Tao te king

Tartalom

TAO TE KING
ELSŐ RÉSZ (1-37. vers) 63
MÁSODIK RÉSZ (38-81. vers) 83
HOVÁ TÉR VISSZA MICSODA? 185
(Vörösmarty tér, 1898) 187
(új könyv, régi könyv) 187
TÖKÉLETES HOMÁLY 190
(legyen ez mindannyiunknak
kínaiul) 191
(az Egész és a Teljesség;
a körkörös gondolkodás) 191
(ollózás, nyomdai erdők) 192
(kéz a Hold előtt) 196
WU, A DOLOG 196
(dolog, nem dolog) 197
(Ég Föld köze) 199
(li, a Princípium,
a mennyei megbízatás) 200
(Erény és Elérni) 204
(kié az Ország?) 205
(helyettes áldozat) 206
A HOMÁLY MEGHATÁROZÁSA . . 207
(jelenidejű kezdet is) 208
CSUANG-CE KÖLTŐ,
LAO-CENÉMA 208
(a Közép Ura) 209
(a Lét és a Semmi) 210
(W. Blake mint taoista) 213
(a gémeskút) 215
(kétféle válasz) 217
(kétféle Kung-ce) 218
A NAGY ÁTKELÉS 219
(egy kiigazítás) 220
(forduljunk vissza végre mi is) 221
(Lao-ce elmaradt jósjele) 222
HEGYI FOLYÓ, FORDÍTÁSI
NEHÉZSÉGEK 223
(egy pillanat a rendezett káoszból) 224
A VÍZ ÚTJA 225
ÉG ÉS FÖLD 227
(a festészet a Föld zárójelbe tett
igazsága) 231
KÖRBEN SZALAD 234
EVANGÉLIUMI HELYZET,
A MAMA 235
LAO-CE HANGJA 240
ÉN 241
EGY ÓKÍNAI VERSSZAK 242
A NEVEK 244
(a CE-név) 244
(a ming-név) 246
HOVÁ MEGY, ELMEGY 248
A VISSZATÉRÉS 250
A NÉGY NAGY, IRODALMI
TRÉFA 261
MINTÁZATOK 265
SZÁNDÉKTALANUL 268
JÁRJUK AZ UTAT 271
'(Huang Kung-wang és
az elmaradt leonardói fordulat) 274
(mi mozdul el hová?) 281
(A Régi Égről) 284
(A Mostani Égről) 284
(áramlás) 288
TOVÁBBI VERSEK 291
A második verset a taoista bűnbeesés történetnek szokták nevezni 291
Miért fordítottam „szent'-nek
a senszót? 291
Így hát a szentek megülnek csöndesen
a nemcselekvés sárkánytrónusán 292
Jen Hui Konfuciusnál 293
T'ienti pu zsen 297
A misztikus mama 300
Hátravetik fejüket s énjük előkerül 302
Elrendezheted-e kik benned élnek
a lenti lelkeket 302
Fölébe hajolsz-e az élet
légzuhatagának 302
Ez a három 304
vigyázatosak voltak, mint aki egymaga
vág neki téli vizeknek, körültekintők,
mint aki mind a négy szomszédjától
retteg 305
Tisztességesek, mint a faragatlan
tuskó 306
A konfuciánus alapfogalmak körüli
vitában 306
Valóság-mag 306
E név bennünket el sosem hagyott 307
Az ég alatti szent edény 307
A nagy őskép az égi képek anyja 311
Fönséges erény nem erény 311
Fönséges etikett 313
Mind az egyben nyerik el
a prófétaságot 313
ÉN magam vagy e jószág 314
Ki se kell lépned az ajtón 314
Keresed a tudást s nyersz napról napra
többet / jártam én napról napra az utat
s minden csak kevesebb lett 314
Lehetne fordítani úgy is 315
Most aztán visszaemlékezhetünk
a 16. versre 318
Visszaemlékezhetünk a 28.-ra is 318
Mi jól meg van alapozva megáll 319
Ugyan minek a teljessége 319
Az arató mint példakép 320
Az elhunytak és a szellemek 320
Szentély az út 320
Egyebem sincsen / van három kincsem /
első a szeretet 320
Amit az ég meg akar menteni,
a szeretettel oltalmazza meg 321
Egyenes szó / körbeér / útja fordul /
visszatér 322
Többé-kevésbé ugyanaz volt: tao - az út,
a szavak 322
Ha a terminus technicusok felől nézzük
a dolgot 324
A konfuciusi definíció, a cseng-ming 325
Minden az egyhez tér vissza, de hová tér
vissza az egy? 326
A tudók nem játszanak po-játékot,
a po-játékosok semmit se tudnak 326
LAO-CE KÖVETŐI 328
FORRÁSOK,
MÁS FORDÍTÁSOK 330-332

Témakörök