Latin-Amerika jövője

Előszó

Latin-Amerika Földünk egyik leggazdagabb kontinense. Brazília termeli a világon a legtöbb kávét, Kuba a legtöbb cukrot, Mexikóban bányásszák a legtöbb ezüstöt, Chilében a legtöbb salétromot és rezet, Venezuela a világ hatodik legnagyobb kőolajtermelő országa. Ezenkívül Brazíliában található a világ vaskészletének egyharmada, kiszámíthatatlan mennyiségű horgany, uránium, arany, ezüst és vanádium, kőszén, ólom és kénrétegek képezik az égbenyúló hegyek óriási tömegeit. Gyapot, búza, árpa, kukorica és burgonya terem a földeken, gyümölcsfák virágoznak a völgyekben és az erdőkben. A pampák füves térségein millió és millió számra szaporodik a szarvasmarha-állomány. A természet tehát bőkezűen bánt e földdel.
Ezen a földrészen, amely a népek nagy olvasztótégelye, a legkülönbözőbb fajtájú, színű és nyelvű emberek élnek, több mint 300 millióan. Legnagyobb részüket a bennszülöttek és a bevándoroltak keveredéséből származó meszticek vagy kreolok alkotják. De vannak itt mayák, qechuák, aztékok és mások, az őslakók leszármazottai, akik mind-mind saját nyelvüket beszélik, továbbá négerek, akiknek őseit rabszolgaként hurcolták be a hódítók. Ez a nagy múltú nép ajándékozta meg az emberiséget a maya kultúrával. Az ő asszonyaik szülték azokat a lázadó indiánokat, akik felkeltek a spanyol hódítók ellen; az ő fiaik közül kerültek ki a latin-amerikai népek történelmének olyan híres felszabadító harcosai, mint Simon Bolivar és José Marti, az ő szabadságszeretetükről írta legszebb verseit Pablo Neruda, róluk szól a marxista perui író, José Carlos Mariátegui legtöbb regénye, s az ő fiaik közül kerültek ki a földrész második felszabadításáért vívott antiimperialista harc ismert vezetői, köztük Luis Carlos Prestes, Luis Corvalán, Fidel Castro és sokan mások.
Ők azok, akik szervezték és napjainkban is szervezik a harcot az idegen elnyomás és függőség ellen, a társadalmi haladásért, a földrész népeinek emberibb jövőjéért. Vissza