Ledér szüzek

Fülszöveg

Hortensia Papadat-Bengescu (1876-1955), a huszadik századi román próza egyik legjelentősebb alkotója és megújítója, előbb franciául írt versekkel és rövidpró-zával jelentkezett, majd 1913-ban közölte első román nyelvű írását. A húszas években megjelent novellái részben már tartalmazzák későbbi műveinek néhány jellegzetes vonását: az objektivitásra, újszerű kompozícióra való törekvést, a mondanivaló sugalmazásá-nak téveszthetetlenül egyéni módját, írói pályájának fontos állomása az 1926-os esztendő: ekkor jelenik meg a román lélektani próza egyik legjelentősebb, úttörő vállalkozásaként értékelt Hal-lipa-ciklus első regénye, a Ledér szüzek. A ciklus további darabjai: Kamarazene (1927), Rejtett út (1932) s a magyarul még meg nem jelent Logodnicul (1935, A vőlegény) és Rádácini (1938, Gyökerek). A regényciklus az első világháború utáni társadalom átfogó, sajátos freskója; az írónőt elsősorban szereplői cselekedeteinek belső motivációja, a társadalmi konvenciók és ösztöneik kettőséből... Tovább

Fülszöveg

Hortensia Papadat-Bengescu (1876-1955), a huszadik századi román próza egyik legjelentősebb alkotója és megújítója, előbb franciául írt versekkel és rövidpró-zával jelentkezett, majd 1913-ban közölte első román nyelvű írását. A húszas években megjelent novellái részben már tartalmazzák későbbi műveinek néhány jellegzetes vonását: az objektivitásra, újszerű kompozícióra való törekvést, a mondanivaló sugalmazásá-nak téveszthetetlenül egyéni módját, írói pályájának fontos állomása az 1926-os esztendő: ekkor jelenik meg a román lélektani próza egyik legjelentősebb, úttörő vállalkozásaként értékelt Hal-lipa-ciklus első regénye, a Ledér szüzek. A ciklus további darabjai: Kamarazene (1927), Rejtett út (1932) s a magyarul még meg nem jelent Logodnicul (1935, A vőlegény) és Rádácini (1938, Gyökerek). A regényciklus az első világháború utáni társadalom átfogó, sajátos freskója; az írónőt elsősorban szereplői cselekedeteinek belső motivációja, a társadalmi konvenciók és ösztöneik kettőséből eredő erkölcsi ambiguitásuk érdekli - a társadalomrajzon túl (és azon belül) a lélektani elemzésnek szenteli a legnagyob figyelmet. A ciklus indító regényében a Haliipák különös világával ismerkedik meg az olvasó: elszegényedett földbirtokosokkal és hercegekkel, egzaltált vagy a perverzitásig romlott nőkkel, a bukaresti szalonokba bármi áron bejutni kívánó eltökélt sznobokkal, háborúban meggazdagodott kereskedőkkel, kompromisszumok és érdekházasságok révén felemelkedni próbáló, kétes származású entellektüelekkel, akik energiájukat, tehetségüket, ravaszságukat egyetlen dolognak rendelik alá: foggal és körömmel védik látszat-előkelőségüket, vagy éppen törtetnek e kettős egzisztencia bűvös, anakronikus világa felé. Vissza