Lázadók és lázadások

Fülszöveg

E kötet elbeszéléseit a felfedezés ritka örömével ajánlom. Ugyanis legtöbbjét a rég eltűnt világból mentette át Dr. Budai József, akinek első elbeszélés kötetét tartja kezében az olvasó. A paraszti világból hozza élményeit az író - akihez éppen húsz éve fűz szoros barátság -, és az a furcsa, hogy eddig sosem mutatta írásait.
Budai kései leszármazottja a Veres Péter, Szabó Pál, Rideg Sándor által képviselt irodalmi vonalnak. Leírásaiban pontos képet rajzol a harmincas-negyvenes évek világáról, majd az ötvenes esztendőkről. Érdekesen, színesen, izgalmasan idézi fel a letűnőben lévő rendet. Legtöbb története tragikus, átélt családi rokonsági élményeket sejtet. Budai József pontosan, láttatóan, művészi erővel ír esendő hőseiről, a háború tragédiáiról, de az ötvenes évek világát már humorral szövi át, mert a nevettetéshez is ért.
Had sorolok fel néhányat: Árva csikó, És bocsásd meg a mi vétkeinket..., Elithuszárok, Csendőrnyomozás, Jóska a kiscseléd, Jancsika a védtelen, Gyapotszedők a pácban, A kastély titka, Cserebogár háború, Hány év egy pofon, Békekölcsön jegyzése. Megrendítő A padlás című írása.
Ritka dolog az ilyen kései jelentkezés az irodalomban. Az elbeszélések írója ért az érzelmekhez, az alaphang többnyire a politika (sőt a régi politika), és kritikus szemmel nézi a múltat. Az is tetszik, hogy majdnem minden írás előtt felvázolja a kort, mintegy bevezetős írva elbeszélései elé. Ezzel teremti meg könyvében a történelem és történeteinek egyensúlyát. Vissza