Lányok, fiúk

Fülszöveg

Egy rendkívül mély érzelmi életet élő, a pubertás lázában kissé különcködésre hajlamos, tizenhároméves, fiatal diáklány kicsiny és nagy örömeit, gondjait ábrázolja az ismert cseh ifjúsági írónő a "Lányok, fiúk" című regényében. A lányka szülei válófélben vannak, ebből a tizenhároméves Janára különböző lelki bonyodalmak háramlanak. A szülők viszonyának válsága a kislány életét is megváltoztatja. Állami gyermekotthonba kerül, merőben új viszonyok közé. Jana nehezen szokja meg új környezetét. Odahaza, a szétbomló családi körben a szülői szeretet hiányát érezte, a gyermekotthonban is idegennek érzi magát. De a kényszerűség az élet iskoláját jelentette Janának. Lassan, de fokozatosan beleilleszkedik a gyermekotthon lányainak, fiúinak közösségébe, a gyakorlati hasznot hozó tudáson és kézügyességen túl megtanulja azt is, hogy a fiatalság bizonyos fokig maga is beleszólhat sorsának alakulásába. A közösségi életben Jana jelleme átalakul, legyőzi különcködésre, töprengő érzelgősségre hajlamos lelkületét, akarata megacélosodik, hogy felnőtt korában majd megszilárdult jellemmel, értékes tapasztalatokkal gazdagodva foglalja el helyét új világunk új társadalmában.
A regénynek ezt a gondolati vázát egy egész sor kisebb-nagyobb epizód tarkítja, apró örömök, nagy gondok, szemérmesen kibimbózó, gyengéd szerelmi érzések, nagy elhatározások, kirándulások és iskolai viszontagságok formálják Janát, akiben a fiatal olvasók sokszor magukra ismerhetnek. Helena Smahelová élesen megfigyelt, lélektani elmélyüléssel megírt, a fiatalok felelősségérzetére, a szülők iránti szeretetre, a baráti összetartásra, a testi és lelki tisztaságra apelláló ifjúsági regénye bizonyára elnyeri a magyar olvasóközönség, elsősorban a magyar fiatalság olvasótáborának a tetszését is. Vissza