 Több-iránya felvételek 173
5.4.8.7 Több-hangsúlyozásu felvétel 174
5.4.8.8 Több szaktudományra (vagy tudományágra) kiterjedő vizsgálat 176
5.4.8.9 Többirányú közreadás és sokrétű felhasználás 177
A vizügyi légifénykép-interpretáció alaplépései 178
6.1 Általános szempontok 178
6.1.1 Vízhálózat, vizválasztók 178
6.2 A rajzolat 179
6.2.1 Rajzolattipusok és -anomáliák 181
6.2.2 Vizfolyás-sűrűség, vizfolyás-gyakoriság 199
6.2.3 Alaphozam-becslés interpretációval 200
6.2.4 Évi átlagos felszini lefolyás becslése 202
6.2.5 A rajzolat-térkép 203
6.2.6 Talajtani elemek 204
6.2.7 Földtani elemek 205
7. Fotó-hidrológia 212
7.1 Felszin alatti vízkutatás és-feltárás 212
7.1.1 Talajvíz 215
7.1.2 Karsztvíz és repedékes kőzetek vize 220
7.1.3 Mélységi viz 226
7.2 Polyók vizsgálata 230
7.2.1 Hordalék 231
7.2.2 A meder 232
7.2.3 Árviavédelem 238
7.3 Belvíz és belvíz védelem 244
7.4 Állóvizek 246
7.4.1 Tavak 246
7.4.2 Mesterséges tavak 253
7.5 Öntözés 259
8. Vízügyi környezetvédelem 261
8.1 Felszini vizek környezetvédelme 262
8.1.1 Szennyező anyagok 264
8.1.1.1 Komnnmális szennyezők és más
oxigén-igényes hulladékok - szennyezők 264
8.1.1.2 Oldható szervetlen anyagok 264
8.1.1.3 Biológiai szennyezők 265
8.1.1.4 Üledék szennyezés 265
8.1.1.5 Radioaktív szennyezők 265
8.1.1.6 Hőszennyezés 266
8.1.1.7 A szennyezők és a viz kölcsönhatása 266
8.2 A természetes vizek öntisztulása 268
8.3 Felszini viz-szennyezés interpretációja 269
8.3.1 Algák, magasabb-rendü vízinövények 272
8.3.2 Halpusztulás 277
8.4 Felszínalatti vizek környezetvédelme 281
8.4.1 A felszínalatti viz termelése mint szennyező tényező 282
8.4.2 Pelszin alatti szennyezés detektálása 283
8.4.3 Veszély-elháritás interpretációval 287
8.4.4 Morfo-konzerváció 288
9. Alkalmazott fotógeológia 290
9.1 Nyomvonal kitűzés 290
9.2 Telephely kijelölés 293
9.3 Épitőanyag-lelőhely, készletfeltárás, bányamüvelés előkészítése 294
Utószó 297
Irodalom 298
Idegen nyelvii összefoglalók 333

Témakörök