Lázár Pál fametszetei

Előszó

SZENTIMRÉS FIAIM!

A sátán felszabadult bilincseiből. Ádáz dühvel támad a Kősziklán épült Anyaszentegyház ellen. Szenvedés, elszakadás, elvadulás követi. A Szentlélek Ereje azonban diadalt arat fölötte. A szenvedők lelkébe sugallja: az igazi szenvedés az elfordulás a Szentlélektől: a bűn. Ez a sugallat bűnbánatot ébreszt bennük. Igy a testi szenvedésben tisztult, bűnbánó szívekbe visszatér a boldogság forrása, a Szentlélek. Visszavezeti őket Isten elhagyott Édesanyjához, Akit pogány eleink öntudatlanul, csodás megérzéssel Nagyasszony, Kisasszony, Boldogasszony képében tiszteltek, - Akinek Szent István király a Szent Koronát felajánlotta; - vissza az Anyaszentegyház szent koronát adományozó, győzhetetlen Kősziklájához. És a megújult lelkek megint Egységbe forrnak.
A Szentkoronás Turul Nemzetség áldozatos, hősi, szent alakjai szentévökben kikelnek sírjukból. Szent Imrét, Szent Erzsébetet Szent István követi. Nagyböjt van. A bűnbánó magyar hamut hint fejére. Az Úr jön. Nagy hatalommal és fönséggel. Száz és száz áldoztatókehelyben a Szentkoronás Turul királyok ezredévi emlékműve fölött. A Szentatya Küldöttének fölszentelt kezéből. Sorakozzunk diadalmas zászlaja alá! Előkészületül azonban töltekezzünk a Passiónak sátánt pokolba taszító, bennünket bűnbánatra, alázatra, áldozatra, szentségre, szeretetre, Egységre intő szellemével.
Ezzel a szándékkal vegyétek és olvassátok, Szentimrés Fiaim, a Lucifer Tragédiájába burkolt Passiót és mélyedjetek el képeibe. Mindkettő Szentimrés kéz munkája, amely jutalmul csak visszhangot vár lelketekben.
Pannonhalma, 1938, nagyhét. Vissza