Tao Te King

Előszó

A könyv szerzője Lao-ce. Kong-fu-ce-nek 55 évvel idősebb kortársa, a Kr. 604-ben Honánban született kínai bölcs, minden idők talán legnagyobb gondolkodója, az emberiség legtisztább és legmélyebb értelmű tanítója. Loyangban császári levéltáros volt. Tanainak foglalata egyetlen ránk maradt könyve, a Tao-te-king (A legfőbb lényről és az erényről szóló szent könyv). Nem rendszeres bölcsészeti vagy vallási munka, hanem az ő ritmikus és színes mondásainak, aforizmáinak idézetekkel átszőtt gyűjteménye, melynek kiindulási pontja az, hogy a lélek és anyag egysége: a Tao, mély a világot teremtette és fenntartja, minden cselekvés zsinórmértéke és a tökéletesség mintaképe. Az ember rendeltetése a Tao követése. A Tao-tól való elszakadás az élet legnagyobb eltévelyedése. A bölcs a Tao-hoz visszavezető utat keresi és azon jár. Filozófiai világfelfogása befejezett és egységes. Az egész könyv 81 szakaszból áll, az első 37 metafizikai és hittudományi tartalmú, a többi 44 szociológia és politika. Mindenesetre vitathatatlan, hogy a könyv írója Kína legsajátságosabb és legönállóbb gondolkodójának mondható, de egyúttal a leghomályosabb is valamennyi között. Már a címben foglalt Tao fogalom megfejtése a legnagyobb nehézséget okozza.
Könyvéhez már elöljáróban három kifejezést kell megvilágítanunk: kettő a címben foglaltatik, a harmadik a mű folyamán gyakran visszatérő vezetőgondolat. Vissza