Láthatatlan elkövetők

Fülszöveg

1944. október 15-én, a nyilas-hatalomátvétel estéjén a budapesti Csen-gery utca egyik csillagos házában fegyveresek jelennek meg, és szörnyű mészárlást rendezve tizenkilenc halottat hagynak maguk után. Szűk másfél éwel később a budapesti népbíróság az eset kapcsán halálra ítéli Dely Piroskát, a Jászkisérről származó, harmincas éveiben járó nőt.
Vajon mi történt azon a végzetes éjszakán a Csengery utcában? Mi lehetett az oka a vérengzésnek? És kik voltak az elkövetők? Hogyan alakult az eset emlékezete a háborút követő években és évtizedekben? Képes volt-e a népbírósági gyakorlat igazságot szolgáltatni az áldozatoknak és a túlélőknek? És egyáltalán: milyen szerepet játszott Dely Piroska, a „nyilas nő" megtestesítője az események alakulásában?
Pető Andrea az eset krimiszerűen izgalmas elemzésén keresztül igyekszik választ adni a kérdésekre, és képet adni a nők szélsőséges radikális politikai mozgalmakban való részvételéről, valamint a második világháborút követő... Tovább

Fülszöveg

1944. október 15-én, a nyilas-hatalomátvétel estéjén a budapesti Csen-gery utca egyik csillagos házában fegyveresek jelennek meg, és szörnyű mészárlást rendezve tizenkilenc halottat hagynak maguk után. Szűk másfél éwel később a budapesti népbíróság az eset kapcsán halálra ítéli Dely Piroskát, a Jászkisérről származó, harmincas éveiben járó nőt.
Vajon mi történt azon a végzetes éjszakán a Csengery utcában? Mi lehetett az oka a vérengzésnek? És kik voltak az elkövetők? Hogyan alakult az eset emlékezete a háborút követő években és évtizedekben? Képes volt-e a népbírósági gyakorlat igazságot szolgáltatni az áldozatoknak és a túlélőknek? És egyáltalán: milyen szerepet játszott Dely Piroska, a „nyilas nő" megtestesítője az események alakulásában?
Pető Andrea az eset krimiszerűen izgalmas elemzésén keresztül igyekszik választ adni a kérdésekre, és képet adni a nők szélsőséges radikális politikai mozgalmakban való részvételéről, valamint a második világháborút követő igazságszolgáltatás természetéről. Részletesen szól a nők elkövetővé válásáról és háború utáni emlékezetük alakulásáról. Alaptézise, hogy a női elkövetők mindeddig láthatatlanok voltak a történetírásban, akárcsak a kollektív és az egyéni emlékezetben. Hiánypótló kötete bemutatja a magyarországi szélsőjobboldali női politizálás okait, motivációit, formáit, fényképeit és főbb személyiségtípusait, miközben feltárja és értő módon elemzi a láthatatlanság okait is. Vissza