| Fonetika | |
| Bevezetés | 5 |
| A fonetika tárgya és felosztása | 5 |
| A fonetika rövid története | 6 |
| Írás és hangjelölés | 14 |
| Az írás fajtái | 14 |
| Gyakorlati írások | 17 |
| Fonetikai írások terve | 18 |
| Brücke és követői | 19 |
| A Lepsius-féle irány | 27 |
| Setälä hangjelölése | 31 |
| Az APhI írása | 35 |
| A beszédhangok képzése | 37 |
| A képzés szervei | 37 |
| A tüdő és működése | 37 |
| A gégefő szerkezete | 39 |
| A hangszalagok működése | 41 |
| A toldalékcső | 45 |
| A hangképzés fontosabb módjai | 49 |
| A hangtípusok főbb csoportjai | 50 |
| Zárhangok | 50 |
| Réshangok | 54 |
| Affrikáták | 58 |
| Laterálisok | 63 |
| Pergetett hangok | 65 |
| Magánhangzók | 66 |
| Fiziológiai és nyelvi típusalkotás | 73 |
| A beszédhangok akusztikája | 76 |
| Az akusztikai elemzés módjai | 76 |
| Viták a magánhangzók körül | 78 |
| Kísérlet a vitás pontok tisztázására | 79 |
| A magánhangzók akusztikai szerkezete Stumpfnál | 81 |
| Stumpf háromszöge | 81 |
| A részhangok erősségi viszonyai | 86 |
| Újabb magánhangzós vizsgálatok | 87 |
| A Hermann-elmélet újabb képviselői | 89 |
| A mássalhangzók összetevői | 94 |
| A hallás | 97 |
| A fül és részei | 97 |
| A hallás folyamata | 100 |
| Egyhely-elmélet | 103 |
| Egységes hallás | 105 |
| Hangtulajdonságok | 107 |
| Időtartam | 107 |
| Abszolút és relatív időtartam | 107 |
| Nehézségek az időtartamok meghatározásánál | 109 |
| Vizsgálati eredmények | 112 |
| Nyelvi bonyodalmak az időtartam kérdésében | 116 |
| A fizikai és nyelvi időtartam összefüggése | 119 |
| Hangerő | 126 |
| Nyomaték és hangzósság | 126 |
| A nyomaték nyelvi szerepe | 129 |
| Vizsgálati lehetőségek | 131 |
| Hangmagasság | 132 |
| A hangmagasság nyelvi szerepe | 132 |
| Dobnyelv, füttynyelv | 134 |
| Mondatintonáció | 136 |
| A hanglejtés vizsgálatának módjai | 138 |
| A diftongus | 139 |
| Régebbi elméletek | 139 |
| A diftongus nem kettőshang? | 142 |
| Menzerath megállapításai | 144 |
| A szótag-kérdés története | 147 |
| Előzmények | 147 |
| A múlt század 60-70-es évei | 148 |
| Egyeztetők, egyesítők | 150 |
| Harc Sievers nézete körül | 154 |
| Meyer kísérlete | 157 |
| A szótag tagadói | 160 |
| Roudet és Abele | 162 |
| Saussure | 163 |
| Grammont "javításai" | 166 |
| A szótag mint ritmikus egység | 171 |
| Vissza a kilélegzési szótaghoz! | 174 |
| Legújabb nézetek | 180 |
| Irodalom | 182 |
| Rövidítések jegyzéke | 187 |
| Utószó | 189 |
| Az utószóban felhasznált irodalom | 202 |
| Új eszközök | 189 |
| Új módszerek | 193 |
| Új eredmények | 186 |
| Az utószóban használt rövidítések jegyzéke | 207 |
| Leíró magyar hangtan | |
| Bevezetés | |
| A hangtan tárgya és feladata | 5 |
| A fonetika irányai és fajai | 7 |
| Fonológiai alapfogalmak | 10 |
| Beszéd és írás | |
| Az írás funkciója és fejlődése | 13 |
| Képírás | 14 |
| Fogalomírás | 15 |
| Betűírás | 15 |
| A magyar rovásírás | 17 |
| Hangírás | 19 |
| Gyakorlati helyesírás | 21 |
| Helyesírásunk alapelvei | 23 |
| Fonetikus írás | 30 |
| Setälä hangjelölése | 31 |
| A magyar egyezményes hangjelölés | 35 |
| A beszélőszervek működése | |
| A beszélőszervek | 39 |
| A tüdő | 39 |
| A gégefő | 42 |
| A toldalékcső | 48 |
| A garatüreg | 48 |
| Az orrüreg | 50 |
| A szájüreg | 51 |
| Az ajkak | 55 |
| A magyar hangrendszer | |
| Betűsor és hangállomány | 59 |
| Magánhangzók és mássalhangzók | 60 |
| A hangoztathatóság elve | 61 |
| A szótagalkotó elv | 61 |
| A kvantitás elve | 62 |
| A hangzósság elve | 63 |
| Nyíláshang - akadályhang | 64 |
| A jellemző képzőmozzanatok száma | 65 |
| A jellemző vonások összefoglalása | 65 |
| A magánhangzók rendszere | |
| A magánhangzók csoportosítása | 67 |
| A magánhangzók fonetikai rendszere | 69 |
| Rövid-hosszú megfelelések | 70 |
| Megfelelések zártsági fok szerint | 75 |
| Palatális-veláris megfelelések | 76 |
| Labiális-illabiális megfelelések | 78 |
| Néhány számadat | 79 |
| A mássalhangzók rendszere | |
| A hangképzés időtartama | 81 |
| A hangszalagok működése | 82 |
| A képzés helye | 84 |
| A képzés módja | 86 |
| A mássalhangzó-rendszer alakulása | 94 |
| Rövid-hosszú megfelelések | 98 |
| Zöngés-zöngétlen megfelelések | 99 |
| Megfelelések a képzés helye szerint | 100 |
| Megfelelések a képzés módja szerint | 100 |
| Mássalhangzó-rendszerünk alapsajátossága | 101 |
| A hang funkciója | |
| Hang és hangsajátosság | 103 |
| Hang és funkció | 104 |
| Magánhangzó-kontrasztok | 106 |
| Mássalhangzó-kontrasztok | 112 |
| Emfatikumok | 116 |
| Hangtörvények a magyarban | |
| A hangkapcsolódás mechanizmusa | 121 |
| Magánhangzó-törvények | 121 |
| A hangrend | 122 |
| Az illeszkedés | 124 |
| A hiátustörvény | 128 |
| Mássalhangzó-törvények | 131 |
| Igazodás | 132 |
| Zöngésség szerinti hasonulás | 133 |
| Hasonulás a képzés helye szerint | 138 |
| Teljes hasonulás | 139 |
| Összeolvadás | 142 |
| Rövidülés | 144 |
| Kiesés | 145 |
| A szótag | |
| A szótagprobléma | 147 |
| A hangzósság elve | 149 |
| A szótag szerkezeti törvényei | 150 |
| A nyomaték eloszlása | 151 |
| Az etimológiai elv | 153 |
| Szótagolás és elválasztás | 155 |
| Hangsúly és hanglejtés | |
| Prozódiai hangsajátságok | 157 |
| A hangsúly | 157 |
| A hanglejtés | 161 |
| A helyes magyar kiejtés | |
| A beszéd technikája | 165 |
| Artikulációbázis | 165 |
| Rendellenességek a kiejtésben | 167 |
| A kiejtés idegenszerűségei | 171 |
| Modorosság a kiejtésben | 172 |
| A betűejtés | 174 |
| Bevezetés a történeti hangszemléletbe | |
| Nyelvjárási hangok | 177 |
| Rokonnyelvi hangok | 179 |
| Hangmegfelelés és hangváltozás | 183 |
| Hangváltozás és hangfunkció | 185 |
| Irodalom | 187 |
Folytatás Microsoft-tal