Látássérültek kognitív funkciói

Előszó

Ez a szemelvénygyűjtemény egyaránt tartalmaz történeti értékű és a kutatás aktuális problémáit bemutató munkákat. Tanulmányokat találhatunk benne hazai szerzőktől és neves külföldi kutatóktól. Az egyes részek szemléletmódja sem egységes. Mindez azt jelenti, hogy nem egyszerű bevésésre és reprodukálásra alkalmas tananyagot adunk e kötettel hallgatóink kezébe, hanem feldolgozásra váró nyersanyagot. A kötetben található cikkek és könyvrészletek csak az előadásokkal és konzultációkkal együtt válnak a látássérültek - főleg a vakok - mai pszichológiai problémái szempontjából is érthető és értékelhető egységekké, maga a kötet pedig szerves egésszé. Ehhez természetesen az órák látogatásán túl a kötetet tanulmányozó aktív szellemi erőkifejtésére is szükség van. E helyen az anyag feldolgozásához csak egyetlen szempontra hívjuk fel a figyelmet. Nem a látássérültek pszichológiáját tartjuk kidolgozásra érdemes tudományos témakörnek, hanem a sérültségi állapot (vakság, aliglátás, gyengénlátás) hatását az egyes pszichés funkciók és a személyiség fejlődésére. Hiszen e kettő nem ugyanaz. Nem arról van szó, hogy a vak ember valami különleges lény vagy különleges embertípus, akinek sajátos, a látó embertől eltérő pszichológiája van. A vak embernek mint pszichológiai problémának a megértésében fontosabb az, hogy ember, mint az, hogy vak. Hanem arról van szó, hogy a vakság (ill. a látás valamilyen fokú sérülése (a pszichés funkciók fejlődését módosíthatja: akadályozhatja (például a mozgásét) vagy elősegítheti (például az emlékezetét). Egyes funkciók szerepe megváltozhat az alkalmazkodásban (a tapintás például a látóknál főleg ellenőriz és kiegészít más úton nyert adatokat, a vakoknál pedig elsődleges szerepe van a megismerésben). Egyszóval: a vakság hatással van az emberi lelki életre. Ez a kijelentés azt is implikálja, hogy az embert más hatások is érik. Az egyén pszichés alakulása tehát változatlanul számos tényező függvénye, melyek között számításba kell venni a vakságot is, ha az fennáll. Hogy a vakság e módosító hatása mennyire érvényesül, az a többi tényező létrehozta erőtértől függ. A gyógypedagógia feladata az, hogy kidolgozzon olyan hatásrendszert, mely a sérültek fejlődéséhez a legkedvezőbb feltételeket biztosítja. Vissza