kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Magyar Tudományos Akadémia |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 540 oldal |
Sorozatcím: | A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 18 cm x 13 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Az 1903-dik évi illetmény negyedik kötete. Nyomatta: Hornyánszky V. cs. és kir. udvari könyvnyomdája, Budapesten. |
Előszó | |
Le Play élete | 1 |
Le Play módszere | 18 |
Le Play tanítása | 20 |
A munkásviszonyok reformja. A szerző tájékoztatója a harmadik kiadáshoz | 129 |
1877-ki utóirat | 136 |
A jó és a rossz megkülönböztetése | |
Miért szükséges a jót a rossztól jóelőre megkülönböztetni? | 137 |
A jó és a rossz a műhelyben | 140 |
A munkás-személyzet s a vezető osztályok | 142 |
A műhelybeli hayomány s a tízparancsolat | 147 |
A társadalmi tekintélyek a hagyományos szokások őrei | 148 |
A hagyományos szokás a család háromféle formája mellett | 151 |
A boldogulás vagy a hanyatlás a műhelyben s a nemzetben | 155 |
A jó és a rossz a kényszer és a szabadság rendszere mellett | 157 |
A jó és a rossz földrajza | 165 |
A jó és a rossz a történelemben | 171 |
A történelem hat korszaka Francziaország földjén | 179 |
Első időszak (1600-300. Kr. e.): a pásztorkodó és földmívelő gallok boldogulása | 180 |
Második időszak (300. Kr. e.-496. Kr. u.) Gallia hanyatlása a nagy városok uralma s a római központosítás alatt | 183 |
Harmadik időszak (496-1270.): a két keresztény papság versenyének köszönhető boldogulás a hűbéri intézmények uralma alatt | 186 |
Negyedik időszak (1270-1589): a papság s a királyság romlottsága által előidézett hanyatlás az utolsó Valois-k alatt | 195 |
Ötödik időszak (1589-1661.) a két keresztény egyház versenye következtében beállott boldogulás a két első Bourbon alatt | 202 |
Hatodik időszak (1661 óta): a hitetlenség által előidézett hanyatlás az önkényes királyság romlottsága s a forradalom erőszakosságai alatt | 209 |
A közeli reform tünetei | 222 |
A jó gyakorlata, vagyis a hagyományos szokás | |
A hagyományos szokás a jót hat lényeges eszközzel tartja fenn | 231 |
Első szokás: hogy a munkaadó és a munkás között a kölcsönös szegődség állandó | 234 |
Második szokás: a teljes egyetértés a munkabér megállapítására nézve | 237 |
Harmadik szokás: a műhelybeli munka kapcsolata a házi, mezei vagy kézműiparral | 240 |
Negyedik szokás: a takarékosság megszokása, mely a család fenmaradását s a sarjak elhelyezését biztosítja | 244 |
Ötödik szokás: a feloldhatatlan egység a család és tűzhelye közt | 246 |
Hatodik szokás: a nő tisztelete és oltalmazása | 252 |
A rossz beözönlése, vagyis a romlottság | |
A rossz eredete | 257 |
A jelenlegi időszak bajainak különös sajátságai | 261 |
A rossz beözönlésének két főalakja | 264 |
Angliában a baj a hagyományos szokás elhagyásából eredt | 265 |
Francziaországban a baj a tízparancsolat elfeledéséből származott | 268 |
Miként veszett ki Francziaországban Isten, az atya s a nő tisztelete? | 270 |
Mikép rombolta szét a tisztelet kiveszése a hat hagyományos szokást? | 277 |
A jóhoz való visszatérés vagy a reform | |
A tisztelet három alakjához s a hat hagyományos szokáshoz való visszatérés | 281 |
Hogy állítható helyre Francziaországban Isten tisztelete? | 283 |
Hogy áll majd helyre az atyai tekintély? | 291 |
Mindent egybevetve, a megújhodás feltételei: a vallás visszaállítása, a végrendelkezési jog visszaadása s a csábítás korlátozása | 295 |
Az ellenvetések s a válaszok | |
Válasz a vallást illető ellenvetésekre | 299 |
Első ellenvetés: Isten eszméjét a természettudomány megczáfolja | 300 |
Második ellenvetés: a vallások előnyeit a papi romlottságból eredő hátrányok megsemmisítik | 311 |
Harmadik ellenvetés: a katholiczizmus a népek szabadságával s a modern szellem legjobb törekvéseivel összeférhetetlenné vált | 313 |
Felelet a végrendelkezési szabadságot illető ellenvetésre | 324 |
Negyedik ellenvetés: természet szerint az örökséghez mindegyik gyermeknek egyforma joga van | 325 |
Ötödik ellenvetés: a végrendelkezési szabadságot úgy az 1789-iki elvek, mint az első császárság hagyományai elítélték | 328 |
Hatodik ellenvetés: a gyermekek örökösödési joga meggátolja az atyákkal szemben gyakorolt botrányos örökségmegkaparítást | 329 |
Hetedik ellenvetés: a végrendelkezési szabadságot a franczia nemzet erkölcse is visszautasítja | 335 |
Felelet a csábítás megtorlására vonatkozó ellenvetésekre | 346 |
Nyolcadik ellenvetés: a csábítás nem bűn, mert két egyenlőn szabad akarat megegyezése | 347 |
Kilenczedik ellenvetés a csábítás dolgában való felelősség a gazdagokat szorongatásnak és igazságtalanságnak tenné ki | 349 |
A nehézségek s a megoldás | |
A reformot főképp a jóról s rosszról való téves felfogás késlelteti | 355 |
A reform késése hat főakadályra vezethető vissza | 357 |
Első nehézség: a forradalmi szellem s a nemzeti szokások megvetése | 358 |
Második nehézség: a társadalmi tekintélyek összezsugorodása | 362 |
Harmadik nehézség: a törvényhozók s a hivatalnokok túlságos beavatkozása | 367 |
Negyedik nehézség: a szónokok és írók szertelen befolyása | 372 |
Ötödik nehézség: a nyelv megromlása s négy szóval való visszaélés | 375 |
A szabadság szóval való visszaélés | 378 |
A haladás szóval való visszaélés | 382 |
Az egyenlőség szóval való visszaélés | 384 |
A demokráczia szóval való visszaélés | 390 |
Hatodik nehézség: a kormányformáknak tulajdonított túlzott fontosság | 404 |
A hat nehézség megoldása mintanépek követése s a boldogulás időszakainak szokásaihoz való visszatésér által | 407 |
A minták megválasztása a népek összehasonlító megfigyelése alapján | 411 |
A természetes feltételek, melyek a népekre nézve Isten s a közbéke tiszteletbentartását megkönnyítik | 414 |
Az Isten tisztletét legjobban fentartó vallásos intézmények | 416 |
A közbékét leginkább fenntartó polgári intézmények | 421 |
A magánélet mintái a családban, a műhelyben, az egyházközségekben s a testületekben | 423 |
A helyi kormányzat mintái a vidéki megyékben s a városi községben | 429 |
A központi kormányzat mintái a tartományban és az államban | 440 |
Korunk egy nagy minta-nemzete | 463 |
A reform elvének s gyakorlati kivitelének összefoglalása | 469 |
A magánosok s a kormányzók szerepe a reform kezdetén | 475 |
Függelék | 480 |
Tiszamenti jobbágy | |
Előleges megfigyelések a különböző családtagokat illetőleg | 495 |
A talaj, az ipar s a nép állapota | 495 |
A család polgári állapota | 497 |
Vallás és erkölcsi szokások | 498 |
Közegészségügy | 498 |
A család rangja | 499 |
Vagyona (bútor és ruházat nélkül) | 499 |
Segítség | 500 |
Munka és ipar | 501 |
Eledel és étkezés | 502 |
Lakás, bútor, ruházat | 503 |
Szórakozások | 506 |
Az élet főbb időszakai | 506 |
A család anyagi és erkölcsi jólétét biztosító szokások és intézmények | 508 |
Az évi jövedelem költségvetése | 509 |
A társadalmi szervezetre vonatkozó fontos tények | 512 |
A magyar Alföld egy falusi községnek alkata | 512 |
A jobbágy robotja | 513 |
A kisgazdaságok osztatlan megtartásának előnyeiről s a szertelen elaprózódás hátrányairól | 515 |
Mily módon szerzi meg a jobbágy-család a még szükséges földet? | 515 |
A Magyarország társadalmi szervezetében 1846 és 1855 közt beállott változások | 516 |
Név- és tárgymutató | 517 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.