Landler Jenő Gép- és Híradásipari Technikum és Szakközépiskola Évkönyv az 1971-1972. tanévről

Előszó

Ha az iskola nem alkalmazkodik a kor követelményeihez, nem töltheti be funkcióját. A követelmények pedig egyre nagyobbak, egyre nehezebb megfelelni nekik.
Társadalmi-gazdasági szükségleteink és oktatási hagyományaink, anyagi lehetőségeink ellentmondásait igyekszik feloldani az évek óta tartó munka, amelynek célja: kialakítani azt az iskolatípust, amely ki tudja elégíteni az igényeket szakemberben, műveltségben.
Mert a kor megköveteli a magas szintű technikai ismereteket, a fejlődés záloga ez; de a feleletre váró kérdések közé tartozik még: hogyan lehet megőrizni emellett a humanista tartalmakat. A válasz attól is függ, hogy a most felnövekvő nemzedéknek mennyire sikerül megteremtenie technika és humánum erőszakoltan szétválasztott - de mégiscsak szétválasztott - egységét.
A sokoldalúan képzett ember mindig eszmény volt, a jelenidő azonban nem kedvez a polihosztoroknak. Szinte lehetetlennek tűnik a ránk zúduló információmennyiséget feldolgozni, s állandóan kísért a felszínesség veszedelme.
Ebben a helyzetben megnőtt és megváltozott az iskola szerepe. Többé nem egyszerűen a felhalmozott tudásanyagot kell továbbítania, amelynek ismeretét az „átlagosan művelt" embertől a társadalom elvárja. Ez a műveltség ugyanis, különösen a technikai, néhány év múlva túlhaladottá válik, ha nem párosul olyan képességgel, amely segít eligazodni az új adatok, elméletek útvesztőjében. Vissza