kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Kollár A. Könyvkereskedő Bizománya |
---|---|
Kiadás helye: | Baja |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 445 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 22 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Bevezetés | |
Min alapszik a jó latinsággal való írás nehézsége | 3 |
Általában mik veendők szemügyre az értekezések megírásában? | 5 |
Az összefűzés és átmenet különböző alapjai | 7 |
Titus Livius | |
Róma város fekvése és kiterjedése | 10 |
A város első kezdetei. Romulus és Remus testvéreket, hogyan szánták halálra és miként menekültek meg | 11 |
A királyságba visszahelyezett Numitor engedelmet ad unokáinak a város alapításásra | 12 |
A szabin nők elrablása | 13 |
Romulus Juppiter Statornak templomot ajánl föl | 14 |
Egy-két említésre méltó dolog Targquinius Priscus és Servius Tullius életéből | 15 |
A rómaiak mindenik királya tehetségéhez mérten érdemeket szerzett a római állam körül | 16 |
Gabii városát csallel beveszik | 21 |
A rómaiak és albanok közti egyenetlenkedés megszűnik a három-három férfiú versenyviadalával | 22 |
Az első consulok | 23 |
A Tarquiniusok ellen viselt római háborúk | 24 |
Horatius Cocles | 25 |
Cajus Mucius Scaevola | 26 |
A népnek kivándorlása a szent hegyre | 27 |
Meneniusnak a gyomorról vett beszéde | 29 |
A néptribunatus fölállítja | 30 |
Cajus Marcius Corjolanus | 31 |
Lucius Quintius Cincinatus | 33 |
Mennyiben nevezhető joggal M. Furius Camillus Róma második alapítójának | 34 |
Midőn a latinok háborút indítottak, a rómaiak Camillust negedízben dictatorrá választották | 35 |
Camillus a Vejibeliek ellen vezeti seregét és elfoglalja Vejit | 36 |
A Cusiumbeliek követeket küldenek Rómába, hogy a gallusok ellen segélyt kérjenek | 37 |
Az alliai csapás után a gallusok Rómába mennek | 38 |
Hogyan lettek a ludak a Capitolium megmentői | 39 |
Az éhinségtől gyötört rómaiak és gallusok között néhány napra fegyverszünet jött létre | 40 |
Az Ardeabeliek Camillushoz mennek, hogy legyen segítségükre a gallusok ellen | 41 |
A rómaiak késő éjjel Camillus vezetése alatt reátörnek az alvó gallusokra | 42 |
Két említésre méltó dolog a gallus betörés alkalmából | 42 |
T. Manlius Torquatus kegyetlensége | 43 |
A Deciusok föláldozzák magukat a haáért | 44 |
Cajus Fabricius | 45 |
Marcus Attilius Regulus | 46 |
Mily lelkiismeretességgel tartotta meg Hannbal atyjának tett esküjét, hogy örökös ellensége lesz a rómaiaknak? | 48 |
Igazságosak voltak-e Hanniballal szemben a rómaiak? | 51 |
Ragaszkodtak-e a katonák Hannibalhoz? | 52 |
Hamilcar kieszközli, hogy sereggel Spanyolországba küldjék | 52 |
Hanno beszéde, melyet karthagóiak tanácsában Hannibal ellen tartott | 53 |
A rómaiak a spanyolokhoz és gallusokhoz küldött eredménytelen követsége | 54 |
Milyen az Alpesek természete és külső megjelenése? | 55 |
Hannibal buzdító beszéde katonáihoz a Ticinus melletti ütközet megkezdése előtt | 56 |
A Ticinus és Trebia melletti ütközetek utáni események | 57 |
Hannibal miképen ingerelte föl Flaminius haragját? | 58 |
A trasimenusi csata | 59 |
A rómaiak a trasimenusi tónál történt csata után dictatort választanak | 60 |
Hannibal is tart Qu. FAbius Maximus ügyességétől és állhatatosságától | 62 |
Minucius a katonaság lelkületét Qu. Fabius Maximus dictator ellen ingerli | 62 |
Hogyan kötelezte le magának Pacuvius a senatorokat: | 63 |
A Cannae melletti csata | 65 |
Mit mondott Aemilius Paulus a lovát fölajánló Lentulusnak a cannaei ütközet vége felé | 67 |
A rómaiak nagylelkűsége a cannaei éütközet után | 67 |
Mily szigorúan büntették a rómaiak az esküszegőket: | 68 |
Scipio nagylelkűségével megnyeri a maga részére a celtibereket | 69 |
A noaiak a legvégső szükségben | 70 |
Cn. Scipio megérkezik Spanyolországba | 71 |
Cn. Scipio fölgyújtja Syphax táborát | 71 |
Hasdrubal katonái Syphx fölgyújtott táborához szaladnak | 72 |
Syphaxot elfogják és Masinissához hurczolják | 72 |
Hannibalt a rómaiaknál saját polgártársai ócsárolják | 74 |
Miért zúdította Hannibal maga ellen a verzéférfiak személyes gyűlöletét? | 75 |
A római követek megérkeznek Karthagóba Hannibal kiszolgáltatásának követelése végett | 76 |
Hannibal Antiochushoz, későbben Prusiashoz menekül | 77 |
Hannibal életének végső napjai | 78 |
Hannibal jellemrajza (Mommsen szerint) | 79 |
A római senatus elhatározza Karthago elpusztítását | 80 |
A rómaiak igazságtalansága a numentiakkal szemben | 81 |
Cato Spanyolországba útaztakor kiköt Emporiae-ben | 82 |
Tiberius Gracchus | 84 |
Cajus Gracchus testvérének, Tiberiusnak nyomdokait követi | 85 |
C. Sallustius Crispus | |
C. Sallustius Crispus élete és művei | 86 |
C. Sallustius Crispus helyes megítélése | 89 |
Masinissa | 90 |
Milyen volt Jugurthának első föllépése? | 91 |
A Jogurha elleni háború | 92 |
Hiempsalt megölik | 93 |
Jugurtha Adherbal után leselkedik | 93 |
Cajus Memmius | 94 |
C. Mennius szembeszáll az úri rendhez tartozók gőgösségével | 94 |
C. Marius | 96 |
C. Marius a Jugurtha elleni háború intézésében követi Qu. Caecilius Metellust | 96 |
Jugurtha a Mutul folyónál háborúra készül | 97 |
A nemesség Sullának és nem Mariusnak tulajdonítja a Jugurhta elleni háború dicsőségét | 98 |
Jugurha a legistentelenebb ember mindazok között, a kiket a föld hordoz | 99 |
Miféle okokból nevezi Sallustius a Jugurtha elleni háborút nagynak? | 100 |
C.. Julius Caesar | |
C. Julius Caesar élete és íratai | 100 |
Hogyan bizonyította magát C. Jul. Caesar már ifjúkorában bátor és derék embernek? | 107 |
Hogyan viselte magát C. Julius Caesar a fogságban? | 108 |
Mennyiben szerzett érdemeket C. Jul. Caesar a fogságban: | 108 |
C. Julius Caesar Mommsen szerint | 109 |
A gallusok ellen harczoló Caesar | 110 |
Caesar arról értesül, hogy a germanok berontottak Galliába | 111 |
Hogyan sikerült Caesarnak egész Gallia meghódítása: | 112 |
Milyen hadserege volt Julius Caesarnak? | 113 |
Mily nagy megvecsülésban volt C. Jul. Caesar katonái előtt? | 114 |
A svebusok | 115 |
Az usipetek és tencterek kiűzik lakhelyeikből a menapiusokat | 115 |
Caesar azt hiszi, hogy neki kémlelés végett egy embert előre kell küldeni Britanniába | 116 |
Caesar Britanniába útazása előtt magához hívatja a gallusok fejedelmeit | 117 |
Mindnyájuk figyelme másfelé lévén lekötve Dumnorix megugrik | 118 |
Vercingetorix beszéde seregéhez | 118 |
A gallusok szokásai | 119 |
Miféle szerzők ismertették a régi germanokat? | 120 |
Caesar és Pompejus közt pharsalusnál életre-halálra foly a küzdelem | 121 |
P. Cornelius Tacitus | |
Tacitus élete és jellemrajza | 123 |
Tacitusnak »Évkönyvek« vagy helyesebben »A dicső Augustus halálától« czímű könyve | 125 |
Tacitus »Germania« és »Történetek« czímű művei | 127 |
Tacitus »Beszélgetés és szónokokról« és a »Agricola életéről és jelleméről« czímű művei | 128 |
Államalkotmányok Rómában | 130 |
Miként sikerült Octavianusnak az egyeduradalmat megalkotni? | 132 |
Augustus korában történt változás | 133 |
Tiberius és a senatus | 135 |
Postumus Agrippa meggyilkolása | 136 |
Mit csinált Germanicus a 14. és 15. években a rómaiak és a germanok közti háborúban | 137 |
Arminius és Marobodius egymásközt versengenek Germania főhatalma fölött | 139 |
Germanicus legiót mikép szállotta meg a lázadás? | 140 |
A rajnai legiók egyik katonája Germanicusnál panaszkodik a rossz bánásmód miatt, melyet a közkatonák állanak ki | 141 |
A rajnai legiók föllázadnak | 142 |
A gyötrelmek és fáradalmak, melyeket a római katonáknak kellett elviselniök | 144 |
Miféle okok bírták reá Tiberiust, hogy Germanicust a 16-ig év végén Germaniából visszahívja? | 145 |
A felségsértés törvénye | 147 |
Miért keveredett Germanicus Tiberius előtt gyanúba? | 147 |
Germanicus Egyiptomban | 148 |
Germanicus utolsó szavai barátaihoz | 149 |
Hogyan fogadták Pisót Rómában? | 151 |
Tiberius Tacitus szerint | 152 |
Minő véleménye volt Tacitusnak Tiberius felől? | 155 |
Van okunk kételkedni Tacitus ítéletének igazságosságában a mennyiben t.i. ez Tiberius császárra vonatkozik | 156 |
C. Domitius Nero jellemének megváltozása | 157 |
A frizek követei nemes erkölcsűeknek mutatják magukat a Pompejus-féle színházban | 158 |
Claudius | 159 |
Domitanus római csázsár | 161 |
Nerva római császár | 161 |
Trajanus császár | 162 |
Mily nagy megbecsülésben álltak éa régi germanok a rómaiknál? | 163 |
A régi germanok erkölcseinek összehasonlítása a rómaiakével | 163 |
Egy-két említésre méltó dolog az ó-kori germanok erkölcseiről | 165 |
C.Plinius Caecilius Secundus | 166 |
Értekezés,a melyben a római történelem és főkép Tacitus történetírónak az olvasása ajánltatik | 166 |
Marcus Tullius Cicero | 170 |
Cicerót számkivetéssel sújtják és kevéssel ezután hazájába visszhívják | 173 |
M. Tullius Cicero halála | 174 |
Róma városa többel tartozik az egy Cicerónak, mint bárkinek a hadvezérek közül | 175 |
Cicero a dícséretre is szerfölött vágyakozott | 176 |
Kérdés, helyesen gáncsolták-e sokan Cicero jellemét? | 177 |
Melyik a legfőbb ok, melynek hatása alatt Cicero megváloztatta politikai fölfogását? | 179 |
Mi volt az oka, hogy M. Tullius Cicero a triumvireknél kereste a támogatást? | 180 |
Miféle okokból óhajtott Cicero hálaünnepélyt s diadalmenetet és fárasztotta M. CAtót mindenféle kéréssel? | 181 |
Cicero meg is dícsérendő, hogy tekintet nélkül saját érdkeire, kötelsségérzetből ahhoz a párthoz szegődött, a melyről jól tudta, hogy vesztes fog lenni | 182 |
Demosthenes és Cicero egymásközt való összehasonlítása | 183 |
Miféle okokból szövetkezett Gn. Pompejus C. Caesarral és M. Crassusszal? | 188 |
Pompejus és Caesar közti háború | 186 |
Kérdés, Cicero gyűlölsége folytán keletkezett-e a háború Caesar és Pompejus között? | 188 |
Micsoda nyugtalanság szállotta meg Cicerót a Caesar és Pompejus között kitört meghasonlás alkalmával? | 189 |
Miért vállalkozott Cicero Pompejus ügyének védelmezésére? | 190 |
L. Licinius Lucullus hadvezéri ügyességével nagy érdemeket szerzett | 197 |
Minő érdemeket szerzett L. Licinius Lucullus politikai tudományával? | 197 |
Licinius Lucullus ebédje | 198 |
Archias költő | 199 |
Mily helyesen hoz föl egyetmést Cicero az Archias érdekében tartott híres beszédjében? | 200 |
Miféle véleménye volt Cicerónak az öregségről abban a könyecskében,melynek czíme "Az öregségről?" | 201 |
Az öregség | 202 |
A halál megvetése | 202 |
A rómaiak és Catilina erkölcsei | 203 |
Hogyan keletkezett és fojtatott el a Catilina-féle összesküvés? | 204 |
Az összeesküdtek éjjeli összejövetel és tanácskozása | 206 |
Catilina beszédben lelkesíti az összesküvés részeseit | 206 |
Hogyan viselte magát a senatusban Catilina Kr. sz. e. 63-ban, nov. 7.-én | 206 |
Cicero kiviszi, hogy Catilina Manliushoz megy | 208 |
Cicero buzdítja az első beszédben Catilinát, hogy távozzék el a városból | 209 |
Micsoda tervvel jött el Catilina a tanácsházba? | 209 |
Miért volt Cicero ebben az összeesküvésben nagyobb aggodalommal, mint előrelátással? | 210 |
Kik voltak a Catilina-féle összeesküvésnek részesei? | 211 |
Miféle okokból ajánlotta Cicero Catilinának, hogy menjen számkivetésbe? | 213 |
Miképen beszélte rá Cicero negyedik beszédében az atyákat Decimus Silamus véleményének elfogadására? | 213 |
M. Cato, kinevezett néptribunus véleménye, hogy Catilina összeesküvő-társait halállal kell büntetni | 214 |
Az összeesküvés vége | 215 |
Minő összeköttetésbenvolt Catilina Autroniusszal és Sullával? | 215 |
A Sullának tulajdonított vádak | 216 |
Cicero Sulla érdekében mondott beszédjének szerkezete | 217 |
Kérdés, hogy Cicero miféle okokból írt Matiushoz levelet? | 217 |
Cicero mily szándékkal hagyta el Caeser megöletése után a várost? | 218 |
Miféle okok vitték Cicerót arra, hogy megtartsa első philippikai beszédét? | 219 |
Cicero Kikel M. Antonius kapcsizsága és tobzódása ellen | 220 |
Antonius hozzátartozózi a Mutina melletti ütközet után | 221 |
Mily szigorúsággal bántaka római hatóságoka provincziákkal? | 222 |
A Veress-féle pör | 223 |
Cajus Verres szerfölötti pénzvágya | 225 |
Verres vakmerőségének példái | 225 |
Micsoda különös fordul elő Sext. Roscius Amerinus védelmében és mi marad kétségesnek? | 226 |
Miféle okok hatása alatt vállalta Cicero magára P. Sestius ügyének a védelmezését? | 228 |
Clodius és Milo | 229 |
Cicero körülményei Clodius tribunussága idejében | 229 |
Honnan indul ki Milónak egész védelme? | 230 |
Qu. Ligarius vádoltatása | 232 |
A Qu. Ligarius érdekében tartott beszédnek hatása | 233 |
Miféle okok vezérlete alatt vállalkozott Cicero Murena gyünek védelmezésére? | 234 |
Marcus Maecellus | 235 |
Kinek a pártján volt Marcus Marcellus és mit csinált? | 236 |
A M. Macellusért tartott beszédnek és Marcellus sorsának a kimenetele | 236 |
Mely időben iratott a barátságról szóló beszélgetés, melynek czíme "Laelius," hogyan van beosztva és hogyan foly benna tárgyalás? | 238 |
Mi a véleménye cicerónak a barátság eredetéről? | 239 |
Miféle okok folytán történt, hogya rómaiak sok századon át elhanyagolták a szépirodalmat? | 240 |
Miért hevert a rómaiaknál oly sokáig elhanyagolva a philosophiával való foglalkozás? | 241 |
Miféle okokból nézték le a rómaiak a philosophiai tanulmányokat? | 242 |
Miféle okokból adta magát Cicero a philosophiai tanulmányokra? | 243 |
Mikor tért vissza Cicero a philosophiai tanulmányhoz? | 240 |
Tudjuk, hogy Cicero sok időt és fáradságot fordított a philosophiára | 245 |
Cicero nem egyszer mentegti magát, hogy sok időt és fáradságot fordított a philosophiára | 246 |
Mennyiben szerzett különös érdemeket Cicero a politikai életben és philosophiában | 247 |
Cicero előadja, hogy az ő philosophiai törekvése különfle gáncsolás alá esett | 248 |
Valami Cicero művéből, melynek Czíme "A kötelességekről" | 249 |
Az igazság | 250 |
A jótékonyság és bőkezűségről | 250 |
Mindig ápold a honszerelmet! | 251 |
Semmi sem dicsőbb és kiválóbb, mint a haza irányában érdemeket szerezni | 251 |
Mi az, a mit illendőségnek neveznek? | 252 |
A hasznosság ne térjen el a tisztességtől | 253 |
Példák bizonyítják, hogy a mértéktelenség már sokakat végveszélybe döntött | 254 |
Cicero állítása szerint az erkölcsiség minden terén föltűnik a mértékletesség és az önuralom | 255 |
Mik veendők figyelembe az életpálya megválasztásában? | 256 |
Bebizonyul, hogy a lélek halhatatlan | 257 |
A közügyekkel való mindenféle foglalkozás egyáltalában nem tünik föl kivánatosnak | 258 |
P. Ovidius Naso | |
P. Ovidius Naso élete | 259 |
P. Ovidius Naso műveinek tartalma | 261 |
P. Ovidius Naso költői rátermettsége | 263 |
A világ teremtése | 267 |
A világ négy korszaka | 269 |
A vízözön négy korszaka | 269 |
Deucalion és Pyrrha | 271 |
Phaeton kéri a Napistent, hogy kocsiját legalább csak egy napig kormányozza | 273 |
Philemon és Baucis szívesen az isteni vendégeket | 275 |
Orpheus kikönyörgi Eurydice visszatérését | 277 |
Midas veszedelmes kívánsága és szamárfülei | 278 |
Újév napja | 279 |
Újévi áldozatok a rómaiaknál | 280 |
Halottak ünnepe | 281 |
A határisten ünnepe | 282 |
A Fabiusok pusztulása | 283 |
Oenone panaszkodik Paris hűtlensége miatt | 285 |
P. Vergilius Maro | |
P. Vergilius Maro élete | 287 |
Vergiliusnak és Aeneisnek tanulmányozása | 290 |
Az "Aeneis" első könyvének tartalma | 291 |
Venus Aeneasszal találkozik és elbeszéli neki Dido viselt dolgait | 293 |
Aeneas megérkezik Karthagóba | 293 |
Az Aeneis második könyvének tartalma | 294 |
Miféle csel útján vették be Trója városát? | 296 |
A Laocoon-féle monda Vergilius szerint | 297 |
Miféle csodajelek jelentek meg Aeneasnak? | 298 |
Hogyan menekült üvéivel Aeneas a fölgyújtott városból? | 299 |
Az Aeneis harmadik könyvének tartalma | 300 |
Aeneas Polydorus sírdombjánál | 301 |
Az Aeneis hatodi könyvének tartalma | 301 |
Aeneas kiköt Cumaenél | 305 |
Aeneas Sibylla barlangjánál | 305 |
Aeneas és Achates észreveszik a tengerparton a szerencsétlen halállal kimult Misenust | 306 |
Kérdés, mi módon temették el Misenst? | 306 |
Aenas áldozása az alvilágba való leszállása előtt | 307 |
Mely úton érkezett Aeneas az alvilágba? | 308 |
Aeneas találkozik Diphobosszal | 308 |
Aeneas figyelmeztetve Sibyllától szemügyre veszi a Tartarust | 309 |
Aeneas arról értesül, hogy a Tartarusban a lelkek miféle büntetésekkel sujtatnak? | 310 |
Aeneas az Elysumba jutva, miket tapasztalt? | 310 |
A világ eredete Vergilius szerint | 311 |
Anchises elbeszéli a rómaiak jövendő sorsát | 312 |
A trójaiak miért nem kötnek i a circei hegy mellett? | 312 |
Amata panaszkodik, hogy Latinus nemkönyörül sem felesége, sem leánya sorsán | 313 |
Alecto háborúra ingerli Turnust | 314 |
Mi okból ment Aeneas Evanderhez? | 314 |
Vergilius pásztorversei | 315 |
Mese Aristaeus méhészről | 316 |
Qu. Horatius Flaccus | |
Horatiusnak önnönmagától elbeszélt élete | 316 |
C. Cilnius Maecenas | 318 |
Minő viszonyban volt Horatius Augustusszal? | 318 |
Augusztus halála | 320 |
Horatius, mint haditribunus | 321 |
Horatius véleménye saját költészetéről | 322 |
Horatius ezen kifejezése: "A rettenthetetlen szegénység bírt a versírásra," hogyan értelmezendő? | 323 |
Legtöbbre becsülendő a jó erkölcsök szeplőtelensége | 325 |
A kedvező szerencse reád mosolygásakor fékezd akaratodat! | 325 |
Az emberek igazi boldogságát nem a vagyonba vagy a megtiszteltetésekbe kell helyeznünk, hanem a lelki nyugodtságba | 326 |
A ki csak azt kivánja, a mi elég, azt a háborgó tenger sem aggasztja | 326 |
Drusus érdemei | 327 |
A Múzsa sugalmazására, nem a jó barátok óhajára akart Horatius írni | 328 |
Mi a különség Horatius satirái és epistolái között? | 329 |
Mit tartalmaz Horatius első könyvének első satírája? | 330 |
Mi az oka, hogy a halandók sorsukkal meg nem elégedve élnek? | 332 |
A halandók közül senki sincs megelégedve sorsával | 332 |
Az igazi nemesség nem a származás fénye, vagy az ősök kitüntetései alapján mérlegelendő, hanem az erény és erkölcsi tisztaság alapján | 333 |
A horatiusi satira tulajdonsága és czélja | 334 |
Horatius néhány életelve | 335 |
A tolakodó | 336 |
Azon ismert levél igazi udvariasságáról, a melylyel Horatius válaszol Maecenasnak, a ki kéréseivel zaklatja, hogy térjen vissza Rómába | 338 |
Horatiusnak különösen Augustushoz írt leveliről | 339 |
Horatiusnak "A költészet művészetéről" czímű levele | 340 |
Horatiusnak véleménye Homérosról | 341 |
Miért nevezi Horatius a költőket tudósoknak? | 342 |
Valami a nézőközönségről, a vígjáték és satyrdráma nehézségeiről és a kar szerepéről a tragoediában | 344 |
Vajjon Horatius a költészetben a természeti tehetséget vagy a művészet tartja-e többetérőnek? | 345 |
A költészet forrásairól Horatius szerint | 346 |
A falusi élet kellemeinek leírása Horatius útmutatása szerint | 347 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.