Larousse - Gasztronómiai lexikon

Előszó

A MAGYAR KIADÁSHOZ
A Larousse gasztronómiai lexikon 1938-ban jelent meg először. Csaknem 600 évvel az után, hogy Taillevent a Húsok könyvében (Viandier) megírta, összegyűjtötte francia gasztronómiai tapasztalatait. Nem tudni, hogy az egyik legősibb szakácskönyvet követően az elmúlt évszázadokban hány kézikönyv, receptgyűjtemény, segéd- és szakácskönyv jelent meg francia nyelven - ez valószínűleg felmérhetetlen de az biztos, hogy a Larousse lexikonnak ez már a hatodik kiadása. Tízévenként összeülnek a szakma kiválóságai, hogy eldöntsék: mely szócikkek érdemesek arra, hogy a gasztronómia bibliájában ismét helyt kapjanak, és melyek azok az újító szellemű, friss receptek és mesterfogások, amelyek újoncként megjelenésre érdemesek.
Nálunk, magyarul ez az első igazi nemzetközi ívű gasztronómiai összefoglaló. Nekünk, magyaroknak nehéz visszanyúlnunk a szakirodalomért, hiszen azok száma a francia kínálathoz képest ugyancsak korlátozott. Rég rongyosra forgatták a hazai szakemberek és a lelkes amatőrök azt a néhány kimagasló értékű magyar szakkönyvet, amelyek az elmúlt évszázadokban, évtizedekben megjelentek. Éppen ezért, amikor e gigamű hazai közvetítésére vállalkoztunk, felmértük: számtalan olyan eljárással, készítménnyel, recepttel, kifejezéssel, alapanyaggal, növénnyel és állattal, feldolgozási móddal kell megismertetni a gasztronómia tudományára nyitott olvasót, amelyek a magyar köztudatban nincsenek és nem is léteztek soha. E könyv ezer oldalának fordításánál és szerkesztésénél gyakran szinte eldönthetetlen volt, hogy nyelvújítóként új kifejezéseket alkossunk, vagy maradjunk az eredeti franciánál, és vezessük be azokat a gasztronómiai köztudatba. Számtalan technika, vágási mód, feldolgozás tűnt fel, amelyek mögött egy, a miénktől gyökeresen eltérő gasztronómiai kultúra körvonalazódott.
De a mű elkészült..., s mi úgy érezzük, hogy ami itt nem olvasható, az talán nem is létezik - legalábbis ehető formában. Bár a könyv ismeretének birtokában ma már tudjuk, hogy a gasztronómia gyakorlati és művészi határai az égig érnek, és egyes fantáziadús kompozícióba szinte bűn beleharapni, és még az is megtörténhet velünk, hogy apró, nitrogéntartalmú, ízesített golyócskák pukkannak ki a szánkban, megtisztítva bennünket a nem oda való ízektől, mi azért arra biztatjuk kedves és lelkes olvasóinkat: egyenek, igyanak egy nagyot! Csak úgy, egyszerűen, a Larousse dicsőségére.
Babucs Éva
kiadó
Vissza

Fülszöveg

4000 szócikk, 2500 recept, 1700 fotó
A Larousse gasztronómiai lexikon 1938-ban jelent meg először, és azóta a kulináris ismeretek első számú forrásának számít. Nem szakácskönyv, hiszen 4000 szócikkében minden megtalálható: klasszikus receptek éppúgy, mint az újító szellemű friss kreációkat is bemutató mesterfogások, a legújabb technológiák, a hagyományos és a korszerű főzési eljárások, az alapanyagok fajtáinak részletes leírása, a konyhai felszerelések, az egyes ételek története és a leghíresebb mesterszakácsok életrajza.
Ez az a lexikon, amely nem hiányozhat a mesterszakácsok, a séfek és a gasztronómiai babérokra áhítozó amatőrök könyvespolcáról sem. 1700 színes, szemléletes kép segít eligazodni a zöldségek, gyümölcsök, húsok és sajtok felhasználási lehetőségeiben. Szemléletes fotókon követhetjük nyomon lépésről lépésre az ételek előkészítésének és elkészítésének folyamatait. A francia nyelven hatodik alkalommal felújított kiadás már tartalmazza a 21. század konyhaművészetét megalapozó technikákat is.
Az egyszerű leírású szócikkek kereszthivatkozásai, a név- és tárgymutató címszavai megkönnyítik a keresést. A receptek ételfélék szerinti, betűrendes, illetve a híres séfek és éttermek különleges receptjeinek gyűjteménye nem csak az eligazodásban segít, hanem újabb és újabb megoldásokra, összeállításokra is sarkall.
Vissza