Latin-magyar szótár

Előszó

Az előttem eddig ismert szótáríróktól egészen eltérő irányban szerkesztett munkát bocsátok ezennel napfényre.
Minden tankönyv-iró előtt ismeretes tény, hogy a tanulók számára könnyű, rövid és mégis kimerítő könyvet készítem, mindig a legnagyobb művészetek közé tartozott, s a leghatalmasabb lángelméket is nem ritkán e téren a kellő mérték meg nem tartása a tévútra vezette. S talán nem tévedek, ha merem állítani, hogy a köztapasztalatnak itt is mindig előnye van a zajos, de csupán elméleti szárnypróbálgatások fölött. Csekélységem is ily tapasztalatnak hódolva jelen meg ezen szótárával, mely csak azon szavakat tartalmazza, melyek egyedül a latin auctorok tanodai előadásainak megértésére szolgálnak ugy azonban, hogy azért benne az ifjak magán tanulmányaik közt is kielégítő segédforrásra akadjanak. Ezen eljárásomban főleg ama didaktikai elv vezérelt, hogy a nem szükséges szavak mellőzése által mind a bitrege-tan, mind a régiség-tan és irodalom-történet köréből aránylag annyit vehettem föl, amennyi épen elegendő arra nézve, hogy az ifjaknak ne kelljen bibelődniök e nembeli egyéb munkákkal is. Ami e munkánál követett eljárásomat illeti, az röviden a következőkben áll:
Az egyes szavaknál elő vannak sorolva azoknak nemcsak saját, de átvitt (tropicus) jelentményeik is a különböző eset-eltérésekkel együtt. A tanuló ízlése és belátása meg fogják sugalni, hogy melyik érteményt mily mondatba illesztheti s ekként önmunkássága is fokozva van. - Minthogy sokszor fordul elő, hogy ugyanazon szónak ugyanazon írónál is, annak különböző célja szerént, más-más jelentménye található, innen lehet megmagyarázni, miért van ilyféle esetekben, könnyebb tájékozás végett, - ugyanazon szerző neve többször is kitéve.

Vissza