| Előszó | 7 |
| Felszabaditó háboruk és következetlen polgári forradalmak, mint kiindulás Latin-Amerika függő tőkés történetéhez (1810-1826) | 9 |
| A demokratikus forradalom kezdeti sikere s végső bukása | 10 |
| Toussaint-Louverture győzelmes forradalma Haitiban | 10 |
| Hidalgo és Morelos demokratikus forradalmi harcai és veresége Mexikóban | 13 |
| A kreol-vezette nemzeti felszabaditó háboruk győzelmei és a polgári forradalmak féleredményei | 15 |
| A venezuelai felkelés kezdetei. Miranda és Bolivar első köztársaságainak bukása | 16 |
| Bolivar forradalmának győzelme északon. Nagy-Kolumbia megteremtése | 19 |
| San Martin és dél országainak felszabitása | 20 |
| Bolivar és San Martin együttmüködése Peru felszabaditásában; politikai szakitásuk | 22 |
| Mexikó kreol módra befejezett forradalma. Iturbide császársága és a közép-amerikai államok | 25 |
| Brazilia mint császárság, - politikai függetlenség társadalmi forradalom nélkül | 28 |
| Latin-amerikai föderativ törekvések a tőkés nagyhatalmaktól való függés kiküszöbölésére. (1826-1850) | 31 |
| Bolivar spanyolamerikai szövetségi tervének bukása. Az Andok-országok föderációinak felbomlása | 31 |
| A Pánamerikai Értekezlet kudarca és Anglia előretörése Latin-Amerikában | 31 |
| A bolivari örökség felszámolása. Nagy-Kolumbia felbomlása; Venezuela, Kolumbia és Ecuador függő fejlődése | 35 |
| A Bolivia-Peru államszövetség szétverése; az intervenciós Chile | 38 |
| A La-Plata-államok és Brazilia önállóságának első negyedszázada | 42 |
| Argentina és Uruguay egyesülése és szétszakitása. Argentina a Rosas-diktatura alatt; az ország átmeneti felbonlása | 43 |
| A császári Brazilia két évtizede - háboruk és polgárháboruk között. Praguay szeparatizmusa | 46 |
| Mexikó és a közép-amerikai országok küzdelmei az USA hóditó háborui s gazdasági behatolása ellen | 48 |
| Mexikó függetlenségi és önálló iparfejlesztési politikája. Anglia és az USA ellentámadása | 48 |
| Az USA területrabló háboruja Mexikó ellen, s az ország északi felének elszakitása | 52 |
| Közép-Amerika és az Antillák államszövetségeinek szétverése, - s ebben az USA és Anglia szerepe | 55 |
| A függő Latin-Amerika viharai: hóditó háboruk az "A-B-C országok"-ban; polgárháboruk az Andok-országokban és Mexikóban (1850-1870) | 59 |
| A gazdasági függés konzerválása. A modern mezőgazdaság kezdetei és a manufaktura-ipar pusztulása | 59 |
| Az intenziv mezőgazdasági termelés, az élelmiszeripar, a bányászat és a vasutépités - angol tőkékkel | 59 |
| Latin-Amerika gyár- és manufaktura-iparának tönkretétele, s ennek összefüggése az indián paraszti naturális termelés megszilárdulásával | 64 |
| A dél-amerikai "fehér országok" hóditó- és indián-háborui | 69 |
| Az "A-B-C országok" és Uruguay a délamerikai függő fejlődés élén | 70 |
| Argentina-Brazilia-Uruguay "indiánháboruja" Paraguayban és otthon; Chile háboruja Peru és Bolivia mellett és Spanyolország ellen | 76 |
| A második forradalmi-függetlenségi háborus hullám az Andok-országokban, Mexikóban és Közép-Amerikában | 80 |
| Polgárháboruk Kolumbiában, Peruban és Venezuelában; s ezek elfojtása Ecuadorban és Boliviában | 80 |
| Juarez demokratikus forradalmi felkelése Mexikóban és győztes függetlenségi harca Miksa császár ellen | 86 |
| Osztályharcok és függetlenségi felkelések Közép-Amerikában és Kubában | 91 |
| Az antiimperialista küzdelmek kibontakozása Latin-Amerikában a századvégen a monopolkapitalizmus s az imperializmus elején (1870-1914) | 95 |
| A gazdasági és társadalmi fejlődés ellentmondásossága | 96 |
| Intenziv mezőgazdasági fejlődés Délen és monokulturás mezőgazdaság a hegyi országokban | 97 |
| A modern élelmiszeripar és bányászat kezdetei s az infrastruktura kialakulása | 102 |
| A társadalmi fejlődés és a növekvő urbanizáció problémái | 110 |
| Antiimperialista felkelések, mozgalmak az eddig "hüséges" A-B-C országokban | 115 |
| Az angol nagytőke uralma s Yrigoyen függetlenségi felkelése Argentinában. A "battlismo" Uruguayban | 115 |
| Pinto imperialista háboruja; Balmaceda antiimperialista küzdelmei és bukása Chilében | 119 |
| Rabszolgafelszabaditás és köztársasági felkelés Braziliában | 122 |
| Az Andok-országok politikai háttérbeszoritása az angol és amerikai intervenciók s tőkebehatolás révén | 125 |
| Peru és Bolivia második vesztes háboruja Chilével szemben - fokozza Angliától való függésüket | 126 |
| Kolumbia, Ecuador és Venezuela az USA függőségében | 130 |
| Kuba, Közép-Amerika és Mexikó az USA-imperializmussal szemben | 133 |
| José Marti forradalmi felkelése Kubában. Amerikai intervenciók Kubában és az Antillák más szigetein | 134 |
| Az United Fruit "banánköztársaságai" és az USA fegyveres beavatkozásai Közép-Amerikában | 137 |
| Porfirio Diaz és a mexikói nagybirtok kiegyezése az USA-nagytőkékkel, - s az 1910-1917-es forradalom, mint Mexikó dolgozó tömegeinek válasza | 139 |
| Latin-Amerika az első világháboruban; antiimperialista demokratikus forradalom Mexikóban; a munkásmozgalom balratolódása (1914-1918) | 147 |
| A Carranza-kormányzat együtt és szemben Villa s Zapata népi forradalmával, - de végig az USA ellen | 148 |
| A latin-amerikai forrdalmi munkásmozgalom fejlődése a világháboru és a Nagy Október nyomában | 155 |
| Válogatott irodalom | 159-162 |
Folytatás Microsoft-tal