Latin-magyar szótár

Előszó

A Burán-féle szótár átdolgozását a következő körülmények tették szükségessé.
Negyven év alatt a szótár etymologiai része, magyar nyelvhasználata és helyesírása elavult, és szókincse is kiegészítésre szorul. A harmadik kiadás felöleli a középiskolai auctorok szókincsét, felfrissíti és jellemzőbb kifejezésekkel pótolja az eddigi szótári anyagot, a legújabb vizsgálódások alapján megadja a szók etymonjait, és gondot fordít a szótagok időmennyiségének pontos jelölésére.
A magyar helyesírás dolgában az új kiadás az akadémiai helyesíráshoz igazodik. Ahol ez kétféle írásmódot enged meg, ott az átdolgozó a latinos írásmódot követi, s magyarosan csak azokat az idegen szókat írja le, amelyeknek nyelvünkben megállapodott alakjuk, történelmi vagy irodalmi múltjuk van. A német szótárakból átvett csonka alakokat teljes alakok váltják fel.
Mivel a görög nyelvet ma már kevesen tanulják, feleslegesnek mutatkozott a görög eredetű szavaknak görög betűkkel való leírása. A változatlan alakú vagy csak kevés változáson átment görög szavakat a szótárgör. jelzéssel tünteti fel (pl. astrologia, nomisma, pecto; nitrum, obulus, pelagus), s a görög betűket csak ott használja, ahol a szó származására másként utalni nem lehet. A régiségtani, irodalomtörténeti, mitológiai és földrajzi adatok tömörítésével nagyobb tér jutott a tulajdonképpeni szótári anyagnak, és a szótár többezer kifejezéssel és szóvonzatot mutató példával bővült.
Az egyes szók jelentését a magyar nyelvszemléletnek megfelelően könnyen áttekinthető csoportosításban kapja a tanuló. Sok helyen (főként az igéknél és a névsóknál) tárgyi értelmezést is talál. Ez útbaigazítja arra nézve, hogy pl. mit jelent a szó cselekvésről, állapotról, érzelemről, beszédről, foglalkozásról stb., s így a megadott alapjelentéssel könnyebben fordíthatja a latin szöveget magyarra.
Az átdolgozás igyekezett értékesíteni a magyar tankönyv- és szótárirodalom eredményeit, úgyszintén a jelesebb külföldi iskolai szótárak (főként Stowaser é s Heinichen műveinek) megállapításait. Nyelvi tekintetben gondot fordított az átdolgozó a szabatosság és a magyarosság törvényeire, merész újításoktól azonban tartózkodott. a sok figyelmet kívánó aprólékos munkában tanáccsal és adatok gyűjtésével Szetey András gimn. tanár támogatta az átdolgozót, aki fáradozásáért őszinte köszönetet mond.
Az új kiadást a magyar középiskolai tanárság figyelmébe és szíves jóindulatába ajánlom. Vissza