1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Századok 1949/1-4.

A Magyar Történelmi Társulat közlönye - 83. évfolyam 1-4. szám

Szerző
Budapest
Kiadó: Magyar Történelmi Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 392 oldal
Sorozatcím: Századok
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomtatta Egyetemi Nyomda NV., Budapest. Francia nyelvű összefoglalóval illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:

Joszif Visszárionovics Sztálin, az új élet építője, a marxizmus-leninizmus forradalmi elméletét gazdagítva oly tudományos munkákat alkotott, amelyek az egész modern haladó tudomány... Tovább

Előszó

Részlet:

Joszif Visszárionovics Sztálin, az új élet építője, a marxizmus-leninizmus forradalmi elméletét gazdagítva oly tudományos munkákat alkotott, amelyek az egész modern haladó tudomány fejlődésének elméleti alapját képezik.
Sztálin elvtárs munkái a kultúra és tudomány minden területén irányítják a haladó mozgalmat, de eszméi különösen a történettudomány szempontjából fontosak.
Sztálin elvtárs nem egyszer hangsúlyozza munkáiban, milyen hatalmas jelentősége van annak, hogy történeti úton közelítsük meg a jelenségeket; Ezt a módszert a marxista-leninista világnézet szempontjából kötelezőnek tartja.
J. V. Sztálin ezt írta: „...van egy tudományág, amelynek ismerete feltétlenül kötelező minden tudományág bolsevikjai számára - ez a marxista-leninista társadalomtudomány, a társadalom fejlődési törvényeiről, a proletárforradalom fejlődési törvényeiről, a szocialista építés fejlődési törvényeiről, a kommunizmus győzelméről szóló tudományi... A leninista nem lehet csupán kedvelt tudományágának specialistája - hanem egyúttal politikusnak és társadalmi embernek is kell lennie, élénken érdeklődnie kell országa sorsa iránt, ismernie kell a társadalmi fejlődés törvényeit, tudnia kell alkalmazni ezeket a törvényeket..
Különösen „A dialektikus és történelmi materializmusról" szóló munkájában beszél J. V. Sztálin világosan arról a tudományról, amely felfedi a társadalmi fejlődés törvényeit. „Könnyű megérteni - olvassuk itt - milyen óriási jelentőségű a filozófiai materializmus tételeinek kiterjesztése a társadalmi élet tanulmányozására, a társadalom történetének tanulmányozására...
Ha a természeti jelenségek kapcsolata és egymástól való kölcsönös függésük a természet fejlődésének törvényszerűsége, akkor ebből az folyik, hogy a társadalmi élet jelenségeinek kapcsolata és egymástól való kölcsönös függése - szintén nem véletlen, hanem a társadalom fejlődésének törvényszerűsége.
Tehát a társadalmi élet, a társadalom története megszűnik „véletlenek" halmazata lenni, mert a társadalom története a társadalom, törvényszerű fejlődésének jellegét nyeri, a társadalom történetének tanulmányozása pedig tudománnyá válik.
Tehát: a társadalom történetéről szóló'tudomány, a társadalmi élet jelenségeinek minden bonyolultsága mellett is, éppoly exakt tudománnyá válhat, mint mondjuk a biológia, olyan tudománnyá, mely a társadalmi fejlődés törvényeit fel tudja használni gyakorlati alkalmazás céljaira. Vissza

Tartalom

A SZÁZADOK 1949-es ÉVFOLYAMÁNAK TARTALMA
TANULMÁNYOK:
Grekov, B, D.: Sztálin és a történettudomány 3
Andics Erzsébet: Az 1919-es magyar proletárforradalom előtörténetéhez 24
Lederer Emma: Az egyház szerepe az árpádkori Magyarországon 79
Pach Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. II 106
Kató István: Első köztársasági mozgalmunk a magyar történetírásban 146
Ember Győző: Oláh István kivégzése Orosházán 1848-ban 160
Varga Zoltán: Az államforma és a kormányforma kérdése a debreceni trónfosztás
után 168
Girsfeld, A.: Az Egyesült Államok szerepe a szibériai és távolkeleti szovjetellenes
intervenció megszervezésében 189
Zsigmond László: A második világháború előzményeihez 211
KÖZLEMÉNYEK:
Lukács Lajos: Adalékok a nyugati imperialista hatalmak és a magyar ellenforradalmárok együttműködéséhez 1919-ben 250
Benda Kálmán: Martinovics nyilt levele Ferenc császár és királyhoz (1792) 258
Darvas István: Szuvorov hadai Magyarországon 1799-ben 282
Végh Joachim: 1893. évi pécskörnyéki bányászmozgalom 292
SZEMLE:
Engels: A család, a magántulajdon és az állam eredete (ism. Molnár Erik) 311
Andics Erzsébet: Az egyházi reakció 1848-ban (ism. Szekfű Gyula) 320
Mód Aladár: Pártharcok és a kormány politikája 1848/49-ben (ism. Ember Győző) 322
Ember Győző: Magyar parasztmozgalmak 1848-ban (ism. Spira György) 324
Kossuth Lajos: Országgyűlési Tudósítások. I-III. (ism. S. Sándor Pál) 326
(Áttekintés a cseh történeti irodalom állásfoglalásáról a huszitizmussal
kapcsolatban.) (ism. Kovács Endre) 350
Manhattan A.: A Vatikán a haladás ellen (ism. Márkus István) 357
KRÓNIKA 368
RESUMÉE 379
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem