Előszó a második kiadáshoz | 5 |
A történeti fejlődés általános keretei | 11 |
A két Amerika | 11 |
Földrajzi feltételek | 16 |
Indián múlt | |
Latin-Amerika ókora: az indián civilizációk | 23 |
Amerika benépesítése, preklasszikus kultúrák | 23 |
Teotihuacán és Tiahuanaco klasszikus kultúrája | 26 |
Mayák, aztékok, inkák | 30 |
A gyarmati korszak (XVI-XVIII. század) | 32 |
A felfedezések és a Conquista | 43 |
Történelmi és társadalmi háttér | 43 |
Kolumbusz útjai | 47 |
Egyéb felfedezések és az Antillák gyarmatosítása | 49 |
Az erőszak útja Cortéstől Pizarróig | 54 |
El Dorado igézetében | 57 |
Conquistador és indián. Las Casas-vita | 60 |
A spanyol gyarmati rendszer | 66 |
Az anyaország | 66 |
Gyarmati közigazgatás | 68 |
Egyház és vallás az "Indiákon" | 79 |
Gyarmati mezőgazdaság és földbirtokviszonyok | 85 |
Arany- és ezüsteső: nemesfém és pénz az "Indiákok" | 92 |
Gyarmarti ipar: obrajék és gremiók | 101 |
Kereskedelem és monopóliumok | 106 |
Rabszolgakereskedelem | 113 |
Lima és Buenos Aires vetélkedése és a szabadkereskedelmi irányzat | 118 |
Kalózok, csempészek és a spanyol gyarmatok elleni támadások | 126 |
Osztályok és etnikai csoportok | 133 |
Kreolok | 133 |
Indiánok | 138 |
Négerek | 142 |
Meszticek, mulattok | 147 |
A függetlenség hírnöke: Túpac Amaru | 153 |
Kultúra a gyarmati Spanyol-Amerikában | 158 |
Híradás az Újvilágról: krónikások, történetírók | 158 |
Az irodalom kreollá válása | 164 |
A felvilágosodás térhódítása | 170 |
Oktatás, egyetemek | 179 |
Barokk és "ultrabarokk" | 184 |
Portugál-Amerika a XVI-XVIII. században | 190 |
Barzília megalapozása | 190 |
A brazil "aranykor" | 194 |
Latin-Amerika a szabadság útján | 199 |
A függetlenség hajnala: a haiti forradalom | 199 |
Az első felkelések Spanyol-Amerikában | 202 |
Bolívar harca Nagy-Kolumbiáért | 208 |
Független államok létrejötte La Platában és az Andokban | 213 |
Mexikó és Közép-Amerika felszabadulása | 220 |
Függetlenség vér nélkül: Brazília | 224 |
Az új államok elrendeződése és diplomáciai elismerése | 227 |
Elmaradottság a függetlenségben és angol befolyás (XIX. század) | |
Stagnálás és fejlődés az új államokban | 233 |
Amerika-közi ellentétek és az USA terjeszkedése | 244 |
Perui-bolíviai szövetség és felbomlása | 244 |
Guanó-háború Spanyolország ellen (1866-1871) | 245 |
Csendes-óceáni háború (1879-1883) | 246 |
Paraguay a Hármas Szövetség ellen (1864-1870) | 247 |
Idegen beavatkozás Közép-Amerikában | 248 |
Mexikó elleni észak-amerikai támadás nyitánya: Texas elszakadása | 249 |
Az Egyesült Államok háborúja Mexikó ellen (1846-1848) | 250 |
Forradalom és Caudillismo Mexikóban | 253 |
A föderalista köztársaság | 253 |
Forradalom és "reformháború" (1854-1860) | 256 |
Francia intervenció és Habsburg Miksa (1861-1867) | 260 |
A kapitalizálódó Mexikó | 263 |
Porfiriato és ellenzéke | 266 |
Diktátorok Közép-Amerikában | 270 |
Függetlenségi mozgalmak és új függőség a Karib-térségben | 276 |
Dominika függetlenné válása | 276 |
Kuba függetlensége | 278 |
Az 1898-as amerikai-spanyol háború és következményei | 286 |
Argentína az államegység és a tőkés fejlődés útján | 289 |
A Rosas-korszak | 289 |
Buenos Aires és a konföderáció harca | 292 |
Gazdasági növekedés és társadalmi következményei | 294 |
Argentína modernizálása és a munkásmozgalom kezdetei | 298 |
Chile fokozatos fejlődése | 301 |
Az új állam első évtizedei | 301 |
Balmaceda reformjai és az 1891-es felkelés | 304 |
Kis államok viszontagságai: Uruguay és Parguay | 309 |
Urugay: pártharcok és caudillók | 309 |
José Batlle y Ordónez | 310 |
Paraguay az elszigeteltség és anarchia között | 312 |
Konzervatívok és liberálisok Venezuelában és Kolumbiában | 314 |
A konzervatív oligarchia uralma és a szövetségi háború Venezuelában | 314 |
Guzmán és a Ilanero caudillók | 317 |
Konzervatív-liberális váltógazdaság Kolumbiában | 319 |
Elmaradottság és caudillismo az Andok országaiban | 321 |
Ecuador a papok és caudillók hatalmában | 321 |
Peru a guanó- és salétromkorszakban | 322 |
Barbár és felvilágosult caudillók Bolíviában | 325 |
A Brazil Köztársaság születése és erősödése | 329 |
Monokultúrák váltakozása és a rabszolgaság eltörlése | 329 |
A császárság fénykora és bukása | 332 |
A köztársasági korszak kezdete | 333 |
Amerikai függés és harc a második felszabadulásért (XX. század) | |
Latin-Amerika és az imperialista behatolás kezdete | 339 |
A mexikói forradalom | 343 |
A diktatúra bukása és Madero liberális kormányzata | 343 |
Huerta diktatúrája és a népi ellenállás | 346 |
Polgárháború és a Carranza-kormányzat | 349 |
Az 1917-es alkotmány | 352 |
A forradalom utóélete | 354 |
Latin-Amerika a két világháború között | 360 |
Ipari fejlődés és amerikai tőkebehatolás | 360 |
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása és a szovjet-latin-amerikai kapcsolatok kezdetei | 366 |
A pártok "háromszögű" rendszere és bomlása | 374 |
Amerika-közi konfliktusok és a "jó szomszédság" | 383 |
A második világháború hatása Latin-Amerikában | 389 |
Az "amerikai szolidaritás" próbája | 389 |
A nemzeti burzsoázia ingadozásai | 393 |
Kommunista pártok és népfrontpolitika a háború éveiben | 397 |
A furkósbot-politika és a dollárdiplomácia újjáéledése | 402 |
Az Amerikai Államok Szervezetének létrejötte | 402 |
Guatemalai forradalom (1944-1954) | 405 |
A bolíviai forradalom | 410 |
Az imperialistabarát reformizmus előretörése | 414 |
"Harmadik utas" kísérlet: a peronizmus | 418 |
Gazdasági és társadalmi változások a második világháború után | 421 |
Latin-Amerika a kubai forradalom előestéjén | 427 |
Reakciós kormányzatok a gazdasági depresszió éveiben | 427 |
Latin-Amberika népei harcba lendülnek | 433 |
A gondolat szabadságharca | 443 |
Tájékoztató irodalom (bibliográfiák, általános művek, folyóiratok) | 452 |
A spanyol és portugál szavak kiejtési magyarázata | 466 |
Névmutató | 468 |