Légi háború Abessziniában

Előszó

Sok könyvet írtak, írnak s még fognak is írni, az olasz Keletafrikában lefolyt fasiszta háborúról, de sajnos, sokan beszélték el ezt anélkül, hogy végigcsinálták volna, csak úgy hallomás után, szolgai módon tákolva össze retorikával és tömjénnel tele újságcikkeket és tudósításokat. Ennek a könyvemnek, jóelőre megmondom, nem az a célja, hogy tisztázza a dolgokat. Csak azt akarom, hogy a fiatalok egy fiataltól tudják meg, mit jelent húszéves korban végigküzdeni egy háborút, állni minden kínját s átélni egész szépségét. Sokan jobban tudják ezt megtenni, mint én, s amellett kissé bánt is, hogy kénytelen vagyok arról a csekélységről beszélni, amit én tettem; de sajnos, itt most élmény-műről van szó, tehát olyasvalamiről, ami intim és személyes jellegű.
Én azt szeretném olvasni, ahogy a legutolsó feketeinges írja le a maga háborúját, mert csak így lehetne teljesen megérezni néhány szóból a győzelmes csaták nagyságát.
Az alatt a kilenc hónap alatt, amelyet Keletafrikában töltöttem, igyekeztem nem a nevemmel, hanem a sapkámat ékesítő szerény aranyzsinórral kiérdemelni az alantasok lelkes és egyhangú szeretetnyilvánítását és amennyire tőlem telhetett, segítettem a bakákon és a feketeingeseken, akiknek bőven kijutott a bajokból.
Tehát őszintén és tárgyilagosan beszélhetek az olasz-keletafrikai háborúról s különösen a légiháborúról, mert valóban megéltem s némely részével külön foglalkoztam is.
A fiataloknak legyen ez az írás kézikönyvük a jövő küzdelmeire, én pedig semmiesetre sem fogok hencegni és nem fogom tömjénezni magamat, mert kilenc hónapig háborúban voltam, a többiek pedig fogadják úgy, mint az élet küszöbén sarjadzó érzések és benyomások önkéntelen megnyilatkozását. Vissza