Legendás Tótmegyer

Fülszöveg

„Aere comes Ludovice tuo sum comis is oris his resonabo tuas elato vertice laudes!" - „Lajos gróf, én vagyok a te bronzharangod, amely magas csúcson, ezen a tájon, a te dicsőségedre, mindig kedvesen szól!" - ez a latin nyelvű felirat áll a tótmegyeri templom homlokzatán
„Legendás Tótmegyer" - legismertebb gazdája nagykárolyi gróf Károlyi Lajos (1872-1965) nagybirtokos nemzetközi hírű vadgazdaként, legendás vadászemberként vált a világ vadászainak körében közismertté az általa rendezett nagy hírű apróvadvadászatok révén: a történelmi Nyitra vármegyében fekvő, húszezer holdas saját birtokán kívül csaknem ugyanakkora bérelt területen folytatott példaszerű vadgazdálkodást. A gondolatból, hogy szükség lenne egy, a vadászattal és a vadgazdálkodással foglalkozó nemzetközi szervezet alapítására, többek közt az ö munkájának köszönhetően lett eredmény és jött létre a Nemzetközi Vadászati Tanács (Conseillnternational de la Chasse), tagja volt az Országos Magyar Vadászati Védegyletnek, Egy... Tovább

Fülszöveg

„Aere comes Ludovice tuo sum comis is oris his resonabo tuas elato vertice laudes!" - „Lajos gróf, én vagyok a te bronzharangod, amely magas csúcson, ezen a tájon, a te dicsőségedre, mindig kedvesen szól!" - ez a latin nyelvű felirat áll a tótmegyeri templom homlokzatán
„Legendás Tótmegyer" - legismertebb gazdája nagykárolyi gróf Károlyi Lajos (1872-1965) nagybirtokos nemzetközi hírű vadgazdaként, legendás vadászemberként vált a világ vadászainak körében közismertté az általa rendezett nagy hírű apróvadvadászatok révén: a történelmi Nyitra vármegyében fekvő, húszezer holdas saját birtokán kívül csaknem ugyanakkora bérelt területen folytatott példaszerű vadgazdálkodást. A gondolatból, hogy szükség lenne egy, a vadászattal és a vadgazdálkodással foglalkozó nemzetközi szervezet alapítására, többek közt az ö munkájának köszönhetően lett eredmény és jött létre a Nemzetközi Vadászati Tanács (Conseillnternational de la Chasse), tagja volt az Országos Magyar Vadászati Védegyletnek, Egy élet a vadászatért című, önéletrajzi ihletésű könyve egyike a vadászirodalom klasszikusainak. Nemcsak szívvel-lélekkel volt vadgazda és vérbeli vadász, hanem mindenben a szívén viselte a vadászat, a vadgazdálkodás és az európai vadászati kultúra sorsát. Mindezen túl jólétet, biztos szociális ellátást teremtett a birtokaihoz tartozó területeken élők, illetve alkalmazottai számára, s a maga idejében felvirágoztatta a környéket. A Károlyi család egészen 1945-ig volt birtokos a községben -ekkor Károlyi grófnak és családjának örökre el kellett hagynia az otthonát A szerző. Faragó Sándor professzor, a Soproni Egyetem rektora Tótmegyer történetének, híres háziurának, vele a Károlyiaknak és az egykor ott folytatott, valóban páratlan vadgazdálkodásnak állít elemző részletességgel, tudományos megalapozottsággal és hitelességgel megírt szellemi-tárgyi emléket, egyben összefoglaló dokumentumot. Vissza